Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai

A cikk angol nyelvű változata: Even the economic crisis could not stop construction – The first Neo-Renaissance houses on Andrássy Avenue

Írta: Bodó Péter

2022. szeptember 29. 11:00

Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.

A mai Andrássy út eredeti neve egyszerűen Sugárút volt, hiszen a pesti Belvárosból sugárirányban vezetett ki a Városliget irányába. Andrássy Gyula miniszterelnök nevét csak 1885-ben vette fel. Létrehozásáról az Országgyűlés az 1870. évi LX. törvénycikkben döntött, a kivitelezést pedig az 1870-ben alapított Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította. Javaslatukra az építkező vállalatok tizenöt évig teljes, a következő tizenöt évre pedig részleges adókedvezményt kaptak. Ez valóban ösztönző erővel hatott, és a magántőke bérházak építésébe kezdett.

Andrássy Gyula miniszterelnök, a Sugárút megálmodója (Forrás: hu.wikipedia.org)

Elsőként a Nyolcszögtérnél – vagyis a mai Oktogonnál – indultak el a munkálatok, 1872-ben. Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei szerint négy neoreneszánsz bérházat épített fel a Sugárúti Építő Vállalat három év alatt, vagyis 1875-re. A stílusra a harmóniára törekvés jellemző, aminek jegyében a homlokzatok szimmetrikusak: az enyhén előre lépő középső kiszögellés (középrizalit) öt ablaktengelyét mindkét oldalról három-három tengelyes szakaszok fogják közre.

A Nyolcszög téri bérházak az első között épültek fel a Sugárúton, a kép 1880-ban készült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.020)

Az épületek egyébként háromemeletesek, de a középrizalitot a főpárkány fölé nyúló, úgynevezett attika is magasítja, egyúttal jelentőségét hangsúlyozza. A neoreneszánsz a változatos homlokzattagoló elemekben is érvényre jut: az első emeleti ablakokat köríves (szegmensíves), a másodikon sorakozókat egyenes szemöldökpárkány zárja le, a legfelső szinten pedig a félkörívesen záródó ablakok szárait díszíti úgynevezett armírozás. Ez az eljárást leggyakrabban az épületek sarkain alkalmazták, amivel egyúttal erősítették is az épületet.

Az Oktogon neoreneszánsz bérházai napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Közvetlen szomszédjuk nem volt, de nem messze tőlük, a mai 32–44. számú telket szintén gépek és munkások vették birtokba. A Nagy mező és Gyár utcák (ma Nagymező és Jókai utca) közötti területet korábban Hutter Frigyes földszintes házai foglalták el, amiket a Közmunkatanács a megvásárlás után lebontott, hogy a Sugárúti Építő Vállalat ide is bérházakat építhessen. Valójában egy hét tagból álló, hatalmas épületegyüttest képzeltek el ide, melynek terveit Unger Emil készítette el. A korabeli sajtóban csak Hét házhelyként hivatkoztak rá. Az építési engedélyt 1872 júliusában kapták meg.

Az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződése 1880 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.107)

A neoreneszánsz harmóniája az épületek elrendezésében is megmutatkozott: két sarkára és közepére négyemeletes tömbök kerültek, melyek két-két háromemeletes házat fogtak közre, így szimmetrikus összképet adva. A homlokzatokat vízszintes hangsúly jellemzi, mivel az egyes szinteket plasztikus övpárkányok választják el. A magasabb épületeken a szélek előreléptetése (rizalitok), valamint középen a több szintet átfogó pillérek és oszlopok ellensúlyozzák a horizontalitást, így önmagában is harmonikus homlokzatot hozva létre. Az összkép, különösen a rizalitok kiképzése egyébként arról tanúskodik, hogy a tervezőre hatással volt Theophil Hansen egyik bécsi bérháza, az Opernringen található Heinrichshof.

A bécsi Heinrichshof lehetett az épületegyüttes előképe (Forrás: de.wikipedia.org)

Az Andrássy úton a párosával elhelyezett alacsonyabb házak bejáratai az egymáshoz közelebbi szélekre kerültek, és azonos keretezésük, valamint a fölöttük kinyúló erkély miatt egyetlen nagy kapuzatnak (portikusz) tűnnek. Az egész tömbre alapvetően az egyenes záródású ablakok jellemzőek, melyeket a második emeleteken erős szemöldökpárkányok egészítenek ki. Legfölül azonban szegmensíves, illetve félkörívben záródó ablakok sorakoznak. A neoreneszánsz nagyon kedvelte a bábos korlátokat, amelyek itt az erkélyek mellvédjében és az ablakok kötényében jelennek meg.

A Jókai utca felé eső tömbök napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

E korai bérházak beosztása még sokkal emberibb volt, mint a később elterjedt, a magánszférát semmibe vevő függőfolyosós épületeké, és a lakások alapterületei jóval nagyobbak is voltak. Megjegyzendő, hogy a szélső házak mégis magukban foglaltak körfolyosós belső udvart, de a hátsó traktusban szintenként csak két lakást alakítottak ki és mindkettő több szobás volt. A felsőbb emeletekre is szintenként legfeljebb három lakás került. A lépcsőházak is meglehetősen tágasnak számítottak, melyeknek félkörívben hátra nyúló falaira rímeltek a gyönyörű, kovácsoltvas korlátok is.

A homlokzat igényes részletei (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az építkezést már az első évben egy váratlan tragédia nehezítette: 1873-ban, mindössze harmincnégy évesen elhunyt a tervező Unger Emil. A munkát egykori mestere, Ybl Miklós örökölte meg és az épület fennmaradt tervein is az ő aláírása szerepel. Az építészóriás azonban nem módosított tanítványa rajzain, így azok az ő elképzelései alapján valósultak meg. Nagy részük már 1874-re elkészült, de a Nagymező utca sarkán álló bérházon még évekig dolgoztak. Az elhúzódásért a közbejött pénzügyi krach is felelős volt: 1873 májusában a bécsi tőzsdén a részvények árfolyamai csökkenni kezdtek, ami gazdasági válságot okozott. A helyzetet a kolerajárvány tovább súlyosbította.

A Hétház épületegyüttese 1955-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

A gazdasági nehézségek miatt az éppen csak formálódni kezdő Sugárút veszélybe került: sok vállalkozó felmondta a Fővárosi Közmunkák Tanácsával kötött szerződést. Szerencsére a felső középosztály és számos főúri család fontosnak tartotta saját palotával megjelenni Budapest e reprezentatív útján, így az üresen álló telkekre ők építkeztek. A beruházás tehát egyértelműen sikertörténetnek mondható, amit még a gazdasági válság sem tudott megtörni.

Nyitóképen: Az épületegyüttes 1955-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó