szobor

00.jpg Az igazságos király szobrai – Hunyadi Mátyás emléke Budapesten Mátyás király a magyar történelem egyik legnagyszerűbb alakja, igazságos ítéleteivel egyúttal népmesei hőssé is vált. Ennek ellenére Budapesten mindössze három jelentősebb szobra látható, bár tervek születtek egy hatalmas és igazán méltó emlékműhöz is. Mátyás-napon – melyet február 24-én ünneplünk, de idén a szökőnap miatt február 25-re esik – ezeket az alkotásokat vesszük sorra.
Hatalmas tömeg vett részt Baross Gábor szobrának avatásán 125 éve Baross Gábor szobrának avatásakor, 1898. november 20-án hatalmas tömeg gyűlt össze a Keleti pályaudvar előtti téren. A megjelentek nem egy hosszú életpályát maga mögött tudó államférfi emlékművénél tették tiszteletüket: a rendkívüli érdeklődés annak szólt, hogy a fiatalon elhunyt vasminiszter rövid pályafutása alatt alkotott maradandót, megváltoztatva a teljes magyar közlekedést.
Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.
A Gellért-hegyen állt volna Remete Szent Pál szobra A Gellért-hegy Duna felőli oldalán, a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom közvetlen közelében állt volna a pálosok névadójának, Remete Szent Pálnak a szobra. A mű el is készült Vilt Tibor szobrászművész műhelyében 1947-ben, de a felállítása meghiúsult. A 2,3 méter magas, haraszti mészkőből faragott szobor későbbi helye és története máig ismeretlen.
Felavatták Tamási Áron szobrát a XII. kerületben Szobrot állítottak Tamási Áron írónak Budapesten, a Kiss János altábornagy utcában. Az Ábel-trilógia szerzője a székelyföldi Farkaslakán született 1897-ben, Erdélyben vált híres íróvá, 1944-ben költözött Budapestre. Több mint húsz évig, a haláláig élt a XII. kerületben, ahol május 26-án avatták fel egész alakos szobrát, Matl Péter alkotását.
Himnusz-domborművet avattak a képviselői irodaházban A magyar kultúra napja alkalmából felavatták a Himnusz című domborművet a Széchenyi rakpart 19. szám alatti képviselői irodaházban, amely Barankovics István nevét viseli. Smidt Róbert fafaragó művész öt méter hosszú alkotása a magyarság ezeréves történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg.
Felavatták Maderspach Viktor mellszobrát a XVI. kerületben Mellszobrot kapott Maderspach Viktor erdélyi magyar író, katona, mérnök a XVI. kerületi Erzsébetligetben. A trianoni békediktátum kihirdetése után el kellett menekülnie szülőföldjéről, Erdélyből, hátrahagyva családi birtokát. Mátyásföldön 1934-ben talált új otthonra.
Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.
Szobortalanítás Budapesten – Harminc éve bontották el a szocialista korszak emlékműveit Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása Budapest közterületeiről. A szocialista korszak idején emelt emlékműveket, köztük Marx és Engels, Lenin, Kun Béla szobrait a XXII. kerületben kialakított szoborparkba szállították, ahol szabadtéri kiállításon azóta is megtekinthetők.
Kilencven éve helyezték el az első 0-s kilométerkövet a Clark Ádám téren Minden út a Lánchídhoz vezet. Ez a mondás annyiban igaz, hogy a Budapestről induló főutak kilométerben számított hosszát innen, a Lánchídtól, pontosabban a budai oldalon lévő Clark Ádám tértől mérik. Ennek jelzésére 90 évvel ezelőtt, 1932. május 7-én avatták fel itt az első 0-s kilométerkövet.
Restaurálják a krisztinavárosi Nepomuki Szent János-szobrot Felújítják a Horváth-kertben álló Nepomuki Szent János-szobrot. Az alkotás eredetije a XIX. század első felétől őrizte az Ördög-árok partját, ám a régi, megrongálódott szobrot a hatvanas években elbontották, helyette 1999-ben készült el a ma is látható szobor, amelynek azonban mára aktuálissá vált a restaurálása.
Szobrot állítottak Szepesi Györgynek, a legendás sportriporternek Angyalföldön kapott szobrot a száz éve született Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat „tizenkettedik tagja".
A Magyarországról elhurcolt németségért avattak emlékművet Sashalmon A magyarországi németek XX. századi tragédiáját bemutató emlékművet adtak át a XVI. kerületben a Sashalmi sétány és a Romhány utca kereszteződésében. R. Törley Mária szobrászművész alkotását a Német Nemzetiségi Önkormányzat állíttatta a kerületből elhurcoltak emlékére.
Köztéri szobrot állítottak Benyovszky Móricnak Józsefvárosban Köztéri szobrot kapott Benyovszky Móric a VIII. kerületi Józsefvárosban. A XVIII. századi magyar világutazó 280 éve született, 235 éve hunyt el, bronz portréjának avatása a Benyovszky-emlékév záróeseménye volt.
A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.
Szoborral tisztelegnek Hajós Alfréd öröksége előtt Méltó módon egy szoborral szeretne megemlékezni Hajós Alfrédról, az újkori olimpiai játékok első bajnokáról, építészi és közéleti tevékenységéről a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
Szobrot avattak Cziffra György emlékére a XIII. kerületben Cziffra György születésének 100. évfordulóján szobrot avattak a zongoravirtuóz emlékére a róla elnevezett parkban.
Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, egykor Japánban élő szobrászművész ajándékozta Budapestnek.
Szobrot állítottak Eötvös Lorándnak – Magyar szívvel szolgálta az egyetemes tudományosságot Az egyik leghíresebb magyar tudóst számos dombormű és mellszobor örökíti meg Budapesten, egész alakos szobra viszont korábban csak egy volt: 2016-ban állították fel Pesten, a róla elnevezett Egyetem központi épülete előtt. Most Budára, a XII. kerületi Gesztenyés kertbe is került szobra, és a hely ezúttal is szorosan kapcsolódik hozzá: a szomszédban működő Magyar Optikai Művek elődjében gyártották ugyanis legismertebb találmányát, a torziós ingát.
Szobrot kap Göncz Árpád és felesége a Vérhalom téren Kiírták a pályázatot az egykori köztársasági elnökről és feleségéről készülő páros szobor megalkotására, amely a II. kerületi Vérhalom téren kap helyet, a Göncz házaspár utolsó otthonának közelében.
Felavatták a kispesti Bozsik-stadion előtt a Honvéd Aranyoroszlán-szobrát A főváros egyik legújabb szobrát a XIX. kerületben, a megújult Bozsik-stadion bejárata előtt állították fel. Az 5-6 ezer elemből álló, rozsdamentes acélból készült 6 tonnás oroszlánszobor 4-5 hónapon át készült és különlegessége, hogy belülről vörös fénnyel világítható meg, olyan hatást keltve, mintha izzana.
Szobrot állítottak Szkander bégnek, Hunyadi János szövetségesének a Városligetben A Vajdahunyadvár szomszédságában, a városligeti Platán sétányon avatták fel Szkander bég mellszobrát. Az alkotás Tirana város ajándéka Budapestnek. Szkander bég albán fejdelem egykor Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom terjeszkedése ellen.
Felújították Nepomuki Szent János szobrát Budafokon Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.
Eldőlt, hogy a Szent István park helyett Kispesten állítják fel az államalapító király szobrát Véglegessé vált, hogy Szent István király szobrát nem a róla elnevezett parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel. Erről a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján döntött június 14-én. A felhatalmazás június 15-ig volt érvényben. Korábban arra hivatkozva függesztették fel a szoborállítási munkálatokat a Szent István parkban, hogy az alkotás zöld területet vett volna el, holott egy korábbi szobor helyére került volna.
Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.
Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.
Ötven éve avatták fel Marx és Engels budapesti szobrát A kommunizmus elméleti alapjait egy német filozófus és egy gazdag német kereskedő rakta le. Egyikük sem volt soha munkás, mégis a munkások tökéletes államáról szőttek terveket. A létező szocializmus Marxot és Engelst Lenin mellett a rendszer „apostolainak” tartotta, képük minden nevezetesebb helyen és eseményen ott volt, a két eszmealapítónak mégis csak viszonylag későn, 1971-ben lett szobra Budapesten, a Jászai Mari téren.
Szent Imre kultusza – Városrész, templom és köztéri szobor is őrzi a herceg emlékét a XVIII. kerületben Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulóján, 1930–1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek, és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.
Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.
Leemelték helyéről a budai Várban lévő turulszobrot, kezdődik a restaurálása Óriásdaruval emelték le a helyéről a több mint tíz méter magas turulszobrot a budai Várban, és a Savoyai-teraszon kialakított szabadtéri restaurátorműhelybe szállították át, ahol megtisztítják, bronz felületeinek sérüléseit kijavítják, belső vasvázát megerősítik.

További cikkeink