Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész

Írta: Blázsovics Lívia

2021. június 2. 10:00

Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art-deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Spiegel Frigyes 155 éve, 1866-ban született Pesten, itt végezte a középiskolát, 1887-ben szerzett építész oklevelet a József Műegyetemen (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). Freund Vilmos építész irodájában kezdett dolgozni 1887-től. Emellett vállalt megbízást Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészpáros tervezőirodájától is, itt elsősorban belsőépítészeti munkákat látott el. Jelentős szerepet vállalt az egykori Somossy Orfeum (ma Operettszínház) és a Vígszínház belsőépítészeti kialakításában is.

A Vígszínház belsőépítészeti kialakításában is részt vett Spiegel Frigyes (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Építészként 1893 decemberében alapított közös céget Weinréb Fülöppel, irodájuk az Erzsébet körúton volt. Munkamegosztásukra jellemző, hogy Spiegel elsősorban tervezőként dolgozott, míg Weinréb szervezőként és az épületek kivitelezőjeként. Együttműködésük során számos bérházat terveztek, elsősorban a pesti oldalon. Első közös alkotásaik még jellegzetesen historizáló stílusú, neobarokk homlokzati elemekkel díszített bérpaloták voltak. Erre példák a Bethlen Gábor utca 3., 9. és 11. szám alatt lévő háromemeletes paloták.

A Bethlen Gábor utca 3. szám alatti épületet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1895-ben kiadott hivatalos jelentése a kiválóbb fővárosi építkezések közé sorolta (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Sonnenfeld Gyuláné megrendelésére, még historizáló stílusban, neobarokk díszítőelemekkel épült a Bethlen Gábor utca 9. és 11. szám alatti bérház. A két épület – a képen jobb oldalon – homlokzati kialakítása és díszítése teljesen azonos (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)  

A Rákóczi út 69. szám alatti ötemeletes épület szintén historizáló sítlusban épült Spiegel és Weinréb tervei alapján készült, az építtető maga Weinréb Fülöp és felesége volt. A bérházat vélhetően befektetési céllal építették.  

A Rákóczi út 69. szám alatti ötemeletes bérház – a képen jobb oldalon – 1895 körül épült, építtetője Spiegel Frigyes cégtársa, Weinréb Frigyes volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pedig ebben az időben az art nouveau, az „új művészet”, azaz a szecesszió már megjelent a művészetben, és Spiegel Frigyesre nagy hatást gyakorolt. Ez érezteti hatását a Spiegel-Weinréb páros által 1895-ben tervezett Rákóczi út 63. szám alatti épület homlokzati díszítésén: a neobarokk és rokokó elemeket már kötetlenebb formában kezelik, ez megelőlegezi a szecessziós felfogást.

A Rákóczi út 63. szám alatti épület homlokzatán a neobarokk és rokokó elemeket már kötetlenebb formában kezeli Spiegel Frigyes (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az erkély két oldalán a magyar kártyából ismert makk hetes az épület helyén 1873-ig állt Makk hetes nevű, kétes hírű kocsmára emlékeztet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)  

Szecessziós bérház a Haller utcában

Már egyértelműen a szecessziós ornamentika jellemzi a IX. kerületben Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp által tervezett, összesen négy házból álló épületegyüttest a Gát utca – Haller utca sarkán. A bérházakon már nincsenek a historizmusra jellemző osztópárkányok, helyette megjelennek a virágos-indás motívumok és a bécsi szecesszióra jellemző geometrikus homlokzati díszek.

A IX. kerületi Haller utca - Gát utca sarkán álló, Spiegel Frigyes tervezet épületet a közelmúltban felújították, szecessziós díszítése most jól látható (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu) 

A Haller utca 48-52. és a hozzá kapcsolódó, de már a keresztutcára beforduló Gát utca 31. számú épület helyi védettséget élvez, mindegyik Spiegel tervei alapján épült 1896-97 körül. A Haller utca 50-52. számú épület homlokzatát a közelmúltban renoválták, így jól láthatóak a homlokzatot díszítő elemek. A Gát utca 31. számú és a Haller utca 48. épület még felújításra vár.

