Közösen elbeszélt emlékezet nélkül nincs közös identitás – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen február 25-én a Nemzeti vértanúk emlékművénél – olvasható az MTI hírében.
Földváryné Kiss Réka azt mondta, tisztelet és hála illeti a túlélőket, akik vállalták, hogy elmondják az elmondhatatlant, hiszen tőlük tudunk a megaláztatásokról, az éhezésről, a kényszermunkáról, majd szabadulásuk után a rendszerváltásig vissza-visszatérő hatósági zaklatásokról. Az egyéni sorsokon keresztül kaphatott arcot több százezer magyar szenvedése, akiket legtöbbször bírósági ítélet nélkül hurcoltak el a Gulág munkatáboraiba – emelte ki.
„Az ő sorsuk érteti meg velünk igazán, hogy mit jelentett az, hogy 80 évvel ezelőtt Magyarország és az egész térség számára titkos nagyhatalmi paktumok eredményeként a világháború vége nem a szabadságot hozta el, hanem egy újabb megszállás kezdetét jelentette” – fogalmazott. Felidézte: míg a Nyugat számára 1945-ben a megszállásból a szabadságba és a demokráciába vitt az út, itt a megszállásból megszállásba, a náci nyilas diktatúrából a kommunista diktatúrába.
A túlélők sorsából értjük meg azt is – folytatta –, mit jelentett az, hogy szovjet segítséggel a Magyar Kommunista Párt vezetői olykor nyílt erőszakkal, olykor rafinált hatalmi technikákkal, lépésről lépésre morzsolták fel egy valódi nemzeti függetlenségre, szabadságra és demokráciára vágyó nemzedék reményeit.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hozzátette: a kommunista diktatúra – összeomlásáig – lehetetlenné tette a kollektív traumák egyéni és közösségi feldolgozását, a közös gyászt, az őszinte szembenézést. Rámutatott arra, hogy amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót és a szovjetek a nyugati szövetségesekkel egy oldalra kerültek, voltaképpen mindenféle, a bolsevik elnyomó politikát illető kritika ellehetetlenült.
Földváryné Kiss Réka kitért arra, hogy a kommunista rendszert védelmező információs pajzs évtizedekig megmaradt, így a kommunista bűnök sokáig kényelmetlennek és politikailag mindig inkorrektnek tűntek, egészen Szolzsenyicin könyvének megjelenéséig. „Minden közösségnek az egyik alapja, hogy legyen közösen elmesélt múltja, amihez lehet viszonyulni, amiből ki lehet indulni, de ahhoz el kell beszélni” – hangoztatta, hozzátéve: közösen elbeszélt emlékezet nélkül nincs közös identitás.
A Vértanúk terén álló emlékműnél koszorút helyezett el Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Rákóczi Szövetség képviselője – írja az MTI.
*
Mint korábban a PestBuda is beszámolt róla, az emlékművet, Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész közös alkotását először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten, az 1919-es vörösterror áldozataira emlékezve. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén az eltávolításáról döntött, valószínűleg ennek hatására az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztították. A téren, amelyet 1951-ben Ságvári Endréről neveztek el, évtizedekig egy szökőkút állt.
A tér a rendszerváltás idején visszakapta régi nevét, ám az emlékmű rekonstrukciója ekkor még nem merült fel, egy másik alkotást helyeztek el itt. Egy japán fahidat idéző bronzszerkezet építettek a szökőkút medencéje fölé, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án.
Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, az átépítés célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása volt. Nagy Imre szobrát 2018. december 28-án elvitték a térről, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel.
A Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálta a feladattal megbízott Elek Imre szobrászművész, és újra az eredeti helyén állították fel 2019. október 31-én.
Forrás: MTI, Pestbuda
Nyitókép: Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke beszédet mond a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Nemzeti vértanúk emlékművénél, a Vértanúk terén 2025. február 25-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció