Oktogon

198120_20230306171623_2_1_.jpg Az Andrássy út történetéről nyílt szabadtéri fotókiállítás Andrássy Gyula születésének 200. évfordulója alkalmából az Andrássy út történetét bemutató szabadtéri fotókiállítás látható március 6-tól az Andrássy úton, az Oktogon és a Kodály körönd között. A képek, amelyeket a kandeláberekre helyeztek, megmutatják, hogyan változott a közlekedés, az út funkciója. A fotók fontos történelmi pillanatokat is megelevenítenek.
Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.
Egy ikonikus hely születése – 150 éves az Oktogon, melyet évtizedekig Nyolcszög térnek hívtak Az Oktogont bátran nevezhetjük Budapest legegyedibb közlekedési csomópontjának: szabályos nyolcszög formájával a térképről is hamar feltűnik, könnyen megjegyezhető neve pedig a külföldiek számára felüdülést jelent, főleg a magyar viszonyok között. Ráadásul Európa-szerte híres tömegközlekedési útvonalak metszik itt egymást: a kontinens első földalatti vasútja, valamint a legforgalmasabb villamosjáratai. Születése is egybeesik a főváros aranykorának kezdetével: 150 évvel ezelőtt határozták meg mai formáját, és hosszú időn keresztül Nyolcszög tér volt a neve.
Felújították az Andrássy úti Haggenmacher-palotát – Mutatjuk, milyen lett! Az Andrássy út 52. szám alatti Haggenmacher-palota visszanyerte eredeti szépségét, a műemlék épület felújítása a közelmúltban fejeződött be. A palota Schmahl Henrik tervei alapján épült 1883-ban neoreneszánsz stílusban.
Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.
A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze 185 éve született – Szkalnitzky Antal épületei a budapesti városkép meghatározó elemei A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amelyet az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amelyet az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.
A millenniumi ünnepségek csodája volt, száz év múlva graffitik lepték el Alig 20 hónap alatt épült fel, a kontinensen az első volt, a millenniumra készült, és a király is kipróbálta. Ez a Millenniumi Földalatti Vasút, azaz a kisföldalatti, Budapest legszerethetőbb közlekedési eszköze. A legutóbbi nagyszabású felújítása 25 évvel ezelőtt fejeződött be.
Andrássy út: zegzugos utcácskák helyett épült a budapesti Champs-Élysées Az Andrássy út vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.
Megújul az Andrássy úti fasor Nyolc elöregedett, balesetveszélyes fát kivágnak, a helyére új, egészséges fákat ültetnek az Andrássy úton, az Oktogon közelében.
135 éve tervezte Ybl Miklós a városligeti Gloriettet Ma úgy tekintünk a Hősök terére, mint egyfajta nemzeti panteonra, köszönhetően a Millenniumi emlékműnek. Ugyanakkor történelmi nagyjainkat megelőzően a tér közepén egy artézi kút volt, amelyre a magyar neoreneszánsz építészet mesterének, Ybl Miklósnak a munkája, a Gloriett épült.
Felújítják a nagykörúti villamospályát Az Oktogon és a József utca között Pesten, valamint a Széna tér és Margit utca között újul meg a 4-es-6-os villamos pályája.

További cikkeink