A Gát utca 31. még felújítása vár, de így is jól látható, hogy a homlokzati motívumok megegyeznek a szomszédos Haller utcai épület díszítésével (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu) 

A négy házból álló épületegyüttes a Haller utca felől nézve (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Építészeti kísérlet az Izabella utcában: a Lindenbaum-házak

Spiegel tervezői életművének egyik legismertebb szecessziós alkotása a két egymás mellett álló Lindenbaum-ház az Izabella utca 94-96. szám alatt, amelyek építtetője Lindenbaum Móric nagykereskedő volt. A színes, aranyozott homlokzati elemekben bővelkedő háromemeletes épületek 1896-1897 között, Weinréb Fülöp kivitelezésében készültek.

Spiegel A modern díszítő művészet az építészetben című cikkében úgy fogalmazott, hogy az épületek díszítése egyfajta kísérlet.

Azt hiszem, hogy ez az első kísérlet e téren (tudtommal még a külföldön sincs ilynemű homlokzatmegoldás) és így valószínűleg részint szokatlansága, részint egy első kísérletnél majdnem kikerülhetlen hibái következtében erősen ki fogja hívni kollegáink kritikáját.  

A Lindenbaum-házak 1896-97-ben épültek az Izabella utcában. A felvétel 1901-ben készült (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A már idézett cikkben Spiegel részletesen bemutatja az épület díszítéseit:

A földet stilizált fák, a földi hiúságot jelző pávák, kigyók és két a nap felé törekvő, de kigyók által a földön visszatartott női alak; a levegőt a nap, hold és csillagok, madársorok és az éjjel és nappal alakjai; a vizet halak, korallok és rákok; a tüzet tűzokádó sárkányok jelképezik. Felhasználtuk azonkívül az ablakkereteknél, mellvédeken és pilléreken díszítésül a mályvát és napraforgót, liliomot, egy kákaszerű növény leveleit és egy sajátszerűen fonott sujtásszerű szalagos diszítményt, melyet magyarosnak is nevezhetünk.
 

Az Izabella utca 94. számú épületet renoválták, így jól láthatóak a virágmotívumok, a pávák, föld és az ég alakjai. (Vélhetően a környezeti ártalmak, a közlekedés okozta szennyezés újra erodálja a gazdag díszítettséget.) A víz és a tűz alakjai a szomszédos Izabella utca 96. számú házon voltak, amelyet még nem újítottak fel, így a halakat, rákokat és a sárkányt egyelőre nem láthatjuk. 

Az Izabella utca 94. szám alatti épületet a 2000-es évek elején felújították, a homlokzat színei és szecessziós díszítései, a színes virágok, az ég és a föld szimbólumai most újra felhívják magukra a figyelmet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A földszinti ablakok körül liliomszárak és színes virágok vannak, a földszint fölött domborműszalag fut végig, rajta hét zöldellő fa. A három nagyobb hársfa az építtető Lindbaum család nevére utal (a Lindenbaum magyarul hársfa).

Az építtető Lindenbaum család nevére utal a homlokzaton a hársfa, amelynek tövében rókák vannak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hársfák mellett négy kisebb almafa látható, ezek törzsén kígyók tekerednek, az Édenkertet jelképezve. A homlokzat látványos eleme az a két ruhátlan, aranyozott nőalak, amelyek Évát jelenítik meg, a négy aranyozott páva pedig földi hiúságot szimbolizálja.

A homlokzaton az aranyozott női alak Éva, a lábainál a kígyók az Édenkertet jelzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első és a második emelet ablakait színes virágdomborművek díszítik, a második és a harmadik emelet között pedig az éjjel és a nappal motívumai láthatók: aranyban ragyogó Nap, ezüst Hold arany arccal és a szélen a Holdat megszemélyesítő Vénusz, közöttük csillagok és sasok.

Az épület homlokzatának másik hangsúlyos eleme az aranyozott, mosolygós Nap csillagokkal és sasokkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A homlokzat felső részében látható fríz szélén a Holdat megszemélyesítő Vénusz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Lindenbaum-házak napjainkban. Az Izabella utca 96. szám alatti (a képen jobb oldalon) még felújításra vár. Homlokzati díszítőelemeiből, a tűz és a víz ábrázolásából alig maradt meg valami (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Spiegel Frigyes nem pusztán a díszítőelemek sokaságával, hanem a színekkel is „kísérletezett”. A nagyobbik épület homlokzatán a kék, zöld és sárga, a kisebbiknél pedig a vörös és a zöld volt a meghatározó. Az épületekről írt cikkében meg is indokolja a színes homlokzat szükségességét:   

Végül még egyet jegyzek meg és ez talán a legfontosabb: azt, hogy a homlokzatok színesek. Talán nem kell magyaráznom, hogy miért? Hisz mindnyájan tudjuk, hogy mennyire elszoktunk a színektől, hogy szemünk már föl sem tud fogni egy egészséges színhatást és hogy már régóta vágyódik látni minden valamire való művész a színt házainkon, mely jobbára megvolt az előbbi korok házain is és mely azokról oly hosszú időn át száműzve volt.

A földet stilizált fák, kiíyók és pávák jelképezik a színes homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építész még azt is elárulta az olvasóknak, hogy hogyan tette szilárdabbá és ellenállóbbá a festékeket:

A festékek egyszerű mészfestékek, melyek egy régi recipe szerint turó és tojás hozzákeverése által lettek szilárdabbá és az eső behatása ellen állandóbbakká téve.

Az ipar és a kereskedelem ornamentikája

Azt nem tudjuk, hogy a Lindenbaum-házak díszítésével folytatott kísérlet mennyire nyerte meg a megrendelő és a szakma tetszését. Az azonban bizonyos, hogy az építész további homlokzatai már jóval visszafogottabbak voltak, bár bővelkednek szecessziós jellegű ornamentikai elemekben. Ilyen az 1897-ben épült,  a mai Bajcsy-Zsilinszky út 63. szám alatti négyemeletes ház homlokzata, bár a dszítés sajnos ma nem igazán érvényesül. Egyrészt „eltakarja” a Nyugati téri felüljáró, másrészt a házat az 1980-as években zajlott felújítás során szürke kőporos vakolattal vonták be. Az építtető Schossberger Henrik termény-nagykereskedő, bankár, a Heves megyei selypi cukorgyár alapítója. Nem véletlen, hogy Spiegel Frigyes a ház homlokzatára az ipar és a kereskedelem jelképeit tervezte szecessziós stílusban.

Schossberger Henrik által építtetett palota 1903-ban, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 63. szám alatt. Homlokzatán bal oldalon a kereskedelem, jobb oldalon az ipar jelenik meg nőalakban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A kereskedelmet (bal oldalon) egy elegáns öltözetű hölgy jelképezi, aki jobb kezében Mercuriusnak, a kereskedelem istenének kígyós szárnyas botját tartja, baljában pedig egy kereskedőhajó modelljét. Az ipar megszemélyesítője egy kovács lány, aki üllőt és kalapácsot tart a kezében. 

A Bajcsy-Zsilinszky út 63. szám alatti ház díszes homlokzata ma kevésbé érvényesül a felüljáró és a szürke vakolat miatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A harmadik emeleti ablaksornál a fogaskerekek és kalapácsok is az iparra utalnak, míg a hajókötél, a horgony és a mérleg a kereskedelem szimbóluma. A virágcsokrok, szalagok az udvari homlokzaton is megjelennek.

Részlet a Bajcsy-Zsilinszky út 63. számú épület szecessziós homlokzati díszítéséből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1897-ben felépült ház másik érdekessége, hogy az egyben átjáróház is a Jókai utcára, így az is Spiegel Frigyes tervei szerint épült. A Jókai utca 40. számú ház homlokzatán is az ipar és a kereskedelem jelenik meg a díszítésben. A visszafelé néző oroszlánok előtt fogaskerékbe húzott kalapács az ipar, a kígyós, szárnyas, Mercur-bot a kereskedelem jelképe. 

Az ipar és a kereskedelem a Spiegel által tervezett Jókai utca 40. számú ház homlokzatán is megjelenik: a visszafelé néző oroszlánok előtt fogaskerékbe húzott kalapácsok, közöttük a kígyós, szárnyas Mercur-botok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Az emeleti ablakokat virágdíszek szegélyezik a Jókai utcai homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Itt született az Üllői úti fák cím vers 

Spiegel Frigyes tervezte az 1897-1898 között épült Üllői út 21. számú ház homlokzati díszítéseit is, amelyen szecessziós nőalakok formájában a négy évszak jelenik meg.

Az Üllői út 21. számú ház homlokzatán Spiegel Frigyes a négy évszakot jeleníti meg. Ebben a házban élt Kosztolányi Dezső, itt írta az Üllői úti fák című versét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A tavaszt jelképező lány jobb kezében virágcsokrot tart, baljával a fa egyik virágát vizsgálgatja. A nyár kezében sarló és búzakéve van, míg az őszt szimbolizáló alaknál metszőolló és egy kosár szőlő.

Az ősz megjelenítése a homlokzaton: a nőalak metszőollót és egy kosár szőlőt tart a kezében, mögötte a fa roskadásig van gyümölccsel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A telet jelképező nőalak prémes kalapot és kabátot visel, egyik kezével a kalapja masniját fogja a szélben. A külön érdekessége, hogy Kosztolányi Dezső itt lakott, itt írta az Üllői úti fák című versét.

A telet jelképező nőalak kalapban, prémes kabátban áll a kopár fa előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest legkeskenyebb háza a Várkert rakparton

Spiegel Frigyes nem pusztán az egyik legdíszesebb homlokzatot tervezte Budapesten, de az ő nevéhez fűződik a főváros legkeskenyebb háza is. A Várkert rakpart 16. szám alatt álló épület Mandl Manó és Mandl Ármin megrendelésére épült 1898-1899-ben, egy korábbi kétszintes ház helyére. A kivitelezés Weinréb Fülöp munkája.

Budapest legkeskenyebb háza a Várkert rakparton, az épület Spiegel Frigyes tervei szerint épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Spiegel és Weinréb iroda öt év alatt 35 nagy bérházat tervezett és épített. A két alkotó együttműködése 1900-as években már nem olyan intenzív, de közös cégük 1919-ig megmaradt. Weinréb Fülöp továbbra is bérházak építésével foglalkozott, az 1920-as évek végén azonban csődbe ment. 

A Maison Moderne sikere

A század elején Spiegel, aki nemzetközileg is elismert iparművész volt, megnyitotta a Ferenciek terén a Maison Moderne (Modern Lakás) elnevezésű – mai kifejezéssel élve – galériát. Egyes források szerint a Modern Lakás a Király bazárban (Ferenciek tere 3-4-5.) volt, míg más leírások szerint a Klotild palotában.  Spiegel nemcsak bemutatta a külföldi, hazai és saját tervezésű lakberendezési tárgyakat, de azokat meg is vásárolhatta a közönség. Sőt, Spiegel közvetítésével a hazai iparművészeti alkotások kijutottak a nemzetközi piacra is. 

Ekkoriban ha valaki igazán divatos üzletet akart nyitni Pesten, akkor a berendezési tárgyakat a Maison Moderne műhelyében csináltatta. A korabeli beszámolók szerint Spiegel három műhelyében kétszáz munkást foglalkoztatott.

A Posner papirosbolt berendezése Spiegel tervei alapján a Maison Moderne műhelyében készült (Forrás: Magyar Iparművészet, 1902. 2. szám) 

A Belvárosi Takarékpénztár berendezése Spiegel Frigyes tervei alapján a Párizsi Udvarban. Az egykori banki pénztárterem berendezését az 1950-es években teljesen felszámolták, eltüntetve a szecessziós banki enteriőrt (Forrás: Magyar Iparművészet,1902. 2. szám) 

Spiegel a közéletben is szerepet vállalt: 1902-ben alapítója, majd 1914-1917-ig első mestere, azaz elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Tagja volt a Szinyei Merse Társaságnak és a Fészek Klubnak is.

A Schanzer-villa az Andrássy úton 

Az iparművészeti alkotások mellett Spiegel építészként is újra megmutatkozott. Tervei alapján épült meg 1907-ben az Andrássy út 101. alatti egyemeletes, saroktornyokkal kialakított Schanzer-villa. Építtetője Schanzer Ignác fakereskedő volt. 

A Schanzer-villa az Andrássy úton 1908-ban (Forrás: Magyar Építőművészet, 1908. 8. szám)

A Schanzer-villa Bajza utcai homlokzata. Az épület jellemzői a szinteltolások és a különböző méretű ablakok (Forrás: Magyar Építőművészet, 1908. 8. szám)

 Az épület 2008-ig a Magyar Újságírók Szövetségének székháza volt, 2016-2018-ban felújították, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) működik benne (Fotó:Both Balázs/pestbuda.hu) 

A villa helyén korábban a Feszl Frigyes által tervezett Bányász-villa állt, amelyet 1906-ban elbontottak. Spiegel új alkotása a XX. századi késő szecessziós építészet nívós alkotása, a villa mind a négy homlokzata más-más arculatot mutat. Az épület különleges dinamikáját a szinteltolás és az ablakok méreteinek változatossága adja. A belsőépítészet és a berendezés is Spiegel tervei alapján készült. A villa belsőépítészeti értékeit korábban már bemutattuk. 

A villaépület Andrássy úti és Bajza utcai homlokzatán – finn módra – a terméskő dominál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A villát 1940-től az Országos Magyar Sajtókamara használta. A háború után Vorosilov marsall főhadiszállása volt, majd 1947-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székháza lett 2008-ig. Tetőterében 1970 és 1978 között működött a legendás 25. Színház.

A villát az állam 2014-ben megvásárolta, és a mellette lévő Bajza utca 31. számú épülettel együtt 2016-2018 között teljesen felújították. Ekkor egy modern üvegszárnnyal összekapcsolták a két épületet. Bugár-Mészáros Károly építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök tanulmánya szerint a Bajza utcai épület, az úgynevezett Freund-villa homlokzatának ornamentikája is Spiegel Frigyes életművének része. Az épületegyüttesben jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) működik.

A Bajza utca 31. szám alatti egykori Freund-villa, amelyet a felújítás során egy modern üvegszárnnyal is hozzákapcsoltak az Andrássy út 101. alatti épülethez (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Spiegel új utakon

Spiegel Frigyes 1909-ben Márkus Gézával alapít építési irodát. Közös munkájuk egyik eredménye az 1910-es évek elején épült Simor utcai (ma Vajda Péter utca 7-13.) modern, úgynevezett Városi Ház. Spiegel azt a tervét ültette át a gyakorlatba, hogy a lakások több, de kisebb szobákból álltak, és nem külön kert, hanem közös park tartozott az épületegyütteshez. Ezt az elképzelést akár a mai lakóparkok elődjének is tekinthetjük.

A Simor utcai (ma Vajda Péter utca) Városi Ház Spiegel Frigyes és Márkus Géza tervei alapján Erdélyi Mór felvételén 1913-ban. Az épületek aljában üzlethelyiségek voltak (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Simor utcai (ma Vajda Péter utca) épület kerti homlokzata Erdélyi Mór felvételén 1913-ban. A négy épületből álló együttesben összesen 94 lakás volt, mindegyik három szobás. A közös kertben két teniszpálya is szolgálta a kikapcsolódást (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Utána 1912–1919 között Englerth Károly volt a társa, együtt több vidéki középületre készítettek pályázatot. Az építészeti alkotások mellett Spiegel babákat és Korda Sándor filmjeihez díszleteket is tervezett. A tanácsköztársaság idején az Irodalmi és Művészeti Szaktanácsban, valamint az Országos Lakásépítési Tanácsban is szerepet vállat, ezért a tanácsköztársaság bukása után Nagyváradra emigrált. Budapestre 1923-ban térhetett vissza.

Az 1920-as évek második felében is tervezett még épületeket, azonban a növényi ornamentikával, állatokkal díszített színes homlokzatokat maga mögött hagyta. Fiatal kollégájával, Kovács Endrével közösen az art-deco stílusában tervezte Újlipótvárosban a Pannónia utca 19. szám alatti épületet (ez az egyetlen art-deco épület Spiegeltől), amely 1929-re készült el.  

Spiegel Frigyes egyik utolsó munkája 1929-ből. A Pannónia utca 19. számú ház homlokzata már art-deco stílusban készült (Fotó: Halász Kinga/pestbuda.hu)

Budapesten, 1933. februárjában halt meg. A Magyar Művészet nekrológjában úgy fogalmazott, hogy „építőművészetünk jelentékeny veszteséget szenvedett” Spiegel Frigyes halálával, „aki az utóbbi időben hosszan betegeskedett, de nemcsak betegsége, hanem már jóval előbb az építőipar általános pangása is jóformán tétlenségre kárhoztatta az egyébként fáradhatatlan művészt”. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található Freund Vilmosé mellett, akinek irodájában fiatalon dolgozott.

Nyitókép: Az egyik a Lindenbaum-ház az Izabella utca 94. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Izabella utca 94. Mintha Bécsben lennénk (Jugendstil)


Alapos munka, jó olvasni.Köszönöm!


Kedves Lívia!
Gratulálok a korrekt, alapos elemző munkához, a fotóválogatáshoz és a lebilincselő, olvasmányos stílushoz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó