Összesen 15 belváros-lipótvárosi épületétől válik meg a kormány, amelyeket árverésen kíván értékesíteni – ez derült ki abból a 2025. június 2-án, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján közzétett internetes katalógusból, amely az eladásra kijelölt, befektetési célra ajánlott állami tulajdonú ingatlanokat mutatja be, rövid ismertetővel.
A katalógusban az V. kerületiekkel együtt több mint hatvan nagy értékű fővárosi és vidéki épület, kastély, irodaház, cégszékház, balatoni ingatlan, földterület szerepel, ám a legnagyobb érdeklődést azok a kormányzat és különböző szervei által használt paloták – köztük felbecsülhetetlen értékű műemlékek – keltették fel, amelyek a lipótvárosi kormányzati negyedben helyezkednek el.
A pesti kormányzati negyed: Lipótváros
Az árverésre kijelölt V. kerületi kormányzati ingatlanok többsége, szám szerint tizenhárom régi, történelmi épület, az első világháború előtti időkből, de van közöttük két modern irodaház is, amelyek a második világháború után épültek. A magyar fővárosnak abban a városrészében állnak, ahol a XIX. század utolsó harmadában épült ki a pesti kormányzati, közigazgatási negyed.
Az Ingatlankínálat címet viselő, 2025. június 2-án közzétett MNV-katalógusból kiderül, hogy a városrész életében most lezárul ez a nagyon jelentős korszak: az állami paloták eladásával erőteljesen visszaszorul a városrész kormányzati negyed funkciója (részben a budai Várba, részben más kerületekbe költöztek vagy költöznek a minisztériumok, kormányzati szervek).
Az ingatlanok értékesítése már ténylegesen meg is kezdődött: az eladásra kijelölt V. kerületi kormányzati épületekből eddig hármat hirdettek meg nyilvános, elektronikus árverésen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán. Egyelőre egyetlen ház kelt el, az Alkotmány utca 27. szám alatti, igaz, az sem a június 10-12. között lebonyolított első elektronikus árverésen, hanem csak a július 8-10. között lezajlott másodikon. Az épület kikiáltási áron, 2 697 583 000 forintért talált új gazdára, az ingatlan ezután ki is került a MNV júliusban frissített, az interneten is elérhető PDF-es katalógusából.
Állványok mögött
Az elsőként eladott Alkotmány utca 27. szám alatti épület, bárki láthatja, aki arra jár, nincsen túl jó állapotban. Fel is van állványozva, szemmel láthatóan jelentős felújításra szorul. Hogy mióta áll üresen, nem tudjuk, de az bizonyosnak látszik, hogy ma nem használják (az MNV leírásában is ez szerepel). A bejárati ajtaján még ma is ott találjuk a táblát, amely felhívja a figyelmet az árverésre (a többi belvárosi épületen nincsen ilyen tábla).
Az árverési felhívásban a vagyonkezelő nem közölte, ki az épület tervezője, a Fővárosi Levéltárban fellelhető 1903-as metszeten Benes Imre aláírása szerepel műépítészként.
Az épület bérháznak épült – a padlástérben egy műteremmel – Frischmann György és neje megbízásából, a birtoklapra 1904-ben jegyezték fel, hogy a négyemeletes bérház felépült (az árverési felhívásban hatemeletes épület szerepel, 3339 négyzetméter összterülettel, amely jelentős részben iroda).
Az épületnek meglehetősen változatos volt a múltja, itt működött 1912-ben a Pannónia Részvénytársaság vezérképviselete, az 1930-as években a Nemzeti Egység Pártja, az 1960-as években az Állami Gazdaságok szerelő- és segédipari vállalata, 1986-ban egy iparvállalat külkereskedelmi irodája, a rendszerváltás után, 1993-tól itt alapította meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény elnevezésű új, részben önálló költségvetési szervet – vagyis a rendszerváltást követően ez az épület is a kormányzathoz került.
Két domborműves emléktábla is található a homlokzaton az állványok takarásában. Az egyik arról mesél, hogy ebben a házban élt 1929-1939 között Mészáros Andor építész, szobrászművész (1900-1972), aki Ausztrália egyik nagy művésze lett (1956-ban ő alkotta a melbourne-i olimpia emlékérmét, 2003-ban pedig Shakespeare-szobrának másolatát avatták fel a pesti Dunakorzón). A másik Nuridsány Zoltán festőművészről (1925-1974) emlékezik meg, aki élete utolsó 15 évében élt és alkotott itt, az 5. emeleti műteremlakásban.
Minisztérium – lakottan
A felállványozott Alkotmány utcai ház tehát elkelt, két másik, már meghirdetett épületre, két különleges lipótvárosi palotára azonban senki nem jelentkezett a júliusban tartott első árverésen, így mindkettőt ismét meghirdették: augusztusban lehet majd licitálni rájuk.
Egyik az Arany János utca 25. szám alatt található, és a már eladott ingatlannál sokkal jobb állapotú. Hogy kevesebb összegért, 2 187 448 000 forintért hirdették meg, annak az lehet az oka, hogy kisebb. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. egykori székháza, amely 1905–1907 között épült meg Wellisch Alfréd tervei szerint, a pinceszinttel, a szuterénnel és az üres padlással együtt is csak 2500 négyzetméter (az MNV meglepő módon a nettó alapterületbe sok épületnél beleszámolja a padlást is, miközben több épületnél, már csak az eredeti műemlék tető megvédése érdekében is, érdemes volna megtiltani a tetőtér, a padlás beépítését).
Ennél az épületnél az érdeklődést visszafoghatja az is, hogy az MNV „lakottan” árulja az épületet, amely, mint az árverési felhívásban is szerepel, jelenleg az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának használatában és birtokában van. A kormány honlapja szerint a miniszternek is itt van a székhelye. Aki arra jár, a saját szemével is láthatja, hogy az épületet valóban használják, vagyis a minisztérium még nem költözött ki az eladásra kijelölt ingatlanból. (A katalógusban szereplő, befektetőknek ajánlott több más épület is „lakott”, vagyis használatban van, így a Magyar Államkincsár Hold utcai főépülete, ahol bárki a mai napon is állampapírt vásárolhat, vagy a NAV négy épülettömbből álló, Duna-parti ingatlanegyüttese).
„Az épület teljes kiürítésére az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Ingatlanból történő kiköltözését követően kerülhet sor, tervezetten 2025. december 31. napjáig” – olvasható az árverési hirdetményben, mint ahogy az is, hogy a birtokátruházásra legkorábban a minisztérium kiköltözését követő 15 napon belül kerül sor. (A vevőnek a későbbi kiköltözés ellenére is ki kell fizetnie a teljes vételárat a szerződéskötés után.)
Az esetleges licitálóknak azzal is számolniuk kell, hogy a Fővárosi Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2025-ben két évre ideiglenes műemléki védelem alá helyezte az épületet, ami annyit jelent, hogy két évig a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a felújításnál.
Van még egy kikötés: az árverési felhívás szerint a szerződés a MNV és a vevő között csak akkor lép életbe, ha azt építési miniszter is jóváhagyta.
A felhívás szerint az épületet augusztus 5-én 9 és 10 óra között már második alkalommal lehetett megnézni (így nincs több megtekintési időpont), de még több mint két hetük van az érdeklődőknek, hogy befizessék a tíz százalékos árverési biztosítékot, amennyiben részt kívánnak venni a licitáláson.
Bronzszobor, díszterem, fakazettás mennyezet
Ingatlanpiaci szempontból is különösen értékes az árverésre kijelölt lipótvárosi épületek között Garibaldi utca 2. szám alatti palota. Nem kelt el ugyan az első árverésen a 7 028 180 000 forintos kikiáltási áron, de valószínűleg sokan örülnének, ha megszerezhetnék.
Külső megjelenésében is rendkívül elegáns, pazar, nagyvonalú épület, ráadásul az Országház tőszomszédságában fekszik. Háta mögött, a Kossuth téren az Országgyűlés épülete, a Szabad György Irodaház áll, oldalhomlokzatával – s azon lévő ablakaival – pedig maga is a Kossuth térre néz. Ablakaiból rálátni a parlament épületére, az Andrássy-szoborra, a Dunára, s természetesen látni Budát, valamint a Kossuth teret délről lezáró miniszterelnökségi épületet, a Kossuth tér 4. szám alatti Wellisch-palotát. Semmilyen más épület nincs útjában a pazar kilátásnak, és soha nem is lehet, elhelyezkedése első osztályú.
A környezet tehát megismételhetetlen, amely az ingatlan egyedi értékét jelentősen növeli. Emellett az is a vevő kezére játszik, hogy a főbejárattal szemközt húzódó – az épületre merőleges – Garibaldi közt az V. kerületi önkormányzat felújítja, a tavaly kezdődött munkálatok jövőre fejeződnek be. Aki arra jár, annyit láthat, hogy betontömbök emelkednek ki az utcaszintből, s ez lehetetlenné teszi, hogy valaha itt autóforgalom, vagyis átmenő forgalom legyen. Ez mindenképpen értéknövelő tényező a leendő vevő számára.
Hogy ténylegesen érzékelni tudjuk az épület pazar fekvését, érdemes körbesétálni a Kossuth tér – Garibaldi utca – Nádor utca által határolt egész háztömböt. Ne tévesszen meg senkit, hogy a Garibaldi utca 4. szám alatti épület tökéletesen úgy néz ki, mintha az is az eladó kormányzati épülethez tartozna. Ugyan a homlokzati kialakításuk olyan, mintha egyetlen egységet alkotnának, de lényegében külön épületekről van szó. Hogy mégis egységes egészet mutatnak, annak oka, hogy mindkettőt a Kisbirtokosok Földhitelintézete építtette, az akkori Géza utcában, ezeket az épületeket, azonos homlokzati kialakítással Hubert József tervezte.
A mai Garibaldi utca 2. szám alatt a bank székháza volt (terveit a főváros 1902-ben hagyta jóvá), tehát a két épület közül az, amelyik méreteiben is nagyobb, a Dunára néz és reprezentatív belső terek találhatók benne, a Garibaldi utca 4. szám alatt pedig a pénzintézet bérháza épült fel (utóbbiban 2008-ban 37 lakást alakítottak ki 4600 négyzetméteren, a tetőtérben dupla szinttel).
A bankszékház eleve reprezentatív célokra is épült, az kiderül az árverési felhívásból is. Mint a tájékoztató szövegben olvashatjuk: a bejárati rész díszes, az előtér magassága két szint, a falon stukkók láthatók, és két vélhetőleg bronz szobor, a lépcsősorokat szőnyeg borítja, a lépcsők korlátjain sárgaréz lámpák láthatók. Az épületben díszterem, vezetői irodák, tárgyalók is találhatók. Több helyiségben a mennyezeten fából készült kazettás borítás van, a sárgaréz csillárokkal. A leírásból az derül ki, hogy a belső tereket felújították, a belső udvar nagyobb részét lefedték és ott sajtószobát alakítottak ki.
Utóbbinak az lehet a magyarázata, hogy az elmúlt tíz évben az épületben működött a kommunikációs államtitkárság és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Azelőtt húsz évig volt a szintén a kormány alá tartozó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának – az 1896-ban alapított Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal utódjának – a székháza az épület, egészen 2015-ig, ekkor a minisztériumi struktúra változása miatt magának a kormánynak volt szüksége a kis palotára.
Az árverési felhívás szerint az épület csaknem üresen áll, használója már elköltözött, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az említett sárgaréz csillárok és lámpák, bronzszobrok az épület tartozékai. Ezt azonban július 23-án és július 29-én lehetett volna megnézni, a 700 millió forint árverési előleg augusztus 14-i befizetési határidejéig nincs több megtekintési lehetőség.
Persze akit igazán érdekel, az kívülről is felismeri az értékeit. Azt mondhatnánk, tökéletes választás lenne kormányzati feladatokra is, ha nem lenne épp eladó, hiszen úgy van a város középpontjában, ezen belül az ország államigazgatási központjának kellős közepén, hogy közben biztosítja a csendes feltételeket az elmélyült munkához is.
