Aki számos szecessziós épülettel gazdagította Budapestet – 150 éve született Kármán Géza Aladár

Írta: F. Nagy Veronika

2021. március 7. 9:30

A századforduló éveiben megjelenő szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt Kármán Géza Aladár. A bécsi irányzatból és a német Jugendstilből inspirálódva tervezett számos villát, bérházat, középületet, üzletet Budapest-szerte, de fővárosunk első modern nagyáruházát is ő álmodta meg. A szecesszió stílusjegyeivel, növényi ornamentikával, lágy vonalakkal, ívelt formákkal díszített épületei ma is szemet gyönyörködtetőek, üde színfoltjai városunknak.

Kármán Géza Aladár 1871. február 24-én született Pesten. Az érettségit követően Münchenben folytatta egyetemi tanulmányait, 1893-ban szerzett építészmérnöki oklevelet. Németországi, majd párizsi tanulmányutat követően hazatért és társult Ullmann Gyulával (1872-1926), akivel 1895-ben közös irodát nyitottak. Számos középületet, magánházat, villát, bér- és üzletházat terveztek együtt a századforduló Budapestjén a historizmus és a bécsi szecesszió stílusában. Utóbbi irányzatra jellemző az erőteljes homlokzati kialakítás hangsúlyos részletekkel és dekoratív hatással, amelyek a Kármán-Ullmann páros munkáin is megfigyelhetők.

Kármán Géza Aladár (Fotó: www.postamuzeum.hu)

Első közös munkájuk az 1896. évi Ezredéves Kiállítás Sajtó és Közművelődési Csarnoka volt, de öt kisebb pavilon és két vendéglő tervét is ők készítették. A századforduló éveiben számos tervpályázaton indultak sikerrel, pályájuk gyorsan ívelt felfelé, számos villát, bérházat és üzletet terveztek.

Az Ezredéves Országos Kiállítás pavilonjai közül többet is Kármán Géza és Ullmann Gyula terveztek, köztük a Franczia Étterem épületét (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az útkeresés éveit követően találták meg saját stílusukat, amely elsősorban a Jugendstil ornamentikájából építkezett. A magyaros szecesszió helyett a bécsi irányzatból merítettek, az osztrák Otto Wagner és Joseph Maria Olbrich voltak nagy hatással rájuk. Munkáikon jellemző a gazdag növényi ornamentika és az ívelt, hullámzó formák, vonalak.

Egyik legjelentősebb alkotásuk a Szabadság tér 10-11-12. szám alatti épülethármas. A gazdag múlttal rendelkező Szabadság tér keleti oldalán, a Perczel Mór és Kiss Ernő utcák közötti három háztömb 1899 és 1901 között épült. A téren a 12-es szám alatti ötemeletes szecessziós palotát már megszületésekor is a főváros egyik legszebb középületeként tartották számon. Ma már csak a homlokzatot díszítő, az eredeti funkcióra utaló caduceusokat (a kereskedelem ősi szimbóluma, Hermész szárnyaskígyós hírnökbotja) csodálhatjuk meg, pedig eredetileg szintén Hermészre utaló réz tetődíszek, az első emeleten pedig üvegezett télikert gazdagította az épület megjelenését. A lakó-, iroda- és üzletházként működő palotába 1934-ben az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége költözött 

A Szabadság tér 12. szám alatti épület (a képen bal oldalon) az 1870-ben alapított Magyar Kereskedelmi Csarnok székházaként épült, ma az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége működik benne. A Kármán-Ulmann páros tervezte a szomszédos 10. és 11. számú épületeket is (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szabadság tér 11. szám alatti épület (a képen) eredetileg az Ullmann-család részére épült, a 10. szám alatti pedig a Kánitz Áruháznak adott otthont. A három ötemeletes épület bár különbözik megjelenésében, mégis egységes összhatással bírnak, köszönhetően a díszítésnek és az arányoknak (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Napjainkban a három épület együtt alkotja az amerikai nagykövetség otthonát, 2014-re nyerték el mai formájukat. A felújítás során gyakorlatilag csak a homlokzatokat tartották meg, a belső tereket teljesen átépítették. A képen a Szabadság tér 12. szám alatti épület felújított homlokzata látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén a bécsi szecesszió formajegyeit felhasználva született meg a Perczel Mór és Hold utca sarkán álló épület, amelyet Wertheimer Albert és Frankl Mór kereskedők megrendelésére tervezett a Kármán-Ullmann páros. A Wertheimer és Frankl Gyarmatárunagykereskedést még 1873-ban alapította a két cégtulajdonos, a „Fűszerudvarnak” nevezett ötemeletes palotába 1901 novemberében költözött az üzlet. Az épületet pár éve felújították, így eredeti pompájukban csodálhatók meg a homlokzat szecessziós díszítései (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Fűszerudvarral szemközti, Hold utca 15. szám alatti telket 1908-ban vásárolta meg Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula. A ma is látható ötemeletes épület, amely Kármán bérháza lett, 1911-re készült el. Az építészpáros is ide helyezte át irodáját, amely korábban a Bálvány (ma Október 6. utca) 22. szám alatt működött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Számos bérházat terveztek Budapesten a bécsi szecesszió stílusában. A homlokzatokon visszaköszön a jellemző formavilág és ornamentika: finom ívek, vonalak, indák, virágok és állatfigurák.

A Szent István körút 4. szám alatti bérház egyik korai közös munkájuk. Az épületet a neves gyártulajdonos Weiss Manfréd és testvére, Berthold megrendelésére tervezték, 1899-re készült el. A megbízás nem volt véletlen, Ullmann Gyula ebben az évben vette feleségül Weiss Berthold leányát, Évát. A finom szecessziós elemekkel díszített homlokzat napjainkban már felújításra szorul (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István körút 10. szám alatti, 1904-re elkészült épület szintén a Kármán-Ullmann építészpáros munkája, gyönyörű szecessziós díszítésekkel (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szent István körút 10. szám alatti épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Vígszínház mellett álló, Szent István körút 12. szám alatti saroképületet ugyancsak Weiss Manfréd és Berthold megrendelésére tervezte Kármán Géza és Ullmann Gyula. Az 1900-ra elkészült három homlokzatú bérházban volt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. székhelye is (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szent István körút 12. szám alatti épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István körút 12. szám alatti épület homlokzata gyönyörű szecessziós díszítéssel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIII. kerületben, a Visegrádi – Radnóti Miklós – Kresz Géza – Katona József utcák határolta terület közepén álló négy házat Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervezték. Az épületek közül kettő a Visegrádi utcára néz, kettő a Kresz Géza utcára, köztük pedig ma már lezárt udvarként funkcionáló kis utca halad át. A két-két nem klasszikus értelemben vett ikerház homlokzati kialakítása hasonló visszafogott szecessziós díszítéssel.

A Visegrádi utca 13. és 15. szám alatti házak 1905 körül épültek Kármán és Ullmann tervei szerint. A képen a 13-as számú bérház látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Visegrádi utca 15. szám alatti épületben élt Kassák Lajos és itt működött Ma című lapjának szerkesztősége is egy ideig (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Uzsoki utca 29. szám alatti telken (akkor Jókai utca 5.) 1901-ben épült fel a Hirsch Klára vezette Pesti Izraelita Nőegylet árvaháza Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint. A téglaberakásos épületet 1926-ban megvásárolta az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), hogy a munkásbiztosítottak igényeinek megfelelő kórházzá alakítsa át. A Központi (ma Uzsoki Utcai) Kórházat 1927. május 18-án 405 ággyal maga a kormányzó nyitotta meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építészpáros több villát is tervezett, köztük a Lendvay utca és Dózsa György út sarkán álló, ma a Fidesz székházaként funkcionáló épületet. A villa az iparos-kereskedő Brüll Henrik Géza megrendelésére eredetileg nyaralónak épült 1901-ben, 1905-ben került a fakereskedelemből meggazdagodott Groedel Bernát tulajdonába és Groedel-villaként lett ismert. Megjelenésében a késői historizmus és szecessziós elemek keverednek. Az épület a rendszerváltást követően került a Fidesz tulajdonába, 2016-ban újították fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Lendvay utca és Dózsa György út sarkán álló villa homlokzati díszítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Bajza utca 31. szám alatti épületnek csak az átalakítása kapcsolódik a Kármán-Ullmann páros nevéhez, amelynek során az eredetileg Freund Vilmos tervezte villa homlokzata gazdag szecessziós, virágos díszítést kapott. Az Andrássy út 101. és a Bajza utca 31. számú épületekbe a 2016-ban induló felújítást követően 2018-ban költözött a Magyar Művészeti Akadémia (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódó városrendezés nyomán született meg a Ferenciek terén, az Athenaeum nyomda egyemeletes épületének helyén a Király-bazár. A Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint szecessziós stílusban épült háromemeletes házat 1902 tavaszán adták át, megjelenésén pedig felfedezhető Otto Wagner hatása. A mai bevásárlóközpontok elődjeként működő épület földszinti üzleteiben a legkülönfélébb portékákat árulták, többek között cipőket, kalapokat, lakberendezési tárgyakat. Az üzlet- és bérház alagsori helyiségeiben kapott helyet 1904-től a Városi Lövölde.

A Király-bazár a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, akkor megsemmisült kupolája is (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Király-bazár bejárata gazdag szecessziós díszítéssel 1902-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Király-bazár épületét a II. világháború után renoválták és a tetőrészt átépítették, az elmúlt években homlokzata is visszanyerte régi pompáját (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Király-bazár szecessziós stílusú homlokzati díszítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fischer Simon selyem- és divatárukereskedő megrendelésére, a Kármán-Ullmann építészpáros tervei szerint, Budapest első modern nagyáruházaként 1910-re épült fel a Bécsi és Harmincad utcák sarkán a hatemeletes üzlet- és bérház, amelynek három szintjén (szuterén, földszint, első emelet) működött a Fischer Simon és Társai selyem- és nőidivat-áruház, vagy röviden a Fischer-üzletház.

„A nagy, impozáns, íves bejárót a gyönyörű fehér márványoszlopok szegélyezik a félemeleten, mig lenn a földszinten nincs más körös-körül, mint kirakat, üvegből és csiszolt tükrökből. Nappal vakító világosság tódul be mindenfelől, még a pincehelyiség is kápráztatóan világos, — estende meg a villamos lámpák tömege világítja meg, nemcsak a helyiséget benn, hanem széltében és hosszában az egész utcát” – írta az impozáns épületről a Pesti Hírlap 1910. szeptember 18-i száma.

A finom szecessziós jegyekkel díszített épület belső kialakítása is lenyűgöző volt: a vásárlók csodájára jártak a mahagóni bútorzatnak, a kétágú márványlépcsőnek.

 A Fischer és Társai Divatáruház fénykorában a Bécsi utca 10. szám alatt (Forrás: Magyar Építőművészet 1911. 1. szám)

Az ezredforduló után több projekt is született, amelyek a nagymúltú áruház felújításával számoltak. A tervek megvalósulására még várni kell, évek óta „lefüggönyözve” látható az egykori Fischer-üzletház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt. megbízásából tervezte a Petőfi Sándor 5. szám alatti épületet, amelyen ma is látható a „Hermes-udvar” felirat. Az 1907-re elkészült házba 1908-ban költözött az 1893-ban alapított Hermes cég, amelynek páncélszekrényeiben letéteket őriztek, erre utal a bejárat felett olvasható „Safe deposits” felirat is. A bank megszűnésével irodáit lakásokká alakították. A szecessziós homlokzat szobordíszeit Rákos Manó készítette, a földszint nagytermét Hajós Alfréd tervezte. Az épület 2009 októbere óta a Budapesti Építészeti Központ, a FUGA otthona.

A Hermes-udvar szecessziós bejárata 1905 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A FUGA-nak otthont adó Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épület bejárata napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Hermes udvar felirat máig emlékeztet az épület első tulajdonosára, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt.-re (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) 1910-ben tervpályázatot hirdetett a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) és Vigadó utca sarkán fekvő telkén új székháza terveinek elkészítésére. A beérkezett 13 pályamunka közül az első díjat Kármán Géza és Ullmann Gyula „Danubius“ jeligés pályaműve nyerte el, így az ő terveik szerint épült fel a ma is látható, de felújítás alatt álló ház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hatemeletes saroképület homlokzati díszítései, a falsíkból kiugró hajóorrok a mai napig emlékeztetnek az eredeti funkcióra. Az MFTR jogutódjaként 1954-ben alakult meg a Magyar Hajózási Rt. (MAHART), amelynek neve ma is olvasható a bejárat felett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula közötti gyümölcsöző együttműködés eredményeként megszületett épületek a szecessziós építészet gyöngyszemei, amelyek közül több – még ha egykori funkcióját el is vesztette, vagy átalakították – felújítva díszíti ma is fővárosunkat.

Nyitókép: A Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervezte, Szabadság tér 12., 11. és 10. szám alatti épületek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A nagykovetseget a haboru ota tobbszor tataroztak a hianyzo tetodiszek azonban megsem kerultek vissza annak ellenere, hogy a szinten az USA kezebe kerult ket szomszedos Karman-haz tetozetet teljesen az eredeti allapotok szerint rekonstrualtak.
Ennel szomorubb, hogy a tobb evtizedes pusztulas utan vegre felujitott Kiraly-bazar kupolajat sem helyeztek vissza.
Sajnos azzal kapcsolatban sincsenek illuzioim, hogy az eppen felujitas alatt allo MAHART-szekhaz impozans sarokkupolaja visszakerul-e a helyere...
Remelhetoleg a tavaly beharangozott kupola ujjaepitesi program kereteben ezek is mind visszaepulnek.
A Fischer-uzlethaz pedig mar regota az Erzsebet ter es Budapest egyik szegyenfoltja. Nagyon ideje lenne valamit kezdeni vele.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó