V. kerület

457365277_843473171219063_7076694415422399759_n.jpg Zöldebb lesz a Régi posta utca – Áthelyezik a Hermész-kutat Növényekkel beültetett, új tér lesz a Régi posta utca és Apáczai Csere János utca sarkán, a belvárosban. Utcabútorokat, új ivókutat is telepítenek, illetve ide helyezik át a Hermész-kutat, amely a Váci utcában állt az időközben lebontott Fontana Áruház előtt. Egy várostörténeti, a középkori Pestet ábrázoló bronzmakett is kerül a kis térre.
Közösségi tér nyílt a 2-es villamos pályája alatti viaduktban Évtizedekig zárt ajtók rejtették a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a 2-es villamos útpályája alatt található helyiségeket. A viadukt jelenleg kiállító- és közösségi térként működik, ahol a Duna-part és a városlakók történetéről szóló tárlat is látható.
Zöldebb lesz a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültetnek Változatos térkialakítással, különböző korú és méretű fák ültetésével újítják meg a belvárosi Egyetem teret. A munkálatok várhatóan 2025 tavaszáig tartanak.
Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagsága, a monumentális épület csak kevesek által látogatható részei is láthatóak Az ország háza című dokumentumfilmben. Az alkotás a pincétől a padlásig mutatja be az Országházat a nézőknek, és a Ház történetein keresztül a magyar történelem emblematikus pillanatait is felidézi.
Emléktáblát avattak Mindszenty József tiszteletére a Belvárosban A Belvárosi-templom rózsakert felőli külső oldalán avatták fel Mindszenty József márvány emléktábláját. A bíboros ezen a helyen mondott beszédet 1948. augusztus 15-én.
Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.
Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.
Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.
Átadták az ELTE Kecskeméti utcai felújított épületét Felújították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületét a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárnyat is. A műemlék épületegyüttest korszerűsítették, a teljes utcai és udvari homlokzatát felújították.
Megújult a Váci utca déli része és környéke A Váci utca déli részén fákat ültettek, utcabútorokat, padokat, kerékpártámaszokat állítottak ki, és üzembe helyezték a Lajtha-kutat. A sétálóutcába torkolló kis utcákat is felújították.
Március 15-től hétvégente újra lezárják a pesti alsó rakpartot az autósok előtt Az autósok elől lezárják, a gyalogosok, biciklisek előtt megnyitják március 15. és október 23. között a pesti alsó rakpartot. A lezárás minden hétvégén és ünnepnapon a Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tart.
A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Vízkeresztig látogatható a betlehemi jászolkiállítás a Szent István-bazilikában A Szent István-bazilika lovagterme idén is otthont ad a betlehemi jászolkiállításnak. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó művészeti, képző- és népművészeti alkotásokból álló tárlat január 7-ig látogatható.
Akik országépítő munkát végeznek – A Magyar építészet napján neves alkotók vehettek át elismeréseket Idén először ünnepelhettük meg a Magyar építészet napját, amelyet ezentúl minden évben a 140 esztendeje született Kós Károly születésnapján, december 16-án tartanak meg. Ebből az alkalomból adták át az újonnan alapított Kós Károly-életműdíjat, amely ezentúl az építészek legrangosabb elismerése. A kitüntetést első alkalommal a Kossuth-díjas Dévényi Sándor vehette át, de a szombati ünnepi eseményen más jeles alkotók is elismeréseket kaptak.
Wekerle Sándor és az Országos Kaszinó Szájhagyomány útján terjedt el a történelmi emlékezetben, hogy Wekerle Sándor azzal különböztette meg magát a nemesi és főnemesi születésű minisztertársaitól, hogy arcát simára borotválta, sem szakállt, sem bajuszt nem viselt. Csakhogy éppen az arcszőrzet teljes hiánya miatt a Tisza Kálmán-kormány tagjai – akiknek sorába Wekerle pénzügyminiszterként bekerült – a Püspök becenevet ragasztották rá. A boldog békeidők korában ugyanis a borotvált fizimiska nem a polgárságra, hanem a katolikus klérus főpapjaira volt jellemző.
Kós Károly és Bánffy Miklós munkásságát bemutató tárlat nyílt a Pesti Vigadóban Kiállítás nyílt a Vigadóban Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján. A vándorkiállításon a két erdélyi polihisztor életének közös pontjai mellett korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagok is láthatók.
Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 24 méter magas fenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.
Luxus a Belvárosban – Három házból áll, és négy utcára néz az ötcsillagos Dorothea Hotel Három különböző korban és három különböző stílusban épült az a Vörösmarty tér szomszédságában álló három belvárosi ház, amelyet mostantól Dorothea Hotel néven ismerhetünk. A Dorottya utca – Vigadó utca – Apáczai Csere János utca – Wekerle Sándor utca által határolt területen fekvő háztömb átépítésével összesen 35 ezer négyzetméteres területen, műemléki környezetben és modern terekben alakították ki a felső kategóriás szállodai szobákat és lakosztályokat.
Ilyen lett a Városháza passzázs – Áthaladtunk a Belváros új sétányán Budapest belvárosában, a Károly körút 28–30. szám alatt ma a Városháza parkot találjuk, de ez nem volt mindig így. Egykor itt épületek álltak: a Központi Városháza négy utca által határolt hatalmas épülettömbjének Károly körúti szárnya, amely a Deák téri evangélikus templomtól egészen a Gerlóczy utcáig terjedt. Az évtizedekkel ezelőtt lerombolt épületek helyét nevezzük ma Városháza parknak, amelyben a közelmúltban egy új sétányt alakítottak ki. Mi is végigsétáltunk rajta.
Sosemvolt Budapest – 150 év építészeti víziói a Pesti Vigadóban Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyi palotához? Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Az elmúlt másfél évszázadból fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás a Pesti Vigadóban.
Akik a divatot diktálták Pesten – 165 éve nyílt meg az első készruhaszalon Az előkelő hölgyek körében fogalom volt a XIX. század hatvanas éveitől a Monaszterly és Kuzmik divatcég neve, mely a Váci utca 12. szám alatt nyitott szalont 1858. októberében. A kétemeletes, klasszicista épületben nemcsak méterárut lehetett venni: itt kínáltak Pesten és az országban először előre elkészített konfekciótermékeket.
Tizenkét tény a 120 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet hidat 1903. október 10-én adták át. Nem lehet azt mondani, hogy sokáig vártak erre a hídra a budapestiek, mert 20 évvel korábban még szó sem volt arról, hogy itt híd legyen. Elevenítsünk fel 12 érdekességet a 120 éve átadott és 1945-ben elpusztított híd életéből!
Megnézhetjük maketten is, milyen lesz az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épülete Eredeti állapotuknak megfelelően állítják helyre a Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota és a Bukovics Gyula tervezte Agrárminisztérium épületét a Kossuth téren, mindkét rekonstrukció jelenleg is folyamatban van. Mától a helyszínen tekinthető meg a két épület makettje, amelyeken láthatjuk, miben változik a két palota a helyreállítás után.
Átadták a felújított Hild teret a Belvárosban Megújult a belvárosi Hild tér, amelyen közösségi teret és parkot alakítottak ki, és készült egy új tematikus játszótér is. A területen 13 új fát ültettek el, köztük több nagy méretű, 20-25 éves, 15-20 méter magas egyedet, de a park új cserjékkel, évelő növényekkel is gazdagodott.
Deák Ferenc és Pest kapcsolata az 1820–1830-as években A Szent István alapította magyar állam önállóságának elvesztését a mohácsi csatavesztéshez vagy Buda 1541-es elestéhez szokás kötni. Az önállóság korlátozott mértékű visszanyerését pedig az 1867-es kiegyezés hozta el, melynek létrejöttében Deák Ferenc elévülhetetlen szerepet játszott. A haza bölcsének fél évszázados pest-budai tartózkodása az 1820-as években kezdődött.
Átadták a forgalomnak a megújult Arany János utcát Közel 100 új fa, víztakarékos öntözőrendszer, zöldbuszmegálló, esővízgyűjtő ciszterna és a talajvizet hasznosító fúrt kút is található a teljesen felújított Arany János utcában. A belvárosi utca megújulása a klímatudatos várostervezés jegyében valósult meg.
Megnyíltak a Redoute termei a jeles esemény előtt 1848-ban, de az épületnek már egy éve sem volt hátra Az 1848-as júniusi választások után, július 5-én nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés Pesten, a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Budának kettő, Pestnek öt mandátum jutott a napra pontosan 175 éve összeült új parlamentben, amelynek Kossuth Lajos és Vörösmarty Mihály is tagja lett. Ekkor még senki sem gondolt rá, hogy a Pollack Mihály tervezte, Duna-parti klasszicista palotának egy év múlva már hűlt helye lesz.
A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?
Budapest közlekedésének történetét mutatják be A Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban új kiállításon mutatják be az elmúlt másfél évszázad fővárosi közösségi közlekedésének történetét. A tárlat felidézi az újításokat, a különböző közlekedési eszközök megjelenését, a legmeghatározóbb járműveket. A 150 év jelképesen 150 tárgyi emléken, illetve ezek mellett fotókon, filmeken kel életre. A Múzeumok éjszakáján éjfélig várják a látogatókat.
Világosság a tudományok szentélyében – 88 éve alakították át az ELTE központját A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.

További cikkeink