Himnusz-domborművet avattak a képviselői irodaházban

A cikk angol nyelvű változata: A National Anthem relief was inaugurated in the Offices of the National Assembly building

2023. január 20. 19:00

A magyar kultúra napja alkalmából felavatták a Himnusz című domborművet a Széchenyi rakpart 19. szám alatti képviselői irodaházban, amely Barankovics István nevét viseli. Smidt Róbert fafaragó művész öt méter hosszú alkotása a magyarság ezeréves történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg.

Felavatták Smidt Róbert fafaragó művész Himnusz című domborművét a Barankovics István Irodaházban január 20-án a magyar kultúra napja alkalmából. A tölgyfából faragott, öt méter hosszú és két méter magas, mintegy nyolcmázsás táblakép a magyarság történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól kezdődően az 1956-os forradalomig – írja az MTI.

A képviselői irodaházként ismert Széchenyi rakpart 19. szám alatti épületben a pénteki ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett rá: a Himnusz olyan korszakban született, amelyben a birodalmi beolvadás és a nemzeti lét megerősítése között kellett választania a magyarságnak. „A dombormű e tekintetben egy hasonló korban emlékeztet minket arra, hogy eleink mily sokszor és mekkora áldozatokat hoztak nemzeti megmaradásunk érdekében” – mutatott rá az alelnök, majd hozzátette: az alkotás mindennap emlékeztetheti a mellette elhaladókat, hogy a történelem jó oldalán állók mindig azok voltak, akik múltunk zivataros évszázadaiban a nemzeti függetlenségünk kivívásáért harcoltak.

 Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (jobbra) és Smidt Róbert fafaragó művész, a Himnusz című dombormű alkotója kezet fog a táblakép felavatásán a Barankovics István Irodaház aulájában 2023. január 20-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

„Sem Ferenc József, sem Rákosi Mátyás, de a trianoni utódállamok vezetői sem tudták elfogadni, hogy a Himnusz nemzeti összetartozásunk egyik legfőbb kifejezőjévé vált. Ezért is kulcsfontosságú, hogy Alaptörvényünk a Himnusz első sorával kezdődik” – fűzte hozzá Latorcai János.
Kiemelte: a fák természetüknél fogva emlékezetnek minket a mögöttünk hagyott esztendőkre, hiszen a törzs közepéből kiinduló évgyűrűk jelzik, hogy mely évek voltak kedvezőek, és melyek hoztak megpróbáltatást, szenvedést. Az Országgyűlés alelnöke rámutatott, hogy a dombormű is a középpontból indulva, az évgyűrűkhöz hasonló spirális szerkezetet követve indítja meg a történelmünket felölelő emlékezetfolyamot, mely híven tükrözi a magyar nép zivataros századait.

A táblaképen látható, hihetetlen aprólékossággal kidolgozott életképek és drámai jelenetek a magyarság megmaradásért vívott küzdelmeit, többek között a 907-es pozsonyi csatát, a tatárjárást, a törökvész időszakát, a Rákóczi-szabadságharcot, az ország megcsonkítását okozó trianoni békeszerződést, valamint az 1956-os forradalmat idézik fel – mondta Latorcai János.

„Az, hogy megmaradtunk, isteni segítség nélkül szinte elképzelhetetlen. Erre utal a dombormű felső részén megjelenő arkangyalpár és a Szent Korona is” – emelte ki az Országgyűlés alelnöke.

A felvidéki Szőgyénben élő Smidt Csaba alkotása 2010-től kezdődően hat éven át készült a művész műhelyében. A Himnusz-táblakép első bemutatója Tatán volt 2017-ben. Ezt követően Magyarország több városában és a Felvidéken is bemutatkozott, míg a végső helyére került a Barankovics István Irodaházban.

Forrás: MTI

Nyitókép: Himnusz-domborművet avattak a Barankovics István Irodaház aulájában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Majdnem olyan szép és izléses mint ez:
https://24.hu/belfold/2022/08/..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó