Az 1990-es években a hazai vasúti múlttal foglalkozó szakemberekben felmerült az az elképzelés, hogy valahol egy olyan vasúti parkot alakítsanak ki, ahol a régi vasúti járművek, gőz-, dízel- és villanymozdonyok eredeti környezetben láthatók. Az akkori Közlekedési Múzeum méreténél fogva nem volt alkalmas több vasúti jármű bemutatására, hiszen az épületen belül két eredeti mozdony fért csak el, az épület mellett pedig további kettő.
Egy előkészítő munka már korábban is zajlott, hiszen a MÁV és a Közlekedési Múzeum szakemberei 1984 óta együtt dolgoztak a MÁV História Bizottságában, amelynek célja a régi járművek megőrzése volt.
Az előkészületről a park létrehozásán is sokat fáradozó Soltész József, a Közlekedési Múzeum egykori vasúti muzeológusa így írt a Magyar Múzeumok 2003. évi 3. számában:
„A vasúti skanzen gondolata Magyarországon először az 1960-as években merült fel, a gőzmozdonyok forgalomból történő kivonásával egyidejűleg. A Közlekedési Múzeum egymás után vette át a MÁV-tól a kiselejtezett régi muzeális gőzmozdonyokat és vasúti kocsikat. (…) Eleinte kisebb vasútmúzeumok alakultak meg a Közlekedési Múzeum fináléjaként. 1970-78 között nyílt meg a nagycenki keskeny nyomtávolságú múzeumvasút és skanzen, 1975-ben a budapesti Deák téri földalatti vasútmúzeum, 1985-ben a paksi mellékvonali vasúti múzeum, és végül 1992-ben a szentendrei városi tömegközlekedési múzeum a BKV gondozásában. Hiányzott azonban még a nagyvasúti skanzen, amely a magyar vasutak járműveit átfogóan és széleskörűen mutatja be. Végül mintegy 25 éves előkészítés és tervezés után (..,) nyílt meg 2000. július 14-én az állandó nagyvasúti kiállítás Magyar Vasúttörténeti Park elnevezéssel.”
A vasúti skanzen helyére több ötlet is született, felmerült Budapesten a Vizafogó, a Józsefvárosi pályaudvar, Eger vagy Szolnok első vasútállomása, de egyik sem tűnt megfelelőnek. Azonban 1998-ban hirtelen egy szinte tökéletes helyszín vált elérhetővé. A MÁV számára ugyanis feleslegessé vált egy hatalmas terület, rajta egy 34 állásos klasszikus körcikk alakú fűtőházzal és más vasúti épületekkel, ráadásul Budapesten, a Tatai úton, ez volt az egykori MÁV Északi Fűtőház. A hatalmas területen minden adott volt egy vasúti skanzen kialakítására.
Egy olyan park létrehozása volt a cél, ahol élőben lehet látni a korábbi vasúti járműveket, gőz-, dízel- vagy villanymozdonyokat, vasúti kocsikat és egyéb vasúti járműveket, sőt egyes mozdonyokat működés közben is megnézhessenek az érdeklődők, emellett kiállításokkal és egyéb programokkal is találkozhassanak a látogatók.
A park alapkövét 1999. november 22-én tették le. A következő hónapokban kellett kialakítani magát a parkot, ami például 3500 köbméter szennyezett föld és egyéb szemét elszállítását is jelentette. A költségek sem voltak kicsik, a környezeti károk felszámolása 110, a park kialakítása 360 millió forintba került. Felújították az 5 hektáros területet, a 3 állásos fűtőházat és ezzel párhuzamosan számos kiállítandó járművet is. A megnyitóra tehát 25 éve, 2000. július 14-én, Vasutasnapon került sor. A megnyitóról ezt írta a Népszabadság 2000. július 15-én:
„A kilencvenes évek végére lepusztult telep egy részét nyolc hónap alatt hozták rendbe, felújították többek közt a maga nemében páratlan, 1911-ben épült, harmincnégy állásos körfűtőművet, ebben állomásoznak most a nosztalgiamozdonyok, például az ország legöregebb, működő gőzmozdonya 1870-ből - még most is fütyülve, vígan lendült neki a pár száz méteres távnak, míg a díszes közönség előtt elhaladt. De itt áll a hajdani Déli Vasút egyik zöld gőzöse (zöld volt a vasúttársaság színe), egy 109-es 1890-ből, a legendás Árpád motorvonat a harmincas évekből (ez 2 óra 58 perc alatt tette meg a Budapest-Bécs távolságot), és természetesen van 424-es is.”
A lap hozzátette, hogy ezer forint különdíj megfizetése ellenében gőzmozdonyt is lehetett vezetni, illetve 300 forintért a kézi hajtányt is ki lehetett próbálni.
Az elmúlt 25 év alatt nagyon sokat fejlődött a park, ahol számos új jármű vált láthatóvá, és nagyon sok kiállítás volt itt megtekinthető.
A 25 évfordulóra egy nagyon különleges kiállítással készült a park – és a kiállítás létrehozásában közreműködő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum –, ugyanis 2025. július 14-től látható az idén 200 éves vasút történetét bemutató „Darlington–Tokyo Express” című időszaki kiállítás az Orient csarnok főépületének 3. emeletén. A tárlat egy virtuális utazás térben és időben, amelyben 13 állomáson keresztül ismerhetik meg a látogatók a 200 éves vasúti közlekedés világtörténetét 1825-től, egészen a mai időkig.
Nyitókép: A parkban nagyon sok mozdony látható (Fotó: Domonkos Csaba)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció