Az Összekötő vasúti híd, másik nevén a Déli összekötő vasúti híd közvetlenül a Rákóczi híd mellett található, annak déli oldalán. Elődjét 70 éve, 1953-ban fejezték be, és csendesen adták át a forgalomnak. A háború alatt a vasúti hidat többször bombázták, majd a visszavonuló német csapatok 1944. december 31-én felrobbantották. Az új, végleges szerkezet utolsó eleme készült el 1953-ban. 

A híd elleni egyik bombatámadás, 1944. szeptember 5. (Fotó: Fortepan, National Archives)

A háború végén, a régi híd felrobbantásával az ország két része között megszakadt a vasúti összeköttetés. Ez nem volt tartható, ezért a szovjet hadsereg a roncsokra egy ideiglenes hidat épített, ami már 1945. április 6-án megnyílt. Ugyan az ideiglenes híd biztosította a kapcsolatot, de minél előbb valamiféle állandóbb áthidalást kellett építeni, amit megkönnyített, hogy az Összekötő vasúti híd pilléreinek volt egy érdekes tulajdonsága. Az I. világháború előtt, amikor felmerült, hogy az eredeti, még 1877-ben átadott hidat le kellene cserélni egy erősebb szerkezetre, a problémát úgy oldották meg, hogy a régi híd mellé építettek egy újat úgy, hogy a pilléreket kiszélesítették. Miután a régi, 1877-es szerkezetet 1924-ben elbontották, a pillérek ott maradtak, azaz azok valójában jóval szélesebbek voltak, mint a híd.

Ezt használták ki a II. világháború után, ugyanis mialatt az ideiglenes hídon zajlott a forgalom, igaz egy vágányon, mellette félállandó, hadihídanyagokból fel tudtak építeni egy erősebb, szintén egyvágányú szerkezetet. Ez úgy nézett ki, mint a Hajógyári-sziget mai „K” hídja, hiszen ugyanolyan alkatrészekből épült. Miután az ideiglenes, 1945-ben épített szerkezetet elbontották, még mindig maradt a pilléreken hely egy kétvágányú hídnak. Azonban az a döntés született, hogy ellenétben az addigi gyakorlattal, a kétvágányú vasúti pályának nem egy hidat építenek, hanem egymás mellé két azonos szerkezetet. A döntésnek sok oka volt, biztonsági, katonai, működési, de azt is lehetővé tette, hogy első ütemben csak az egyik hídfél épüljön meg, így előbb az északi hidat építették meg, ez 1948. szeptember 6-án készült el. Ezt az új hidat Korányi Imre és Fekete István tervezték meg.

Az ideiglenes híd mellé épül a "K" híd, ami 1953-ig szolgált itt (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum TFGY 2233.1)

A munkát azonban 1948 után nem folytatták, mert így már rendelkezésre állt két vágány, évekig egymás mellett állt az új, végleges szerkezet és a félállandó katonai „K” híd. Senkit sem zavart, hogy a vonatok eltérő szerkezetű hidakon mennek át. Fontosabb volt, hogy befejezzék az Árpád hidat, majd a Boráros téri, új nevén Petőfi hidat, és csak e munkák átadása után tértek vissza a vasúti hídhoz.

Az utolsó hídszerkezetet 1952–1953-ban építették fel, az pontosan ugyanúgy nézett ki, mint az 1948-ban átadott első szerkezet. A terheléspróbák után végül 1953. június 22-én, azaz 70 éve átadták az új hidat, amit akkor itthon új, úgynevezett szabadon szerelt módszerrel készítettek, emiatt nem kellett a folyót beállványozni. Egy pillérről két irányban kezdték meg a szerkezet építését, és csak akkor, amikor már jelentősen kinyúltak a hídrészek a folyó felé, egy ideiglenes alátámasztással megtámasztották. Ez gyorsabb, olcsóbb építést tett lehetővé, az állványzat, azaz a faanyag jelentős megspórolásával.

A híd szerelése az Élet és Tudomány 1953. augusztus 12-i számában

Nagyon érdekes, hogy ennek a második hídnak az építéséről a korabeli sajtóban alig esett szó. A megnyitást nem kísérte ünnepség, sőt nem is nagyon írt róla egyik lap sem. Csak az Esti Budapest 1953. január 20-i számában, az 5. oldal alján lévő rövid cikk említette meg:

„A második vágány mellett húzódó hídrész vasszerkezetét véglegesre cserélték ki. A híd közepéről indulva kétirányba szabadszerelési módszerrel elkészítették a belső kétnyílás vasszerkezetét és hozzákezdtek a két szélső nyílás szereléséhez is. Itt folyik jelenleg a munka, a hídépítők tartják előnyüket a hideg időjárás ellenére is. Ha tovább is ilyen ütemben folytatják munkájukat, akkor július elejére átadhatják ezt a hídrészt a forgalomnak.”

Miután elkészült a második végleges híd, az ott feleslegessé váló „K” hidat elbontották, de az alkatrészeit ismét felhasználták, ugyanis ebből építették meg az 1955-ben átadott Újpesti vasúti hidat. Annak ellenére, hogy ez a „K” szerkezet egy ideiglenes hadihíd, Újpesten 2008-ig használták.

A kettős híd mellé már az 1980-as évektől egy harmadik híd építését tervezte a MÁV, ezért is kellett a Rákóczi hídnak saját pilléreket építeni, mert a MÁV nem engedte, hogy a vasúti híd pillérjeinek szabad területét használják a közúti hídhoz.

A régi vasúti híd szélesítése, felújítása helyett azonban 2021–2022-ben teljesen új szerkezet épült, modernebb, erősebb, és érdekes módon hosszabb, mert a parti nyílásokat is az új szerkezet hidalja át. Ráadásul nem két híd épült egymás mellé, hanem három. 

Nyitókép: A kész híd 1955-ben (Fortepan, Uvaterv)