Tavalyi anyák napi sétánkat Dél-Budán fejeztük be, most itt folytatjuk, de csaknem a város határáig megyünk délre. 

Az ottfelejtett szobor: anya gyermekével a budatétényi rózsakertben

Gyönyörű környezetben, a budatétényi Kertészeti Kutatóintézet rózsakertjében található egy megindító szépségű szobor. Anyaga műkő, és a klasszikus Madonna-ábrázolásokra emlékeztet. Érdekessége, hogy az anya kezében tartott fiúgyermek fején kötés van. Ez a motívum némiképp rejtélyessé teszi az alkotást, akár az ápolónők, védőnők emlékműve is lehetne, mégis inkább anya-gyermek viszonyt sugall a két alak meghitt összetartozása, az anya féltő szeretete, a kisgyermek ragaszkodó odabújása. Az oltalmazó, betegségből gyógyító anyai szeretet szobra ez.

A budatétényi rózsakert Anya gyermekével szobra gyönyörű környezetben található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hogy itt, ebben a nem szokványos környezetben áll ez a szobor, annak az a magyarázata, hogy egykor nagyszabású rózsa-, szobor- és kerámiakiállításokat tartottak itt a Kertészeti Kutatóintézet parkjában. Az egyik ilyenről a Magyar Hírlap 1971. május 30-i száma így számolt be: „A kiállításon a rózsák között a Nemzeti Galéria válogatásában – kísérletképpen – egész sor szobor kapott helyet.”

A szobrok közül például Pásztor János Petőfi-szobráról tudjuk, hogy hosszú ideig volt itt látható. Ezeknek a kiállításoknak az itt maradt hírmondója ez a szobor ezen a gyönyörű helyen.

Egy optimista, vidám alkotás: a Gyermekkel játszó nő

Mikus Sándor szobrászművész életműve aránylag egységes képet mutat, pályájának korai szakaszában készült alkotásaitól a későbbi művekig. Így az 1956-ban alkotott, majd 1961-ben felállított XI. kerületi Erőmű utcában található Gyermekkel játszó nő (vagy Anya gyermekkel és labdával) című szobra is jól illeszkedik a művész nőalakjainak sorába. Bár Mikus Sándor szobrászatát – nem is alaptalanul – a szocialista realizmussal szokás összekapcsolni, de ezt a képet árnyalja, hogy 1945 előtti művei letagadhatatlanul ugyanannak a művészetnek a jegyeit viselik magukon. Tehetséges szobrász volt, aki korán megtalálta egyéni stílusát.

Mikus Sándor: Gyermekkel játszó nő című szobra a XI. kerületi Erőmű utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mikus Sándor 1956-ban alkotott, majd 1961-ben felállított szobra erős, öntudatos nőalakot ábrázol (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gyermekkel játszó nő optimista, vidám alkotás, de mégis különbözik a hagyományos anya-gyermek szobroktól. Ez nem a meghitt melegség szobra, inkább egy erős, öntudatos nőalakot ábrázol, amint okítja gyermekét, aki egykor majd ugyanolyan sportos, egészséges felnőtt lesz, mint ő.

A Kis makrancos

A dél-budai helyszínek után Pesten folytatjuk sétánkat. A XIII. kerületi Debrecen parkban, medence partján áll a Kis makrancos című kútszobor. Kisfaludi Strobl Zsigmondnak ebből az alkotásából Szentesen és Zalaegerszegen is állítottak köztéri szobrot, ezek bronzból készültek. A budapesti, műkőből készült szobrot 1951-ben állították.

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kis makrancos című szobra a XIII. kerületi Debrecen parkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mozgalmas, lendületes mű Kisfaludi Strobl jellegzetes alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mozgalmas, lendületes mű jellegzetes Kisfaludi Strobl-alkotás. Az anya-gyermek kapcsolatnak egy pillanatából kiindulva ábrázolja az anyaság felemelő szépségét. A meztelen anyaalak védelmezi, fegyelmezi gyermekét, de azért kicsit játszópajtása is a rosszalkodó fiúcskának.

A bontakozó élet: a Gyermekét fürdető anya szobra

A XIV. kerületben, a Nagy Lajos király úti lakótelep parkjában 1957 szeptemberében állították fel a Gyermekét fürdető anya szobrát. Anyaga alumínium, amelyet eredetileg aranyozás borított.

 Szandai Sándor Gyermekét fürdető anya című szobra a XIV. kerületi Nagy Lajos király úti lakótelep parkjában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor alkotója, Szandai Sándor több művészeti ágat is művelt, festőnek készült, majd írt. Írásai a Nyugatban is megjelentek. Szobrászként különféle művészeti stílusok, „izmusok” hatottak rá, a Gyermekét fürdető anya azonban – miként a legjobb alkotásai – a stílusirányzatoknál valami fontosabbat mutat meg. Azt a talán még az anyai szereteten is túlmutató egyetemes emberi gesztust, ahogy az anya csodálattal szemléli a karjában tartott bontakozó emberi életet.

Szandai Sándor Gyermekét fürdető anya című szobra és a kútmedence képe az Érdekes Ujság 1957 október 5-ei számából

A kútszobor stílusos vörösmárvány medencéjét Henk Vilmos építőművész tervezte, és archív képek tanúsága szerint felállítása után a mainál jobban kiemelkedett környezetéből, azóta a talajba süllyesztették, valamint a vörösmárvány helyett egyszerűbb borítást kapott.

Anya a viharban: kerti szobor egy Andrássy úti kertben

1985 nőnapján avatták fel Takács Erzsébet szobrászművész Anya gyermekeivel című alkotását a VI. kerületben, az Andrássy út (akkor Népköztársaság útja) 124. számú ház kertjében, ahol a Magyar Nők Országos Tanácsának székháza volt. Ma is itt működik a Magyar Nők Szövetsége.

Takács Erzsébet Anya gyermekeivel című szobra az Andrássy út 124. számú ház kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor alkotója, Takács Erzsébet Mezőkövesden született, megözvegyült édesanyja a kilenc gyermekét egymaga nevelte. Ennek a szobornak a központi alakja épp ilyen sorsú, kemény, dacos anya, aki helytáll az élet viharaiban. Ennek a súlyos üzenetnek a feszültségét szerencsés módon oldja a két gyermek nyugalma, szeretete és a biztonságérzet, amely az édesanyjuk közelében körülveszi őket. Az édesanyát átkaroló nagyobbik lány alakja akár a művész önábrázolása is lehet.

Összeállításunk szobrai, bár egyaránt a gondoskodó és odaadó anyai szeretetre emlékeztetnek bennünket, mind kicsit más-más arcát mutatják az anyaságnak. Gyönyörködjünk bennük, és segítségükkel közelebb juthatunk ennek a titoknak a megértéséhez.

Nyitókép: Az Anya gyermekével című szobor a budatétényi rózsakertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Anyák napi séta: a legszebb anya-gyermek szobrok Budapesten