Vannak olyan építészeink, akiknek a neve kevéssé emblematikus, mégis érdemes megemlékezni róluk, hiszen munkáik Budapest városképének részei. Közéjük sorolandó Schütz Rezső is, aki elsősorban bérházakat tervezett, a szecesszió építészeti elemeit meglehetősen gazdagon alkalmazva. Házait mára vagy átalakították, vagy megsérültek, és nem állították már helyre az eredeti állapotot, de teljesen egyik sem veszett el.
Schütz Rezső Morvaország egyik kisvárosában, Römerstadtban – mai nevén Rýmařovban – született 1863-ban Sütz József és Schiebl Janka gyermekeként. Életének első éveiről kevés információ maradt fenn. Ami tudható, hogy építészeti tanulmányokat folytatott a Királyi József Műegyetemen, majd feleségül vette Pohl Zsófiát, akitől négy (egyes források szerint öt) gyermeke született.
Az első dokumentált munkái között találjuk az 1898-ban Tőry Emillel közösen tervezett VII., Marek József utca 4. szám alatti bérházat. A tervek megrendelője Kardos Adolf, korának ismert bőrnagykereskedője volt. A ház eredeti megjelenéséről annyit tudunk, hogy már elkészültekor is háromemeletes, belső udvaros kialakítású volt, de új tulajdonosa, Szilágyi Lajos 1914-15-ben jelentősen átalakíttatta az épületet. Ebben a házban született 1907-ben Vogel Erik díszlet- és jelmeztervező, grafikus, festő (1907-1996).
Schütz Rezső maga tervezte és finanszírozta az 1899-es keltezésű, a VII. kerület, Vörösmarty utca 14. szám alatti bérházat, mely hűen ábrázolja építészeti nyelvezetét. Ez a ház az eredeti képét mutatja. Az épületre jellemző az erőteljes díszítettség, így az oromzatokon elhelyezett Pán-fejek, a bagolyszobor, a gyümölcsgirlandok és női figurák, melyek a korabeli bécsi szecesszió hatásaira utalnak, miközben a tervező a historizmus alaprajzi megoldásait alkalmazta.
Ez a kettősség – díszítői bátorság és szerkezeti konzervativizmus – Schütz Rezső több munkáját is jellemezte. A házban volt a Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal közúti kerületi felügyelősége is, Baranyay Gyula műszaki tanácsos vezetésével. Itt élt a korabeli Czim- és Lakásjegyzék szerint Stern Adolf kőnyomda-tulajdonos, Szalay István korcsmáros, de volt borbély, szabó, könyvelő lakója is a háznak.
A Március 15. tér 6. és 7. szám alatt álló bérházak jól ismertek a fővárosban, már csak központi elhelyezkedésük miatt is. Messziről nézve a Kéményseprő és a Molnár utca között lévő tömb egy épületnek tűnik, de korántsem az. Schütz Rezső tervezte 1903-ban a Március 15. tér 6. szám (akkoriban Eskü tér 6.) alatti gyönyörű, szecessziós bérpalotát, amit építtetőjéről, Barabás Józsefről és nejéről Barabás-háznak neveztek.
A négyemeletes, virág- és növénymotívumokkal, geometrikus formákkal díszített ablakokkal rendelkező épület alagsorában nyitotta meg Blandauf (Borostyánkői) Mátyás és felesége a Mátyás Pince bor-és sörházat. A söröző a kezdetektől népszerű volt, az eleinte négy pincért alkalmazó hely 1914-re immár negyven pincérrel dolgozott. Művész és tudós törzsvendégei, állandó asztaltársaságokat létrehozva, évtizedeken át látogatták a Mátyás pincét.
A szomszédban, az Eskü tér 7. szám alatt 1914-ben Révész Sámuel és Kollár József tervei szerint bérház épült Schlésinger Henrik megrendelésére, ennek alagsorában terjeszkedett tovább a Mátyás pince. Ezt a házat a Schütz-féle házhoz közvetlenül hozzáépítették.
Schütz Rezső további lakóházakat is tervezett Budapest-szerte. Tervei alapján készült az 1904-1905 között emelt Schanzer-ház a Thököly út 27. szám alatt. A négyemeletes, szecessziós saroklakóház homlokzata ugyancsak nagyon gazdagon volt díszítve, de az idők során sajnos ezek a díszítmények elpusztultak.
A Munkácsy Mihály utca 29. (1909)., a Szondi utca 90. szám alatt (1909-1910), valamint az Attila út és Logodi utca sarkán is áll épülete. Ezekre jellemzőek az ornamentikában gazdag ablakok, erkélyek, kapualjak.
Schütz Rezső az 1910-es évek közepétől nem volt aktív, sokat betegeskedett. Haláláról a korabeli sajtó nem számolt be, de mint halotti anyakönyvi kivonatában olvasható, 1925. június 29-én hunyt el. Halálát fehérvérűség okozta.
Nyitókép: Schütz Rezső V. kerületi, Március 15. tér 6. szám alatti saroképülete (Fotó: pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció