Pest

Franz_I (1).JPG Pest és a gőzhajózás a XIX. század első felében Széchenyi István 190 éve, egy hajnali órában Pesten felszállt egy menetrend szerinti hajóra, hogy az Al-Dunához utazzon. Ez az út egyrészt az Al-Duna szabályozásának ellenőrzéséről szólt, másrészt a gróf papírra vetette, milyen volt gőzhajón utazni akkoriban.
Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.
Egyetemi épület készült a Z generációnak Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem 6,3 milliárd forint állami forrásból felépült új, multifunkcionális hallgatói centrumát. A felsőoktatási intézmény zuglói telephelyén található épület a XXI. századi igényeknek megfelelően készült el.
Széchenyi István 175 éve hagyta el végleg Pest-Budát Egy lefüggönyözött hintóban hagyta el végleg a magyar fővárost Széchenyi István 1848. szeptember 5-én, hogy a Bécs melletti Döblingbe távozzon, és élete hátralévő tizenkét évét az ottani elmegyógyintézetben töltse el. A drámai döntés 175. évfordulóján összefoglaltuk, mit adott Pest-Budának a legnagyobb magyar.
Aki az Országos Műszaki Múzeumot alapította: 100 éve született Szabadváry Ferenc tudománytörténész Szappangyáros család leszármazottakként, „osztályidegenként” lett egy országos múzeum alapítója, a tudománytörténet jeles művelője, akit csak megkésve ismertek el. 100 éve született Szabadváry Ferenc.
„Megilletődött csendben, kalaplevéve vonultak el a szimbolikus sír mellett" A Fiumei úti sírkertben sétálva nemcsak a történelmi ismereteinket bővíthetjük, de kegyelettel emlékezhetünk meg azokról is, akik már nincsenek velünk. Ez nem volt mindig magától értetődő: a trianoni döntés után milliók sírja került az új országhatáron kívülre. Hogy méltóképpen emlékezhessenek rájuk hozzátartozóik, Budapest 1931-ben egy jelképes sírt alakított ki a Kerepesi temetőben. E már rég nem létező szimbolikus sírhely történetét mutatjuk be abból az alkalomból, hogy hamarosan új kegyeleti tér épül ugyanitt, a nemzeti sírkertben.
Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.
Országrészeket köt össze, de nem volt hírértéke a vasúti híd helyreállításának Budapest és az ország egyik legfontosabb hídja a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti híd. A mai hídszerkezet már a hatodik, mivel 2021–2022-ben új hidat, valójában három új hidat építettek a régiek helyére. A régi is két híd volt egymás mellett, hiszen mind a két akkori vágánynak külön szerkezet épült 70 évvel ezelőtt.
Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.
Az első taxik Budapesten Miért tartott több, mint 20 évig, hogy autótaxik jelenjenek meg a főváros utcáin? Budapest nagyon sok közlekedési eszköz bevezetésénél élen járt, gondoljunk csak a villamosra vagy a földalattira, a fogaskerekűre vagy a siklóra, de az autóbusz- és az autótaxi-közlekedés megindulása nagyon sokáig váratott magára.
Kórház és szegényház is volt a 225 éve épült Rókus Pest legrégebbi, ma is működő kórháza a mai Rákóczi út mentén álló Rókus Kórház, amely 225 éve nyitotta meg kapuit. A telken egykor járványkórház állt, amelyben a pestises betegeket különítették el. Ennek helyére épült fel 1798-ban az új intézmény, amely kezdetben nem csupán a kórházi kezelésre szoruló betegeket látta el, de szegényházként is működött.
A szerelem hozta Budapestre – Kilencven éve hunyt el Krúdy Gyula Krúdy Gyula a XIX. század végén érkezett az akkor rohamosan fejlődő Budapestre. Lenyűgözte őt az ezredévi kiállítás, a kávéházak, szerkesztőségek, szállodák, színházak világa. Csodálta a várost: a nyüzsgését, új épületeit, a modernségét. Albérletekben, szállodákban lakott, majd a Margit-szigeten élt, utolsó éveit pedig Óbudán töltötte. Életének színtereit a műveiből is megismerhetjük: írásaiban különös hangulatú képet festett a fővárosról és a lakóiról. A kilencven éve elhunyt Krúdy Gyula kedves budapesti helyeire látogattunk el.
Egy megrendítő történet a városegyesítés évéből Hatalmas vasúti baleset volt Budapesten 150 évvel ezelőtt, a városegyesítés évében. Sok tanulságot lehetett levonni a történtekből a vasúti üzem biztonságossá tételéről. Akkoriban a vasúttársaságoknak nem volt kártérítési felelősségük az utasok felé, erről csak egy évvel a baleset után fogadtak el egy törvényt.
Aki elsőként javasolt lánchidat Buda és Pest közé A Buda és Pest közé építendő híd a XIX. század elején nagyban foglalkoztatta a mérnököket. Sok terv született, de egy sem volt megépíthető. Ám 200 évvel ezelőtt Baritz György mérnök olyan hídszerkezetet javasolt, amely akkor viszonylag új megoldásnak számított: úgy vélte, láncokra függesztett állandó híddal kellene összekötni a két várost.
Volt egyszer egy magyar metrószerelvény A XX. században kétszer is nagy esély volt arra, hogy a metróvonalakon magyar gyártású szerelvények közlekedjenek, ne csak a Kisföldalattin. Először az 1950-es években készült egy prototípus, majd az 1980-as években egy másik, azzal a céllal, hogy modernebb járművel váltsák fel az addigra már meglehetősen elavult metrószerelvényeket.
Mindannyiunk Budapestje – Fővárosi kötődések nyomában Mit jelent budapestinek lenni? Létezik-e olyan, hogy „budapestiség”? Hogyan hat a főváros az itt lakókra és itt dolgozókra, s ők hogyan hatnak vissza rá? A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából a budai Várban található Budapesti Történeti Múzeum egy egészen egyedi tárlattal keresett válaszokat ezekre a kérdésekre. A ma megnyílt kiállításon a budapestiek személyes történetein keresztül ismerkedtünk meg a magyar fővárossal.
Autóbarát várost akartak: ötven éve lett hatsávos a Rákóczi út Budapestet évtizedekkel ezelőtt autóbarát várossá akarták alakítani, és ebben nagy szerepet szántak az Erzsébetváros és Józsefváros között húzódó Rákóczi útnak. Az itteni épületek árkádosítása, a gyalogosforgalomnak a házak alá vezetése tette lehetővé az út kiszélesítését, majd a villamosközlekedés felszámolása a jelenlegi hatsávos út kialakítását. Ötven évvel ezelőtt hatalmas eredménynek számított, hogy a villamossínektől megszabadított Rákóczi úton kétszer annyi autó tudott áthaladni, mint korábban.
Ma lakónegyed áll a Gázművek egykori telephelyén: 60 éve csapott villám a XIII. kerületi gáztartályba Hatalmas robbanás rázta meg 60 éve Budapestet, egy 60 ezer köbméteres gáztartály semmisült meg a XIII. kerületben. A robbanás oka villámcsapás volt, az első feljegyzett eset a világon, amikor egy gáztartályt villám pusztított el.
Az elszabadult HÉV-szerelvény: 45 éve volt a Boráros téri tömegbaleset Hibák, tévedések tucatjai és műszaki konstrukciós mulasztások vezettek a budapesti HÉV-közlekedés egyik legnagyobb balesetéhez 45 évvel ezelőtt. A Budapesten szinte soha nem látott méretű tömegszerencsétlenség egy esős tavaszi napon, 1978. április 13-án, délután 5 óra 10 perckor következett be. A Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.
A Gellért-hegyen állt egykor Buda és Pest legrégebbi keresztútja Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek.
Százötven éve készült el Pesten az első hazai gyártású mozdony Pesten 1873-ban a magyar ipar fejlődésében lényeges esemény történt. A Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárában elkészült az első hazai gyártású mozdony, amelyet azonnal ki is állítottak a bécsi világkiállításon.
A Hídjelentés, amely fordulatot hozott Budapest történetében Egy útijelentés, amely megváltoztatta Pest és Buda, valamint Magyarország történetét. A könyvecske hozzájárult a fél évezredes jogszokások megváltoztatásához, és egy addig soha nem látott méretű és műszaki színvonalú beruházás megvalósításához. Ez a könyv a Hídjelentés volt.
Az első magyar vasút bukása Műszaki problémák és a versenytársak által keltett árverseny okozta az első magyar vasútvonal vesztét. A nagy reményekkel induló vállalkozás 195 évvel ezelőtt függesztette fel tevékenységét. Ez volt a Pest–Kőbánya lebegővasút.
Pest és Buda 1848-ban Talán a legismertebb magyar történelmi dátum 1848. március 15-e. De milyen volt 175 évvel ezelőtt Pest és Buda városa, ahol néhány irodalmár fiatalember felfokozott hangulatban verset szavalt és kiáltványt nyomtatott ki, viszonylag nagy, de békés tömeg által kísérve azon az esős márciusi napon, ezáltal új irányt szabva Magyarország fejlődésének.
Petőfiék nyomában: séta a március 15-i forradalom pesti és budai helyszínein Az 1848. március 15-i forradalom pesti és budai helyszíneit ma is végigjárhatjuk, sőt az eseményekben fontos szerepet kapó épületek egy része máig megvan: a Nemzeti Múzeum, a Landerer és Heckenast Nyomda, a Helytartótanács és a Táncsics-börtön előtt állva mi is felidézhetjük a történéseket.
Budapest régen és ma – 5 képen mutatjuk meg, mennyit változott a város A városegyesítés 150 éves évfordulóját idén ünneplő ünneplő Budapest annyit változott az idők során, hogy mindennap rácsodálkozhatunk egy-egy utcarészletre, eltűnt vagy éppen csodával határos módon megmaradt régi épületre. Ezúttal öt képpár segítségével mutatjuk be az idő múlását a régi pesti belváros házacskáitól a tabáni árvízig.
Két zseniális magyar találkozása a virágárussal – Bánki Donát és Csonka János 130 éve szabadalmaztatták a porlasztót Sokáig az autómotorok elengedhetetlen része volt a porlasztó. E berendezésre 1893. február 11-én kértek szabadalmat a megalkotói, Csonka János és Bánki Donát. A legenda szerint a Kiskörúton egy virágáruslányt figyelve pattant ki a két barát fejéből az ötlet.
Ki fizesse a hídpénzt? – A pesti és budai lóvasúttársaság 145 éve egyesült A spórolási szándék kényszerítette ki a pesti és a budai lóvasúttársaságok egyesülését, ugyanis a Margit hídon csak úgy engedélyezték a lóvasúti közlekedést, ha a vállalatok kifizetik a szélesebb híd pluszköltségét. Mivel a két társaság nem tudott egymással megegyezni a híd használatáról, 145 évvel ezelőtt a nagyobb, gazdagabb cég inkább megvette a kisebbet. Ez tette lehetővé, hogy a lóvasúti közlekedés egy évvel később, 1879-ben megindulhatott Pest és Buda között.
Úton a Nagy-Budapest felé Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.
Városszéli mocsárból közpark: 205 éve adományokat kértek a Városliget fásítására Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.

További cikkeink