Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza

Írta: Domonkos Csaba

2022. június 5. 9:30

Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.

Buda, Pest és Óbuda egyesítését már a XIX. század első felében tervezték, sőt rövid ideig 1849-ben meg is valósult az egységes főváros, amelynek már neve is volt, Budapest, amelyet még Széchenyi István terjesztett el. A kiegyezés után tehát szinte minden kész volt ahhoz, hogy Magyarországnak egy modern új fővárosa legyen a régi városok alapjain.

Arról, hogy milyen legyen ez a főváros, sok vita folyt 1867 után, miután az ország visszaszerezte a sorsa fölötti rendelkezés lehetőségét. Egy hajózható csatorna kerítse Pestet? Legyen híd a belvárosban, vagy inkább délen a Gellért-hegy alatt? Épüljön sugárút és körút? Hol vezessen a vasúti híd? Hol legyen a teher- és a központi pályaudvar, a közraktár vagy az új téli kikötő? Miképp szabályozzák a Dunát, hogy elkerüljék a pusztító árvizeket? Ezek voltak azok a kérdések, amelyekkel a korszaknak meg kellett birkóznia.

Egy 1870-es évekre datált hídterv Siklóssy László Hogyan épült Budapest? című könyvéből

A legfontosabb alapokat 1870-ben letették. Megalakult egy egységes szerv, amely a fővárosi fejlesztéseket koordinálta, ez volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A pénz is rendelkezésre állt, ugyanis 1870-ben felvettek 24 millió forintnyi kölcsönt, amely kifejezetten a főváros rendezésére szolgált.

A fejlesztési tervekre 1871-ben pályázatot is kiírtak, amelynek eredményeképp született meg egy egységes terv, legalábbis Pestre, mert Budára a szükséges térképészeti felmérés még nem készült el. A pesti rendezési tervvel szemben az elvárások nem voltak kicsik, ahogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1872-es jelentése fogalmazza: „E nagy mű megállapításánál, mely egy-két századra nyújtja a keretet és alakot, melyen belül és mely szerint a főváros fejlődni fog.”

A terv két nagy részre oszlott. Az egyik rész az addigra már eldöntött Nagykörúton belüli részre, a másik a külső területekre vonatkozott. Nézzük meg, mit is terveztek 150 évvel ezelőtt:

Legelső helyen a Kerepesi út és a Duna-part összekötését – ugyanis a mai Rákóczi út valójában nem folytatódott  Duna felé, azaz a mai Kossuth Lajos utca és Szabadsajtó út nem létezett, ott kis utcák zegzugos hálózata állt. Ugyancsak szabályozni kívánták a teljes belvárosi területet, szélesebb utcákkal, levegősebb terekkel.

Siklóssy László Hogyan épült Budapest? című könyvében bemutat egy tervet az Eskü téri hídra, amit ő az 1870-es évekbelinek határozott meg.  A tervezett híd az Eskü térre, azaz a mai Erzsébet híd helyére került volna. Azonban e cikk szerzője szerint a kép lehet hogy későbbi, ugyanis a sínen lévő járművek elől hiányoznak a lovak, míg másutt, más kocsik előtt szerepelnek. Azaz lehet, hogy a képen villamos jár, ami a kép keletkezését inkább 1890 körülire tenné. 

A mai Lipótváros északi része, a mai Szent István körútig ekkor jórészt szabályozatlan volt, és tulajdonképp a város széle volt, de a szabályozásban komolyan számoltak e területtel, amelyben nagy falat volt az „Újépület” rendezése. Ez a hatalmas épületmonstrum a mai Szabadság tér teljes területét elfoglalta, bontása már 150 évvel ezelőtt is napirenden volt. Az épületről a már idézett jelentés ezt írta:

„Midőn építették, nagyságánál fogva Pestnek büszkesége és később, igen sokáig, a város terjedésének mintegy útmutatója volt; ma nem egyéb, mint a fokozott ízlésnek és szépségi igényeknek többet meg nem felelő kőhalmaz és végtelen akadálya a város fejlődésének, melynek ma, egy rövid század múlva, úgyszólván már szivében áll.”

A hatalmas Újépület a mai Szabadásg téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Valójában még nem tudták ekkor a városatyák, hogy mikor lehet megszerezni a hadseregtől e területet, de már számoltak vele.

A Ferencvárost is a Nagykörút függvényében kívánták rendezni, e területet akkor ipari területnek jelölték ki: „Ferenczváros lévén hivatva a fővárosi gyár-, ipar- és őstermény-kereskedés gyújtópontjává lenni, itt tágas forgalmi vonalakról kellett gondoskodni.”

A Nagykörúton kívüli területek szabályozásánál már megjelent a mai Hungária körút is, valamint a Nagykörút és a Hungária körút között még egy körút. Újabb sugárutakat nem kívántak nyitni, mert „a fővárosi közmunka-tanács azon nézetben van, hogy a már fennálló váczi, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári főutakon kívül, több elsőrendű sugárirányú út előállítása még a legtávolabb jövőre terjesztett gondoskodás által sem indokoltathatnék, miért is a szabályozási tervbe felvett másod- és harmadrendű jelentőséggel bíró és sugárirányú utak létesítése csupán csak az illető telekbirtokokhoz való hozzájuthatás és a helyi közlekedés érdekében állapíttatott meg”.

Az 1872-es rendezési terv (Forrás: Siklóssy László:Hogyan épüét Budapest)

A városhoz már ekkor hozzászámították Kőbányát (amely a városegyesítéskor valóban Budapest része, X. kerülete lett), és a terv külön kitér e városrészre, amelyet ipari területnek és a sertéstenyésztés központjának szánták, és a terv külön foglalkozott a közraktárakkal, a lóversenytérrel az új temetővel és Városligettel is, de megjegyezték, hogy e terület rendezésére a terv csak 1873-ban fog megszületni.

A városfejlesztési tervet 1872 áprilisában Ferenc Józsefnek is bemutatták, aki meg volt elégedve a látottakkal.

Nyitókép: Pest belvárosa a rendezés előtt (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó