Rákóczi út

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Új gyalogátkelőhely épül a Rákóczi úton Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki a Rákóczi úton a VII. kerületi Kazinczy utca és a a VIII. kerületi Szentkirályi utca között. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

A Párisi Nagy Áruház leégésének tanulságai Egy hatalmas tűzvész világított rá 1903-ban az akkor már 33 éves hivatásos budapesti tűzoltóság problémáira. A Párisi Nagy Áruház 120 évvel ezelőtti leégése megváltoztatta a tűzvédelem gyakorlatát Magyarországon.

Autóbarát várost akartak: ötven éve lett hatsávos a Rákóczi út Budapestet évtizedekkel ezelőtt autóbarát várossá akarták alakítani, és ebben nagy szerepet szántak az Erzsébetváros és Józsefváros között húzódó Rákóczi útnak. Az itteni épületek árkádosítása, a gyalogosforgalomnak a házak alá vezetése tette lehetővé az út kiszélesítését, majd a villamosközlekedés felszámolása a jelenlegi hatsávos út kialakítását. Ötven évvel ezelőtt hatalmas eredménynek számított, hogy a villamossínektől megszabadított Rákóczi úton kétszer annyi autó tudott áthaladni, mint korábban.

Az utolsó villamos 50 éve haladt át a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon A Rákóczi úton már 125 évvel ezelőtt elindult a villamosközlekedés, és volt idő, amikor öt különböző vonal járatai haladták át itt. Ám az utazóközönség által nagyon kedvelt közlekedési eszközt fokozatosan kiszorították a belső városrészekből. A Rákóczi úton és az Erzsébet hídon 50 évvel ezelőtt, 1972. december 31-én gördült keresztül az utolsó villamos, útja a Móricz Zsigmond körtéren ért véget. Hamarosan megkezdődött a vágányok bontása. Az elmúlt években egyre többször vetődött fel, hogy vissza kellene hozni a villamost erre útvonalra.

Egy urbánus költő, aki rajongott a hegyvidékért – 65 éve hunyt el Szabó Lőrinc Szabó Lőrinc költő, író, műfordító Miskolcról érkezett Budapestre az 1910-es évek végén. A fővárosban akkor már pezsgett az irodalmi és a kulturális élet, melynek ő is rövid idő alatt a részévé vált. Kávéházakba, irodalmi szalonokba járt, gyakran megfordult a Babits és a Hatvany Lajos körül kialakult alkotói közegben. Lakott a nyüzsgő Pesten, majd évtizedeken át a csendesebb Budán. Akárcsak a pesti élet, a budai környezet és életforma is megjelent műveiben. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó Kossuth-díjas költő 65 éve hunyt el.

A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.

Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.

Vízbetörés a metróalagútba: az építők attól tartottak, hogy veszélybe kerültek a Rákóczi úti házak Az Astoria és a Blaha Lujza tér között, az épülő metróalagútban, de már a kifúrt szakaszon történt 1967-ben az a vízbetörés, amely megdöbbentette a budapestieket, és kérdéseket vetett fel a metró esetleges biztonságát illetően. Az 55 évvel ezelőtti váratlan homok- és vízbetörés nemcsak a leendő utasok körében okozott riadalmat, de a szakemberek is attól tartottak, veszélybe kerülhetnek a Rákóczi úton álló lakóházak. A veszély elhárítása után az építők próbálták megnyugtatni a fővárosiakat, hogy a kész metróalagútban majd nem kell tartani hasonló balesetektől.

A villanyrendőrök 95 éve vannak velünk – A Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomniuk, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és itthon az első 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.

A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Ma is áll a Rákóczi úti lakóház, amelynek 85 évvel ezelőtt leomlott a sarka Hatalmas tragédiát okozhatott volna Budapesten 1936-ban egy összedőlő ház. A lakók hiába jelezték a tulajdonosok felé, hogy repednek a falak, nem érzik biztonságban magukat, érdemi intézkedés nem történt. A Rákóczi út 73-as számú ház sarka 1936. július 23-án, délután 3 óra előtt pár perccel összeomlott.

Kulturális központ lesz a házak között rejtőzködő szlovák evangélikus templomból Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. A több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.

Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó, nagyszabású épület izgalmas múltjával.

A magyar állam fizeti a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom visszavásárlását A magyar kormány 765 millió forintot biztosít arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat visszavásárolja és felújítsa az évtizedek óta elhanyagolt állapotban lévő, „láthatatlan” szlovák evangélikus templomot, amely a VIII. kerületben, a Rákóczi út házsorának takarásában áll. A felújítás után az épületben kulturális központot alakítanak ki.

A Szent Rókus Kórház a Semmelweis Egyetem része lett – Több mint 200 év viharait élte át Európa egyik legrégebbi ispotálya Egyetemi klinika lett a Szent Rókus Kórház, júniustól a Semmelweis Egyetemhez kapcsolódva működik tovább. A több mint kétszáz éves kórház azért is történelmi jelentőségű intézmény, mert itt dolgozott Semmelweis Ignác, itt nyitott meg Európa első központi röntgenlaboratóriuma, és itt kezdték meg először a betegek éteres altatását is.

175 éve született Jahn József, Budapest ismeretlen építésze Jahn József neve valószínűleg csak keveseknek cseng ismerősen. Pedig az általa tervezett épületekkel számos helyen lehet találkozni a pesti belvárosban. Klasszikus bérházai ma is meghatározzák fővárosunk képét. A kívülről többnyire egységes formát mutató házakat igazán belül tette izgalmassá: a körfolyosó helyett lépcsőházzal és reneszánsz hatást mutató loggiával, árkádos, épített könyöklős közlekedőcsarnokkal tervezte bérházait, így azok udvarai sokkal impozánsabb hatást keltenek.

Átadták az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének új épület Átadták az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet új, hat évre bérbe vett Rákóczi út 7. szám alatti épületét. A neogótikus stílusban épült egykori lakóház homlokzatát helyreállították, átalakították a belső tereket, tíz tantermet alakítottak ki.

Száz éve viseli Blaha Lujza nevét Budapest emblematikus tere Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyen naponta több százezer ember halad át. Metró és villamos találkozik itt, a Rákóczi út belvárosi sztrádaként határolja. Mindenki ismeri, de kevesen szeretik. Pedig él, lüktet, folyton változik, együtt a várossal. Ilyen a „mi Blahánk”, amely száz éve, 1920-ban kapta meg Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a Népszínház sztárja nevét.

Az elvesztett Baross tér – 50 éve készült el a Keleti pályaudvar előtti közlekedési csomópont A Baross tér Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Két metróvonala van, autóbusz- és trolibusz-végállomásai, fontos átszállóhely. A tér mai csomópont jellegét 50 éve nyerte el, de nem biztos, hogy jól jártunk az új megoldással.

Visszakerült a Rákóczi úti volt Athenaeum-házra Pallasz Athéné szobra A Blaha Lujza térhez közeli, egykori Athenaeum-székház felújítása során visszaépítették a háború után eltűnt városvédő istennő szobrát is.

A Blaha újjászületése – Élhető köztér készül a közlekedési csomópont helyett A Blaha Lujza tér közlekedéstörténetét évtizedek óta az a kérdéskör határozza meg, hogy autópálya-csomópontként, parkolóként vagy élhető köztérként tekinthehünk-e rá. A nemrég bejelentett újjáépítés és a közzétett látványtervek szerint most szerencsére az utóbbi, az élhető köztér kerül előtérbe, pedig egykor gyorsforgalmi utat álmodtak ide.

Így változott meg a Rákóczi út a mai képére Tudta, hogy a Rákóczi úti árkádsor miképp kapcsolódik az 1956-os forradalomhoz?

Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.

Negyvenöt éve nem jár villamos a Rákóczi úton A főváros egyik legfontosabb kelet-nyugati közlekedési útvonalán egykor 5 villamosfővonal is keresztülhaladt, ma azonban már egy sem. Hogyan történt mindez, és mi történt azóta?

Megújulhat a Blaha Lujza tér Rendeznék a zöldfelületeket, kiterjesztenék a gyalogosfelületeket, újragondolnák a tér funkcionális egységeit, korszerűsítenék a közvilágítást, új szökőkutat hoznának létre a Blaha Lujza téren. A parkolót megszüntetnék.