Katalóguson kívül és belül
A befektetőknek készült MNV-katalógus nem tartalmazza az összes árverésen értékesíteni kíván nagy értékű állami ingatlant, azon kívül is meghirdet a vagyonkezelő egymilliárd forintnál drágább ingatlanokat. A közelmúltban árverezte az MNV a Csörsz utca 53/b szám alatti irodaházat, amely a tulajdoni lap szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagyonkezelésében áll.
Az 1 132 332 000 forintért meghirdetett ingatlanra július 14. és 16. között lehetett licitálni, és a szokatlan helyzet állt elő, hogy 67 ajánlat érkezett, mindössze két embertől, végül 1 480 332 000 forintért kelt el. A telek egyébként nem éri el a 3000 négyzetmétert, és az 1970-es években épített modern, jó állapotú irodaház van rajta, garázsokkal. Közvetlen szomszédjában, a Csörsz utca 55. szám alatt egy zsidó temető található, amelyet az 1970-es években akart az akkori tanács a Magyar Optikai Művek kérésére felszámolni, hogy a helyére egy napköziotthont építsen a gyári dolgozók gyerekeinek, de a zsidó hitközség tiltakozására elálltak ettől a tervtől.
Láthatjuk viszont a katalógusban mint befektetésre ajánlott ingatlant a magyar építőművészet kiemelkedő alkotását, a Postatakarékpénztár Lechner Ödön tervezte épületét, amely négy másik épületével együtt az UNESCO világörökségi várományosi listáján szerepel. Az Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága a honlapján az építész munkásságát – ami miatt méltó a világörökségi listára kerülésre – így értékeli:
„Formavilága egyéni és újszerű, amelyet népi elemek gazdagítanak. Lechner építészeti zsenialitása nemcsak alkotásainak egyedi formáiban mutatkozik meg; mással össze nem téveszthető, egyedi stílusú épületei a szecesszió korszakának kiemelkedő jelentőségű és szépségű összművészeti (Gesamtkunstwerk) alkotásai.”
Az Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága az árverezni tervezett művet nevezi Lechner Ödön főművének. Így fogalmaznak a Hold utcai épületről:
„A Postatakarékpénztár Lechner Ödön igazi főműve. Téralkotásában, kompozíciós kialakításában, díszítésében a lechneri művészet teljes eszköztára megfigyelhető. A korábbi rizalitos megoldások helyett hatalmas síkfelületként alakítja a homlokzatokat, ahol a függőleges elemek csak finom hangsúlyokat helyeznek el az összefüggő felületen. A hullámos párkányok, íves ablakok, a pártázat formálása és a színes kerámiák tökéletes egységbe szervezettek. A díszítések a takarékoskodás szimbólumaitól a népművészeti elemeken át a nagyszentmiklósi kincs motívumáig terjednek. A belső terekben a nemzeti stílust képviselő díszítések változatos sorozata fut végig.”
E megállapítások is alátámasztják, hogy az egykori Postatakarékpénztár, amely ma a Magyar Államkincstár jelenleg is használatban lévő központja, nemzeti örökségünk kiemelkedően értékes és védendő épülete.
Ugyancsak befektetőknek ajánlja az eladó állami ingatlanok katalógusa – egyelőre a Lechner-épülethez hasonlóan kikiáltási ár nélkül, mert még nem tűzték ki az árverését – a Pénzügyminisztérium (ma Nemzetgazdasági Minisztérium, eredetileg Magyar Általános Hitelbank) monumentális, nagyvonalú palotáját Alpár Ignáctól, a pár éve felújított József nádor téren, valamint a Belügyminisztérium (építésekor Pesti Magyar Kereskedelmi Bank) Széchenyi téri, Duna-parti palotáját, amelynek ablakaiból a Dunára, sőt a Lánchídra lehet látni (mint említettük: összesen 15 belvárosi épületet, amelyből egy már elkelt). Ingatlanpiaci szempontból is értékesek, ám kulturális értékük, építészeti értékük, történeti értékük, örökségértékük felbecsülhetetlen, forintban nem meghatározható.
Nyitókép: Az Alkotmány utca 27. szám alatti épület, amely elsőként kelt el a kormányzati paloták közül (Fotó: pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció