A felújított Igazságügyi Palota Kossuth téri épületét október 20-tól négy napra megnyitották a látogatók előtt – olvasható az MTI hírében.
A látogatásokra a helyek ugyan már beteltek, de a nagy érdeklődésre való tekintettel tervezik további alkalmak szervezését is a 2027-es átadás előtt – mondta el a közlekedési és beruházási miniszter az épületet bemutató sajtóbejáráson, október 20-án. Vitézy Dávid kiemelte: valószínűleg ilyen lehetőség nem sok lesz a jövőben, hiszen amikor az épület bírósági létesítményként üzemel, akkor már csak vezetett látogatásokra lesz mód „egészen más biztonsági szinten”.
Elmondta, hogy az épület átadásának 130. évfordulója alkalmából hirdetett, ingyenes épületsétákra a helyek kevesebb mint egy óra alatt beteltek. Van azonban még néhány hónap, mire a Kúria beköltözik az épületbe, ezért az érdeklődést látva megvizsgálják, hogy lehet-e más alkalmakat is biztosítani a következő időszakban, például Budapest születésnapja környékén.
A következő hónapokban arra kell koncentrálni, hogy 2027 elején az épületet át tudják adni a Kúria számára – mondta a miniszter.Felidézte, hogy a kormány szeptemberben felülvizsgálta a beruházás műszaki tartalmát, és arra kérték a Kúriát – más állami szervekkel egyetemben –, hogy próbáljanak meg kevesebb forrásból, hatékonyabban működni.
Az Igazságügyi Palota rekonstrukciójának korábbi tervei azzal számoltak, hogy a Kúria gazdasági, pénzügyi, humánügyi és egyéb részlegei az épületen kívül kapnak helyet, a Gazdasági Versenyhivatal Alkotmány utcai épületében, azonban oda 2022-ben Lázár János minisztériuma költözött, így a Kúria háttértámogató tevékenységeinek bérleményben történő elhelyezéséről született döntés. Vitézy Dávid elmondta, hogy a Tisza-kormány ezt felülvizsgálta, és 2026 őszén arra a döntésre jutott, hogy a Kúria minden részlegének helyet kell kapnia az megújult Igazságügyi Palotában. Jelenleg a belsőépítészeti munkák már ezzel az átdolgozott műszaki tartalommal zajlanak.
A miniszter felidézte az épület történetét az 1896-os átadásától kezdve a Néprajzi Múzeum 1974-es beköltözéséig. Az Orbán-kormány 2016-ban döntött az épület rekonstrukciójáról, amely Wachsler Tamás irányításával kezdődött meg. Vitézy Dávid kiemelte, hogy a Budavári Palotában zajló építkezésekkel szemben az Igazságügyi Palotában „egy őszinte, igényes és minden szempontból tudományosan megalapozott műemléki helyreállítás eredményét” lehet látni. Felidézte: az Igazságügyi Palota rekonstrukcióját megelőzően 2019 és 2021 között a műemléki értékleltár és a különböző előkészítő feltárások történtek meg, 2022-ben kezdődött a tervezés, a rekonstrukció első, nagyrészt bontásokkal, feltárásokkal tarkított szakasza, végül 2023 májusában indult el a kivitelezés.
Az építkezés jelenleg csaknem 90 százalékos készültségi szinten áll, januártól megkezdődhet a beköltözés, az átadó várhatóan 2027 márciusában lesz. Kormánydöntés alapján, a beruházás befejeztével az épület a Kúria vagyonkezelésébe kerül. Az épület védelmét ellátó rendőri egységek a szomszédos épületben kapnak helyet, a parkolók a szomszédos Agrárminisztérium épülete alatt lesznek.
Vitézy Dávid megjegyezte, hogy a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. a műemléki helyreállításban szerzett tapasztalataira a továbbiakban is számítanak, ezért az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának irányítását is a vállalatra bízná a kormány.
A gondos használat ellenére az épület számos beázástól szenvedett, a fűtési rendszerek és az elektromos hálózat elavult volt, és a külső mészkőburkolatok is erősen megrongálódtak – mondta Balogh Krisztina, a Steind Imre program Nonprofit Zrt. vezérigazgatóhelyettese. A műemlékfelújítás célja az eredeti, történeti állapotnak minél pontosabb visszaállítása volt, amelynek alapját levéltári kutatások, majd hiteles, szakmai kontroll és felügyelet adta.
A hiteles rekonstrukció mellett kortárs építészeti elemként jelenik meg a palota padlásterének beépítésével kialakított bírói klub, amely könyvtárként, valamint előadó- és oktatóteremként szolgál majd. Az épület hasznos alapterülete 23 254 négyzetméter, amelyben 409 munkahely létesül 384 munkaállomással.
Tizenkét tanácstermet és tíz tárgyalótermet alakítottak ki, felújítottak 26 szobrot, elkészült több mint 6 ezer négyzetméter terazzo-felület, 338 műemléki ajtót és 454 ablakot restauráltak vagy gyártottak újra, 11 cserépkályhát, 830 négyzetméter üveget és 214 négyzetméter Lotz-szekkót restauráltak. A rekonstrukció nettó 41,5 milliárd forintba került.
Az Igazságügyi Palota bejárásán bemutatták a központi csarnokot Lotz Károly mennyezetképével, Strobl Alajos eredeti helyére visszakerült Justitia-szobrát, a rekonstruált dísztermet, két műemléki tárgyalótermet és egy új, korszerű tárgyalótermet.
Újságírói kérdésekre válaszolva Vitézy Dávid elmondta: a Tisza-kormány célja, hogy a minisztériumok számának növekedése ne legyen indok új épületek felújítására, vagy bérlésére, inkább a meglévő ingatlanokat igyekeznek a legracionálisabban hasznosítani. Számos beruházás felülvizsgálata zajlik, és az egyik legfontosabb cél, hogy a 2028 és 2034 közötti európai uniós források felhasználására alkalmas projekteket előkészítsék.
Az MTI kérdésére, hogy az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója mikor indulhat el, azt válaszolta: úgy készülnek, hogy amint megszületik a felújításról szóló kormányhatározat, a legrövidebb időn belül munkához tudjanak látni. Első lépésként az előkészítő munkák indulnak majd el, valamint el kell készülnie a mai állapotra aktualizált rekonstrukciós terveknek. Emellett tisztázni kell azt is, hogy az új szárny milyen műszaki tartalommal, milyen homlokzattal valósuljon meg.
Forrás: MTI
Nyitókép: Az Igazságügyi Palota felújított belső tere 2026. október 20-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
