A most újraalkotott Nemzeti vértanúk emlékművét – Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében ledöntötték.

Hungária szobra alatt olvasható felirat: „A nemzet vértanúinak 1918–1919” (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti vértanúk emlékműve képeslapon 1938-ban. A Parlament felé néző oldalon a Magyarországot megszemélyesítő Hungária alakja, fején a magyar Szent Koronával, háttérben a Vecsey utca (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum).

A talapzaton álló pillér két oldalán látható az emlékmű két szobra, a Hungária női, és a sárkánnyal küzdő férfi alakja. Talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak 19181919”  

Tetején egy honfoglalás kori motívumokkal díszített kőkoporsó helyezkedik el. Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is. A neveket még nem vésték fel az új emlékműre.

A sárkánnyal küzdő férfi alakja​ (Fotó: pestbuda.hu)

A sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt a következő felirat áll, amely eltér az eredeti felirattól: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”

A szobor talapzatának felirata (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti Vértanúk emlékműve a II. világháborút követő politikai fordulat után az emlékezetrombolás áldozata lett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén az eltávolításáról döntött, és az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztította. Egy előre megszervezett és kitervelt akcióval ledöntötték az alakokat, szétverték a talapzatot. A Nemzeti vértanúk emlékműve teljes egészében megsemmisült, egykori létét több évtizedes csend vette körül.

A Vértanúk tere, háttérben a Parlament (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzeti vértanúk emlékműve 1934-ben, háttérben a Parlament (Fotó: Fortepan)

A teret később átalakították, egy vízmedencét helyeztek el szökőkúttal, és új nevet is kapott, 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét. A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronzszerkezet építettek, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án. 2018. december 28-án elvitték szobrot, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel. Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, hogy a következő évben megkezdődhessen az az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása.

Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte. Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek.

Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.

Nyitókép: A Nemzeti vértanúk emlékműve (Fotó: pestbuda.hu)