Szimbolikus jelentősége van annak, hogy kinek állítunk szobrot. Egy ország, egy város identitását, gondolkodását tükrözi, ki mindenkiről gondolják úgy a polgárai, hogy köztéri alkotást érdemel, és még beszédesebb, hogy kiről nem. Ezért kissé meglepő, hogy miközben Magyarország a nyári olimpiai játékokat tekintve a legsikeresebb nemzetek egyike, és az éremtáblázatokban rendre mindjárt a nagyhatalmak után következik, olimpiai bajnokainkról jóval kevesebb köztéri szobor található, mint amennyi a föntiekből következne. Emléktáblákból, domborművekből persze több is akad, de egész alakos szobor már annál kevesebb – míg vitatott közéleti személyiségeknek, terhelt múltú politikusoknak ma is számos szobra áll Budapest-szerte.  

A kispesti Puskás Ferenc-szobor (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az olyan szupersztárokról persze, mint az egyik legismertebb magyar sportoló, Puskás Ferenc, több is akad. Amellett, hogy az ő nevét viseli az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Aréna, Budapesten több szobra is van, Óbudán és Kispesten is, utóbbi kerületben mindjárt kettő is, ami nem csoda, hiszen a Honvéd egykori játékosa kispesti származású. Kispesten általános iskolát és utcát is elneveztek Puskásról, utóbbi stílszerűen a Honvéd stadionja, a Bozsik Aréna mellett húzódik. A Kökinél álló mellszobor mellett Puskás egy kevésbé ismert szobra a Honvéd utánpótlásbázisa, a Magyar Futball Akadémia kispesti épülete előtt áll. Mindkét szobor Kristóf Lajos alkotása, utóbbi különlegessége amellett, hogy nem hagyományos bronz, hanem arany színű, hogy Puskás két fiatal focista társaságában áll akik mintha saját fiatalkori képmásai lennének. A szobrot 2018-ban állították fel.

Kocsis Sándor, az Aranycsapattal olimpiai bajnok labdarúgó szobra a Groupama Aréna mögött (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bár ma már az Európa-bajnokságra való kijutásnak is örülünk, Magyarország labdarúgásban olimpiai bajnok: a dicsőséget a legendás Aranycsapat szerezte meg hazánknak az 1952-es helsinki játékokon. Nem csoda, hogy a csapat több tagját is bronzba öntötték: a kapitány, Puskás mellett Budapesten találkozhatunk Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Grosics Gyula és Czibor Zoltán  egész alakos másával is. Kocsis és Hidegkuti szobra csapataik stadionjai mellett áll: előbbié az FTC Groupama Arénája, utóbbié az MTK Hidegkuti Nándor Stadionja mellett. Czibor és csapattársa, az Aranycsapathoz később csatlakozott Tóth II. József pedig közös szobrot kapott a csepeli Béke téren.

Hidegkuti Nándor különleges, acéllemezekből készült szobra a róla elnevezett MTK-stadion előtt (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Az Aranycsapat kapusa, a mezszíne és mozdulatai nyomán Fekete párducnak becézett Grosics Gyula XI. kerületi Bikás parkban 2018-ban felállított szobra igencsak rendhagyónak mondható. Az alkotó Kligl Sándor ugyanis nem önmagában, hanem futballkapuval együtt ábrázolta Grosicsot, aki éppen a labda után mozdul. A dinamikus jelenet láttán tehát senkinek nem kell találgatnia, kit is lát, mint egy hagyományos kompozíció esetében. 

A Fekete párduc, Grosics Gyula szobra a Bikás parkban (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A legsikeresebb magyar ökölvívó, a háromszoros olimpiai bajnok (1948. London, 1952. Helsinki, 1956. Melbourne) Papp László nevét szintén sportaréna viseli, ám 2016-ban, születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából teret is elneveztek róla a XIII. kerületben, ahol felállították első egész alakos szobrát is, Lelkes Márk alkotását. A szobor természetesen bokszkesztyűben, játék közben ábrázolja Papp Lacit, aki Angyalföldön született, ott járt iskolába és töltötte gyermekéveit, erre a közeli Kassák Lajos utca egyik házának falán tábla is emlékeztet. 

Papp László szobra a róla elnevezett téren áll, egykori lakóhelye közelében, a XIII. kerületben (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A kajak-kenu az úszás és a vízilabda mellett szintén magyar sikersportágnak számít az olimpiákon, ehhez a kenus Kolonics György két aranyéremmel járult hozzá 1996-ban Atlantában és négy évvel később Sydney-ben, mindkétszer egy-egy bronzéremmel kiegészítve a dicsőségtáblát. Ezért is rázta meg az országot és sportágat, amikor Kolonics György 2008-ban, edzés közben váratlanul elhunyt alig 36 évesen. Kolo, ahogy mindenki becézte, igazi példaképnek számított a sportágában, emlékét 2017 óta szobor őrzi a róla elnevezett sétányon, a csepeli Duna-parton. 

Kolonics György szobra a róla elnevezett sétányon, Csepelen (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bár olimpikonokat ábrázoló egész alakos szobrok terén van még mit behoznunk, a sport és az olimpia szellemiségét megjelenítő alkotásokkal városszerte sok helyen találkozhatunk. Sajátos hely erre a Puskás Aréna környéke: az újjáépített ultramodern stadion mellett felújítva ott találjuk a szoborparkot, amelynek ötvenes években készült alumíniumszobrai a természetjárástól a népi táncon át a stafétafutásig számos tevékenységet jelenítenek meg a központi tér, az úgynevezett dromosz mentén. A parkot az olimpiai bajnokok díszes bevonulásának helyszínéül szánták egykor, de sosem használták rendeltetésszerűen. 

A Puskás Aréna szoborparkja eredetileg az olimpiai bajnokok bevonulásának helyszíne lett volna (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A XX. századra jellemző időutazás, hogy a Puskás-stadion másik oldalán áll a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, amelyet alig több mint tíz évvel a szoborpark előtt, 1941-ben adtak át, ám a kor, amelyben készült, ideológiailag nem is állhatna távolabb az ötvenes évektől. Az épület 2010 óta viseli a hétszeres aranyérmes vívó nevét, akinek fejszobra is van az épület előcsarnokában. A csarnok bejárata fölött az ókori ábrázolásokra emlékeztető domborműsorozat fut végig, Kocsis Sándor alkotása, amely a legkülönfélébb sportágakat jeleníti meg. Hiába Gerevich a valaha volt legsikeresebb magyar olimpikon, a föntieken kívül mindössze néhány emléktábla őrzi nevét, egész alakos szobrot vagy róla elnevezett közterületet hiába keresünk Budapesten. 

A hétszeres aranyérmes Gerevich Aladár, a legsikeresebb magyar olimpikon nevét viselő sportcsarnok 1941-ben készült (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az ötkarikás játékok összes magyar bajnokának emléket állít azonban Képviselői Irodaháztól délre lévő, tíz évvel ezelőtt teljesen felújított Olimpia park, amelynek kőtábláira rendre felvésik az újabb és újabb érmesek nevét, falán pedig olimpiai sportolók sziluettjeit vehetjük észre, a park közepén 1996-ban felállított, hatméteres emlékoszlop fejének domborművei pedig az olimpiát szimbolizálják. 

Az olimpia parkban álló oszlop, mellette balra és jobbra a bajnokok fala, háttérben az ötkarikák (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bár a magyar olimpiai bajnokokat ábrázoló szobrok terén még bőven van lemaradásunk, a sportolók  és maga az olimpia jóval jelentősebb szerepet tölt be a társadalomban, mint elsőre látszik. Amellett, hogy sokszor a dobogón álló sportolókkal együtt könnyezzük végig a Himnuszt, a bajnokok teljesítményükkel, későbbi pályájukkal gyakran generációk számára is példaképül szolgálnak. Emberségből is bajnoknak kell lenni ahhoz, hogy valaki köztéri szobrot érdemeljen ki. 

Nyitókép: Papp László ökölvívó szobra a XIII. kerületben (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)