A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér ma is csak közúton, a Ferihegyi gyorsforgalmi úton érhető el, bár a kormány bejelentette, hogy már közel van a vasúti kapcsolat kiépítése. A Ferihegyi gyorsforgalmi útnak azonban nem csak ma van kiemelt szerepe, hanem a megnyitása óta.
A gyorsforgalmi út előbb készült el, mint a repülőtér, valójában egy kísérleti útszakasz volt. Tervezésekor, az 1940-es évek elején születtek meg az első országos gyorsforgalmi úthálózatról szóló tervek, és ennek részeként épült meg ez a szakasz is.
Ellentétben a későbbi tervekkel, nem a német autópályákat vették mintának, hanem az egy évtizeddel korábbi első olasz „autostradakat”. A kettő között a különbség jelentős volt, ugyanis a német Autobahnok – ahogy a mai autópályák is – egy irányba több, legalább két párhuzamos sávval rendelkeznek, a korai, 1920-as években épült olasz nagy sebességű utak pedig irányonként csak egy sávosak voltak. Az út tehát keskeny, ennek ellenére gyorsforgalomra tervezték, akár 100 kilométeres sebességre.
A nagy sebesség is hozzájárult az egyik legnagyobb itteni balesethez, amikor is egy autóbusz lezuhant az útvonal egyik felüljárójáról. Erről a Népszabadság című lap így számolt be a baleset másnapján, 1960. június 17-én:
„Súlyos autóbusz szerencsétlenség a Ferihegyi repülőtérre vezető műúton. Június hó 16-án, csütörtökön délután 16 órakor, a Ferihegyi repülőtérre vezető műúton a 193-as jelzésű, gyorsjáratú autóbusz a vasúti pálya felett áthaladó hídról a korlátot átszakítva, lezuhant. Az utasok közül heten életüket vesztették és 28 személyt a mentők súlyos és könnyű sérülésekkel kórházba szállítottak. A baleset okának megállapítására a tüzetes vizsgálat folyamatban van.”
A halottak száma később 13-ra emelkedett. A baleset okát természetesen azonnal vizsgálni kezdték, az valószínűnek látszott már a vizsgálat elején, hogy vezetői hiba volt a kiváltó ok.
A beszámolók szerint ugyanis a vezető végig nagy sebességgel ment, ami egyrészről érthető volt, ugyanis az akkori szabályok szerint legalább 60 kilométeres sebességgel kellett közlekedni. Az autóbusznak szoros menetideje volt, ugyanis az a Dorottya utcából 16 óra 15 perckor indult a menetrendje szerint, de 16 óra 45 percre már ki kellett érnie a repülőtérre, mert a busz a 16 óra 50-kor induló pécsi, illetve az 5 perccel későbbi szegedi repülőgép utasait vitte. A fél órás menetidőt tartani kellett tehát. Ha megnézzük egy mai útvonaltervezővel, az út ma is 30-32 perc.
A buszvezető a kanyaroknál sem lassított, 60-70 kilométer közötti sebességgel haladt, sőt sokszor hátra-hátra nézett, hogy az utasok élvezik-e a nagy lendületet. (A szóban forgó Ikarus 60-as végsebességére eltérő adatokat lehet találni, van, a BKV honlapján 51 km/h-t adnak meg, más helyeken 75 km/h olvasható.) A busz egy felüljárónál felfutott az útpadkára, a sofőr korrigálni próbált, ezért túlkormányzott, ekkor a busz átszaladt az ellenkező oldalra, átszakította a korlátot és lezuhant.
A baleset után az Autó-Motor újság 1960. augusztusi 15-i számában külön cikk jelent meg , amely az ekkor általánosan alkalmazott kiemelt útszegély veszélyeire hívta fel a figyelmet, az írás szerint a balesetvédelmi okokból alkalmazott megoldás valójában több balesetet okoz, és a két hónappal korábbi autóbusz-szerencsétlenségnek is a kiváltója volt.
A balesetnek több következménye is volt, a sofőrt, aki túlélte a balesetet, letartóztatták és bíróság elé állították.
A gyorsforgalmi úton 1960 szeptemberében megváltoztatták a közlekedési szabályokat, megszüntették a gyorsforgalmi út jellegét, a lakott területeken 50 kilométeres sebességkorlátozást vezettek be, továbbá előírták, hogy a kanyaroknál, vasúti átjáróknál is figyelembe kell venni a KRESZ előírásait. A többi, azaz lakott területen kívüli szakaszkon azonban továbbra sem volt sebességkorlátozás (ahogy akkor valójában lakott területen kívül általában sehol sem volt Magyarországon, igaz az autók maximális sebessége 100-110 km/h volt).
Az összetört buszt pedig „hasznosították”, ugyanis ekkor indultak Budapesten a csuklós buszok. Az első csuklós autóbuszokat nem az IKARUS gyártotta, hanem a Fővárosi Autóbusz Üzem házi műhelyében barkácsolták össze két régi autóbuszból, és a roncsot egy ilyen „új” csuklós buszhoz használták fel.
Nyitókép: A balesetben összetört busz a mentés után (Fotó: Fortepan/Képszám: 45615)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció