Az Új Hidegkuti Nándor Stadion felavatásának hétéves évfordulóján leplezték le a sportlétesítmény névadójáról készített egész alakos köztéri alkotást az MTK Hungária körúti otthona előtt. Az 1922-ben született és 2002-ben elhunyt Hidegkuti Nándor, akit minden idők egyik legnagyobb magyar labdarúgójaként tartunk számon, 1947-ben került az MTK labdarúgó-csapatához, amelynek színeiben, a kék-fehér mezben 304 mérkőzésen lépett pályára, és 227 gólt lőtt. A legendás magyar futballválogatott, az Aranycsapat csodacsatáraként mesterhármast lőtt 1953-ban az évszázad mérkőzésén, a londoni Wembley Stadionban, amikor a magyar válogatott 6:3-ra győzte le a hazai pályán kilencven éve veretlen angolokat.
A szoboravatási ceremónia 2023. október 13-án, Zakor Sándornak, az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. tulajdonosának beszédével kezdődött el, akit dr. Lomniczi Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke követett. Szerinte a műalkotás felállításával Hidegkuti Nándor példamutató élete elnyerte a jutalmát.
Az alkotmánybíró szavai után következett Rózsa Mihály, az MTK ökölvívó-szakosztály vezetője, akit a szervezők mint MTK-szurkolót kértek fel az ünnepi beszéde elmondására. A kék-fehér mezt viselő szónok nemcsak Hidegkuti Nándor rendkívül sikeres sportolói és edzői pályafutását ismertette, hanem szólt az Öregnek is becézett középcsatárnak az MTK-hoz, mint egyesülethez és aktív pályafutását követően a szurkolói családhoz való szoros kötödéséről. Negyedik megszólalóként a szobrász számolt be a szobor elkészítésének folyamatáról.
A sportolókat ábrázoló budapesti köztéri emlékművek közül Majoros Áron Zsolt alkotása a hagyományostól eltérő formavilágával tűnik ki. Az alkalmazott szobrászati nyelv újszerűsége nem idegen a sportegyesület, az MTK múltjától, mivel 135 éves története során több alkalommal élére állt az újító kezdeményezéseknek. Az 1888. november 16-án alapított Magyar Testgyakorlók Köre többek között az alábbi sportesemények szervezésével írta be a magyar sporttörténet aranykönyvébe a nevét. A címerében és a sportolói mezein kék-fehér színt viselő egyesület rendezte 1890-ben az első zárt medencében lebonyolított úszóversenyt esti villanyfényben, majd 1899-ben az első országos súlycsoportok szerinti szabadfogású birkózóversenyt és 1903-ban az első országos kötöttfogású birkózóbajnokságot. Legvégül az MTK nevéhez kötődik az első országos súlyemelő-bajnokság megszervezése is.
A Hidegkuti-szoboravatáson újszerű volt, hogy magának a szobrásznak, Majoros Áron Zsoltnak is lehetősége nyílt az alkotás születési körülményeit ismertetni és bemutatni művészetének belső inspiráló erőit. „A felkéréskor volt egy vízióm, a tér gyújtópontjaként megjelenő szobrot egy zárt, álló, méltóságteljes kompozícióban láttam, a körülötte lévő teret megtölti a belőle kiáradó szellemiségének fénye, ami kihat a stadionra és a körülötte megjelenő emberekre, példát mutat a jelen és jövő generációinak is” – mesélte . Elmondta azt is, hogy alapvetően autonóm szobrászként definiálja magát, a szobrászatot hivatásként végzi, érdeklődése középpontjában pedig az emberábrázolás áll. „Az embert mint komplex egészet próbálom megjeleníteni, a maga hármas egységében a test ábrázolása mellett hangsúlyt teszek a szellem és lélek artikulálására is” – fogalmazott. Elmondása szerint csak akkor készít köztéri megbízást, ha kompromisszummentesen valósíthatja meg, jelen esetben is szabad kezet kapott. „Az évszázad focistájaként is aposztrofált Hidegkuti alakja túlmutat a testi mivoltán, egy nép, egy csapat focilegendájává vált, sőt hőssé változott. A klasszikus megformálási módokat, így elvetettem, nem akartam egy poros zsánerrendszerben megvalósítani alakját” – közölte. Megtudhattuk, hogy a szobor elkészítése lépések sorozatából állt. „Először fotók alapján hungarocelltömbből, klasszikus faragási eljárással készült el Hidegkuti karaktere. Ez a minta, amit egy centiméteres csíkokra kellett szabni és átrajzolni 4 milliméteres rozsdamentes lemezekre. A sziluettek kézi plazmavágóval kivágva készültek. Ezt tisztítási-sorjázási folyamat követte, majd a hungarocellminta alapján távtartók segítségével össze lettek hegesztve (utána felületkezelés). Alapelv, hogy mindvégig kézi munka eredménye legyen a megvalósítás. [...] így természetes és érzékeny lesz még a legkeményebb rozsdamentes acél is” – mutatta be a szobrász az alkotói munka folyamatát.
Majoros Áron Zsolt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Kő Pál (1941–2020) Kossuth-díjas szobrászművész tanítványaként diplomázott 2008-ban. Majoros első megvalósult köztéri munkái még erősen mutatják tanára részletekre is figyelő, de egyéni hangvételű művészetét. Az ifjú szobrász első jelentős budapesti köztéri alkotása Soroksár főterén, a Hősök terén a Budapest-Soroksári Református Egyházközség parókia épülete előtti kis füves területen a 2014 novemberében a Kálvin Évek lezárásához kapcsolódva felavatott Isten Báránya-szobor lett.
Ez a szakrális mű formai megoldásában nem kívánt még újító lenni, az ősi keresztény jelképnek az Agnus Deinek jelenkori plasztikában történt megjelenítését adta. Ikonográfiájában leglényegesebb pontokon megfelel a Magyarországi Református Egyház 1933-ban elfogadott címerében található heraldikai elemeknek. A művész a Kő Páltól kapott „stílusbeli-szellemi” örökségtől lassan elszakadva kereste a saját, egyéni hangját, amelyre harmincöt éves kora körül talált rá, és elsőként Mosonmagyaróváron mutatta meg a 2017-ben felavatott Groffits Gábor akadémiai tanár mellszobra által. Ezen a büsztön már megfigyelhető az a „művészi eszköz”, amely az elmúlt hat évben Majoros Áron Zsolt könnyen felismerhető szobrászi eszközévé vált. Az ábrázolt személy karakterét megtartva, de aprólékos, precíz realitásra már nem törekedve hoz létre olyan műveket, amelyek függőleges vékony acélcsíkok egymáshoz kapcsolása által nem zárt formát eredményeznek, hanem a csíkok közötti távolság megengedi a légiesség érzését, de a rozsdamentes acél választása miatt erőt is áraszt a mű.
Deutsch Tamás a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) elnöke, az Európai Parlament képviselője, akinek közel egy évtizedes álma volt ennek a köztéri szobornak a megszületése, avatóbeszédében egyszerre tartott sporttörténeti visszatekintést, kiemelve Hidegkuti Nándor érdemeit, másfelől köszönetet mondott azoknak, aki szerepet vállaltak Budapest első, modern felfogású sportszobrának megvalósításában.
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszterként Hidegkuti Nándor temetésén 2002-ben Magyarország Kormánya nevében búcsúztatóbeszédet mondott. A huszonegy évvel ezelőtti fájdalmas szavak, ezen az ünnepségen örömteli dicsérő mondatokká váltak. Rávilágított arra, hogy a magánéletben szerény, csendes játékos: „Számtalan mérkőzésen csillogott a pályán, és ez a mostani alkalom, szobrának avatása talán a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy kimondjuk: az évszázad mérkőzésén, a londoni 6:3-as meccsen Puskás rúgta a legszebb gólt, de Hidegkuti volt a legjobb az Aranycsapatban.”
Deutsch Tamás kifejtette: a sport és ezen belül a futball a világon mindenhol a kultúra része, de Magyarországon különösen. Szerinte e sport a nemzeti közösségünk egyik legfontosabb abroncsa, a magyarok generációinak közös élménye, nemzeti identitásunk pillére.
„A kultúra persze nehezen megfogható fogalom, nincs egyértelmű definíciója, nem írható le a kétszerkettő egyszerűségével. De világos megtestesülései bizony vannak. És én nagyon hiszek benne, hogy a nemzet számára egy, a futballválogatott által elért fontos győzelem, néha akár egy-egy sorsdöntő gól is vagy egy sportklub közössége számára egy bajnoki cím: nos, ezek a kultúránkat építő-gyarapító teljesítmények. Nem hiszem, hogy bármelyikünk ne tudna felidézni olyan, a sportsikereinkkel kapcsolatos pillanatot, amit ne szeretett volna kőbe vésve vagy bronzba öntve látni” – fogalmazott.
Hozzátette: Hidegkuti Nándor, az Öreg szobra nem pusztán egy világklasszis sportoló emlékműve, annál sokkal több. Szerinte ha a ránézünk, ha megérintjük, ha a gyerekeinknek, unokáinknak mesélünk Hidegkutiról, az Aranycsapatról, az MTK tündöklő múltjáról, akkor a magyar kultúra és történelem előtt tisztelgünk.
„Amíg MTK lesz a Földön, azaz az örökkévalóságig, velünk marad Hidegkuti Nándor, minden idők legjobb magyar centerének, a magyar sport és a magyar kultúra kiemelkedő alakjának emléke. Hajrá, kékek, hajrá, MTK! Nándi bácsi, köszönünk mindent!” – zárta beszédét.
Az MTK elnökének szavai után az ünnepség szónokai közösen leplezték le Budapest legújabb köztéri alkotását, amely nemcsak a sporttörténelem iránt érdeklődők, hanem a kortárs magyar képzőművészetre nyitott polgárok számára is egy olyan szobrászati mű, amely monumentalitása és megformálása által egyedinek tekinthető.
A hivatalos szoboravató után egy órával az MTK Baráti Kör lelkes tagjai és a kék-fehér klub ifjú szurkolói egy spontán megemlékezésen rövid beszéd mellett saját kis ünnepéggel tisztelegtek Hidegkuti Nándor előtt.
Nyitókép: Egész alakos szobrot avattak Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csodacsatára tiszteletére (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció