bérház

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Az első magyar olimpiai bajnokból neves építész lett – 145 éve született Hajós Alfréd Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.

Egy izgalmas korszak tanúi – Stílusok kavalkádja a századfordulós villákon A századforduló elnevezés alatt általában az 1800-as évek végét és az 1900-as évek elejét szoktuk érteni, a boldog békeidők utolsó két évtizedét. Ez az időszak az építészet területén elképesztően nagy változatosságot hozott, ami nemcsak a nagy méretű középületeken, de a kisebb lakóházakon, villákon is megjelent. Erre remek példát szolgáltat egy kevéssé ismert építész, Lechner Jenő néhány korai villája is, melyek közül többet 1908-ban, vagyis száztizenöt éve vehetett át az új tulajdonosa.

Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros Budapesten a dualizmus időszakában a legtöbb bérházat magánbefektetők emelték, hiszen ekkoriban hatalmas kereslet volt rá: nagy tömegek költöztek fel a fővárosba. A tendencia az első világháború után is folytatódott, de ekkor a gazdasági környezet már közel sem volt olyan kedvező, ezért maga a székesfőváros indított kislakás-építési programot. Közülük több épület is 1926 novemberére–decemberére készült el, az első lakók kilencvenhat évvel ezelőtt költözhettek be.

Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.

Egy zseni első szárnypróbálgatásai – Lechner Ödön korai épületei Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelvről lett igazán híres, amelyet a XIX. század utolsó évtizedétől kezdett alkalmazni. Tervezői pályája viszont már jóval korábban, az 1870-es évek legelején elindult, és szépen ívelt felfelé: százötven évvel ezelőtt egyszerre több épület is az ő elképzelése szerint valósult meg, bár még nem a később jellegzetessé váló stílusában. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

Tornyok és domborművek bősége – Így nézett ki a Károly körút jól ismert bérháza A pesti Belvárosban, a Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló hatalmas bérházon hamarosan átalakítási munkák kezdődnek: visszakapja a II. világháború után elbontott jellegzetes tornyait. Városképi szempontból kiemelten fontos épületről van szó, amelyen az érdekes tetőelemeken kívül nagy méretű domborművek is helyet kaptak. A ház hatalmas homlokzata a XX. század elejének igen színvonalas alkotása.

Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Aki számos szecessziós épülettel gazdagította Budapestet – 150 éve született Kármán Géza Aladár A századforduló éveiben megjelenő szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt Kármán Géza Aladár. A bécsi irányzatból és a német Jugendstilből inspirálódva tervezett számos villát, bérházat, középületet, üzletet Budapest-szerte, de fővárosunk első modern nagyáruházát is ő álmodta meg. A szecesszió stílusjegyeivel, növényi ornamentikával, lágy vonalakkal, ívelt formákkal díszített épületei ma is szemet gyönyörködtetőek, üde színfoltjai városunknak.

A klasszicista Pest építésze volt – 225 éve született Kasselik Ferenc Kasselik Ferenc az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt a XIX. század eleji Pesten. Munkáival, amelyeknek száma meghaladta a négyszázat, jelentősen hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. A magánépítkezések és bérházak mellett számos épületet tervezett építészként a főváros megrendelésére, építőmesterként pedig a munkálatok irányításában is részt vett. Legkiemelkedőbb alkotásai között van az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában, a Hild József által 1863-ban átépített és azóta lebontott régi pesti Városháza és kivitelezőként a maga idejében is kétes megítélésű Gellért-hegyi Citadella.

Egykor Budapest gyomrának hívták – Emlékezés Ferencváros gyáriparára Ferencvárost egykor Budapest élelmiszeripari központjaként tartották számon, ahol a mai irodaházak és lakóparkok helyén gyárak, gőzmalom és vágóhíd sorakozott egymás mellett. Az elmúlt 150 év alatt többször is megváltozott a IX. kerület arculata.

150 éve született Jámbor Lajos, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő képviselője Budapesten sétálva számos gyönyörű, szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

Ház, tele kreativitással Újra egy belvárosi ház belső udvarába néztünk be: gazdag múltat és inspiráló jelenkori működést találtunk. Meg két bájos, töredezettsége ellenére is megkapó szobrot. Fedezzék fel velünk a Kossuth Lajos utcai Wagner-házat!