szobor

173693_szdny.jpg Szabó Dezső budapesti emlékezete 75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.
Göncz Árpád városközpontnak hívják január 31-től az Árpád híd metróállomást Az Árpád híd metróállomás neve szombattól Göncz Árpád városközpont lesz. A városrész nevének megváltoztatása korábban a XIII. kerületi önkormányzat kérése volt. A téren áll az egykori köztársasági elnök szobra is.
Álmos és Előd elveszettnek hitt szobrát találták meg a Várban – A Halászbástyán álltak egykor a vezérek Elveszettnek hitt műalkotások kerültek elő a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor. Megtalálták azokat az Álmos és Előd vezéreket mintázó, több mint 100 éves eredeti szobrokat, melyek egykor a Halászbástya északi főtornyát díszítették, valamint számos érdekes épületmaradványra is rábukkantak.
A 750 éve elhunyt Szent Margit emlékei Budapesten – Életét Istennek ajánlotta fel IV. Béla az ország megmeneküléséért Nevét viseli sziget, híd, utca, kórház, iskola, templom, szobrokon és üvegfestményeken láthatjuk alakját. A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány, Szent Margit halálának 750. évfordulóján felkerestük a róla szóló emlékeket a fővárosban.
Felavatták Wass Albert szobrát Csepelen Wass Albert-szobrot avattak szerdán Csepelen, a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkban.
Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.
Anonymustól a Kőkedvesig – Legendás szobrokat alkotott a 75 évvel ezelőtt elhunyt Ligeti Miklós Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.
Kun Bélától Szűz Máriáig: Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrai Az egyik legtöbbet alkotó szobrászként Varga Imre a pályafutása során Szűz Máriáról és Kun Béláról egyaránt készített szobrot, alkotásai városszerte sok helyen megtalálhatóak ma is. Bemutatjuk a napokban 96 évesen elhunyt Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrait.
Egy eltűnt világ szobrai – Hangulatos köztéri alkotások díszítették egykor a Döbrentei teret A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült el, amelyet szobrok is díszítettek.
II. Rákóczi Ferenc emlékezete Budapesten A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe, és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.
Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát Újbudán Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát a XI. kerületi Szent István Egyetem szoborparkjában, a Budai Arborétumban. A Feneketlen-tó körüli parkot is tervező újbudai tudós, kertészmérnök, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója idén lett volna százéves.
Felavatták a Nemzeti vértanúk emlékművét Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti vértanúk emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.
Emléktáblát avattak Harry Hill Bandholtz tábornok tiszteletére a Múzeumkertben Emléktáblát avattak a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek Romániába szállítását 1919-ben megakadályozó amerikai tábornok, Harry Hill Bandholtz tiszteletére csütörtökön a Múzeumkertben. A tábornok emlékét egy szobor is őrzi a belvárosban.
Minden út hozzá vezetett – A Magyarok Nagyasszonya-szobor jelezte egykor a nulla kilométerkövet A II. világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudjuk. Az időközben külföldre távozott művész testvére huszonhárom évvel a háború után újságfelhívásban eltűnt szoborként kerestette a márványból készült Madonnát.
A Magyar Nemzeti Múzeumot ábrázoló tapintható modellszobrot adtak át a Múzeumkertben A Múzeumkert legújabb szobrát, az elsősorban vakok és gyengénlátók tájékozódását segítő új alkotást, a múzeumot ábrázoló tapintható modellszobrot tegnap mutatták be a látogatóknak.
Felavatták Albertfalva névadójának szobrát A XI. kerületi Albertfalva fennállásának 200. évfordulója alkalmából felavatták a település alapítójának, Albert hercegnek a szobrát a Mahunka Imre téren.
Felavatták Kocsis Sándor szobrát – A futballtörténet egyik legnagyobb játékosa volt Születésének 90. évfordulóján felavatták Kocsis Sándornak, az Aranycsapat legendás labdarúgójának a szobrát a Groupama Arénánál. Kocsis, akit az ünnpségen a labdarúgás megkoronázott királyának nevezték, Albert Flórián szobra mellett kapott helyet a futballstadion előtt. A fia szerint ezzel visszatért a Fradihoz, ahová mindig is tartozott. Az avatáson az FC Barcelona képviselője is jelen volt.
Zsivora Györgynek állítottak szobrot Zuglóban Zsivora György szobrát a róla elnevezett közparkban, születésének 215. évfordulója alkalmából szeptember 5-én avatták fel a XIV. kerületben.
Egy tér örök változói – A Kossuth Lajos tér szobrai A Kossuth Lajos tér a magyar nemzet főtere. Jól tudta ezt a mindenkori hatalom, így ennek megfelelően alakult a tér arculata is, amelyet leginkább a szobrok határoznak meg. De mégis, milyen alkotások álltak itt, illetve milyenek állnak napjainkban? Erről szól összeállításunk.
A Füvészkert medencéjében helyezték el Nemecsek Ernő szobrát Az ELTE Füvészkertben, a Viktória-ház medencéjében kapott helyet a Pál utcai fiúk című regény tragikus sorsú főhősének, Nemecsek Ernőnek a szobra.
Hová vándoroltak a Várkert Bazár trófeái? Turisták és budapestiek hada sétál el mellettük nap mint nap, de kevesen tudják, honnan bukkant fel egyszer csak a két különleges szobor a budavári Szent György téren.
A Váci utca egykori óriásának története Volt a XIX. századi Pestnek egy nevezetessége, amelyet ma már csak régi metszeteken és archív felvételeken láthatunk, kissé talán hitetlenkedve méretének és elhelyezésének különös ellentmondása miatt. A Váci utca fölé emelkedő hatalmas Szent Kristóf-szobor évtizedeken át Pest legjelentősebb köztéri szobra volt. Száztíz éve, hogy alakja eltűnt az utcából az egykori patikával együtt, melynek gigantikus méretű cégéréül szolgált. De az alkotás két töredéke, köztük a főalak feje ma is megtekinthető.
Felavatták Széll Kálmán szobrát a róla elnevezett téren A Széll Kálmán téren felállították a tér névadójának, Széll Kálmánnak az egész alakos bronzszobrát, aki a dualizmus korának pénzügyminisztere, kormányfője volt.
Hová lett a Bródy Sándor utca kéményseprője? Józsefváros palotanegyedében, a Bródy Sándor utcában feltűnhet mostanában az arra járóknak valami furcsaság. Az utca legrégebbi lakója elhagyta őrhelyét.
Felavatták József Attila mellszobrát a Ferencvárosban József Attila-mellszobrot avattak csütörtökön Budapesten, a IX. kerületben, a költő egykori lakóhelye közelében, a Ferenc téren.
Felavatták Brenner János szobrát és parkot is elneveztek róla Csepelen Új parkot avattak Csepelen. A Brenner János parkban felállították a vértanú papnak emléket állító szobrot.
Formálódik a nemzet főtere – Már áll a Hültl-féle ház Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük, mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva. Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.
Felállították Nagy Imre szobrát a Jászai Mari téren Tegnap levették a fekete fóliát Nagy Imre szobráról a Jászai Mari téren. A Vértanúk teréről átszállított szobrot restaurálás után állították fel új helyén.
Gyermekszobrok Budapesten – Vegyük észre őket! Ismét sétára hívjuk olvasóinkat. Május elején anyák napjára készülve szemerkélő esőben jártuk végig Budapest anya-gyermek szobrait, most, a hónap végeztével ragyogó napütésben tettük ugyanezt gyereknap előtt. Hiszen nemcsak az édesanyáknak, de a gyermekeknek is számos szobrot állítottak fővárosunkban.
Aki török pasaként hunyt el – 85 éve avatták fel Bem tábornok szobrát Budapesten Kilencven évvel ezelőtt nemzeti mozgalom és országos gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak Murád pasának, azaz Bem Józsefnek. Az adakozásnak köszönhetően öt évvel később a Pálffy téren fel is állították a hatalmas műalkotást.

További cikkeink