A Károly körútnak a Deák Ferenc tértől a Dohány utcáig tartó szakasza nevével ellentétben nyílegyenes, ezért a haza bölcséről elnevezett teret ábrázoló fotók hátterében feltűnnek a Dohány utca elején álló épületek is. Rögtön a legelsőt Huszár-háznak hívták, mivel Huszár Károly országgyűlési képviselő érdekeltségébe tartozott. A XIX. század közepén épült egyszerű, kétemeletes bérház a XX. század elejére már nem volt elég impozáns, nem illett a világvárossá vált Budapest arculatába.

A Deák téri evangélikus templom mögött, a háttérben látható a Huszár-ház, 1873 körül (Forrás: hungaricana.hu)

Az 1900-ban készült fotón közelebbről is megfigyelhető a Huszár-ház (Forrás: hungaricana.hu)

Az ingatlant 1911-ben az Első Katonai Biztosító Intézet vásárolta meg, és lebonttatta, hogy helyére Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei szerint egy új, városképileg is méltóbb bérpalotát emeljen – az építkezés 1913-ra fejeződött be. A saroképületeket már a XIX. század második felétől szinte kötelező volt figyelemfelkeltő, olykor egészen extravagáns tetőidomokkal koronázni, különösen ha az építtető egy profitorientált nagyvállalat volt. A biztosító számára páratlan reklámlehetőség volt a rendkívül előnyös elhelyezkedésű telek, mivel az épülettel saját vagyonuk nagyságát is kifejezték.

A Huszár-ház remek fekvésű telkén épült fel a Biztosító bérháza (Forrás: hungaricana.hu)

A tervezők otthonosan mozogtak a reprezentatív építészetben, mindketten dolgoztak például a királyi palota építésén is. Györgyi Géza még Ybl Miklós asszisztenseként került a tervezőirodába, majd Hauszmann Alajos is számot tartott a munkájára, helyettesének nevezte ki. A cipszer származású Hoepfner Guidó a budai várbeli feladataival párhuzamosan még luxusszállodák sorát is alkotta a Felvidéken (Ó-Tátrafüred, Tátralomnic, Csorbató), amelyeknél szintén kritérium volt az előkelő megjelenés.

A Biztosító Károly körúti épületének tervezői: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)

A Biztosító Intézet szóban forgó telke egy különösen impozáns saroképület emelésének lehetőségét teremtette meg: a Dohány utca és a Károly körút hegyesszögű találkozása predesztinálta a rövid sarokhomlokzatot, amely annak ellenére is a főhomlokzatnak tekinthető, hogy a két utcán futó szárny hossza többszöröse ennek. Viszont a rövid sarok fordult a fontos közlekedési csomóponttá vált Deák Ferenc tér felé. A két, egyenként tizennégy méter széles szárnyat hátul egy harmadik traktus kötötte össze úgy, hogy a telken két belső udvar is kialakult.

A főhomlokzat az épület sarkára került (Forrás: hungaricana.hu)

Hoepfner és Györgyi az 1910-es évek elejének divatját követve klasszicizáló homlokzattal tervezte meg a korábbinál jóval magasabb, hatemeletes bérházat. A bő egy évtizede burjánzó szecesszió ekkorra már kezdett kimerülni, és a nyugodtabb, szögletesebb formák váltak uralkodóvá. A sarokhomlokzat számos nyílása közül is a trapézzáródású nagy ablak tűnik ki, amire rímel az előtte haladó erkélykorlát egyszerűsége is. A homlokzatot alul és felül is egy-egy plasztikus párkány határolja: alul a kirakatok sorát tartalmazó földszinttől és félemelettől, felül pedig a magas manzárdtetőtől.

Az oromzatot nagy méretű domborművek díszítik (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A sarokhomlokzat fölött a manzárdot egy széles oromzattal takarták el, amelyben aranyozott háttér előtt Viktória, vagyis a Győzelem szárnyas alakja trónol domborműként, és nyújtja kezét két alaknak. Jobb oldalán – tehát nekünk balra – Hungária (Magyarországot megszemélyesítő nőalak) látható páncélban, karján a Szent Koronával, bal oldalán pedig egy antik öltözetű férfi karddal és babérkoszorúval, aki valószínűleg a biztonságot jelképezi, ami egy biztosító társaság legfőbb erénye. Viktória és Hungária ennyire központba helyezését az magyarázhatja, hogy az épületet 1914-ben a Viktória Biztosító Társaság vásárolta meg, melyből hamarosan Hungária Általános Biztosító lett.

A második emeleti ablakok között is domborművek állnak (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A jelenet a bécsi szecesszió hatását tükrözi, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a szecesszió ellenhatásaként megerősödött az építészetben a klasszicizálás. Nem ezek azonban a homlokzat egyetlen domborművei: a keskeny ablakokat szögletes mezőbe foglalt stilizált növények övezik (szintén a bécsi szecesszió stílusjegye) az alsó párkányon pedig számos további férfi- és nőalak áll, akiket gyümölcs- és virágkoszorúk kötnek össze. A férfiak általában kardot vagy valamilyen harci eszközt tartanak, ami az építtető katonai jellegéből adódhat. A domborművek egyébként Margó Ede szobrászművész tehetségét dicsérik.

Az épület a Hungária Általános Biztosító Részvénytársaság székházaként (Forrás: hungaricana.hu)

Az épület kétségkívül leginkább eredeti elemei a tornyok voltak, melyek tömzsi obeliszkekre emlékeztettek. A sarokhomlokzat fölött álló valamivel kecsesebb volt azoknál, mint amelyek a két utcai szárny kiszögelléseit hangsúlyozták, de mindegyiket egymás alatt sűrűn sorakozó ablakok világították meg. Céljukat tökéletesen teljesítették, ugyanis messziről magára vonták az emberek figyelmét. Éppen ez a hivalkodás jelentette a vesztüket is. A tornyokat – köztük a főhomlokzati tornyot is – még lehetett látni a II. világháború után készült képeken is, ezt követően először a középső tornyot, majd az 1950-es évek végén az oldalsókat is elbontották.

A kép hátterében látható a bérház, a II. világháború után elbontott középső torony nélkül 1955-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 117337)

Visszaépítésük a közelmúltban már biztossá vált, a munkát ráadásul kiemelt beruházássá is nyilvánították. A jóváhagyott tervek szerint az érdekes tetőelemek eredeti formájukban kerülnek vissza, de napjaink igényeihez igazítják őket azzal, hogy bennük három újabb szintet alakítanak ki. A közöttük húzódó tetőteret viszont kortárs módon építik majd be, így vegyes összkép alakul majd ki. A beépítés mintegy 2600 négyzetméterrel növeli a hasznos területet, az épület magassága pedig 36 méterre nő majd.

A nyitóképen: A Hungária Biztosító Társaság bérháza egy képeslapon (Forrás: hungaricana.hu)