Idén ünnepli Budapest a 150. évfordulóját annak, hogy Óbuda, Buda és Pest jogi értelemben is egységbe forrt, amellyel a magyar főváros igen hamar felkerült a világvárosok térképére. Számos közintézmény mellett a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) is készült erre a jubileumra, de – ahogy főigazgatója fogalmazott – az ilyenkor szokásos „150 év, 150 műtárgy” típusú kiállítás helyett egy kuriózummal kívántak előállni: vajon össze lehet rakni egy olyan közös tudást a multimédia eszközei segítségével (képek, hangok, filmek), amely alapján kijelenthetjük, „ez a mi Budapestünk”?

A Budapesti Történeti Múzeum bejárata az Oroszlános udvarban (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Budapest-hatás: Fővárosi kötődések és identitások című, május 5-én megnyílt kiállítás – amely a Budavári Palota délkeleti szárnyában működő BTM termeiben látható – sok tekintetben eltér a hagyományos tárlatoktól: bár vannak műtárgyak kisebb számban, középpontjában a történetmesélés áll. Nemcsak híres személyek és civil polgárok élettörténetein keresztül ismerhetünk meg ilyen kötelékeket, de mi magunk is beszámolhatunk a sajátjainkról.

A május 4-i sajtótájékoztatón, a Budavári Palota Barokk csarnokában Népessy Noémi, a BTM főigazgatója, egyben a kiállítás kurátora ismertette az alapgondolatot: első körben kiválasztottak 41 személyt, akik 20-25 perces interjúk keretében mesélték el Budapesthez fűződő történeteiket és viszonyukat. Nagyon fontos volt a kiválasztásnál, hogy a város lehető legkülönfélébb pontjairól, etnikai és vallási közösségeiből, szakmáiból szólaltassák meg a különböző életkorú, élethelyzetű és meggyőződésű személyeket.

A május 4-i sajtótájékoztató a Budavári Palota Barokk csarnokában: jobbra Népessy Noémi, a BTM főigazgatója, a kiállítás kurátora, mellette Felbermann Judit, a BTM közösségkapcsolati és szervezési osztályának vezetője (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az interjúalanyok között van masszőr, postás, könyvtáros, hagyományőrző, bíró, tanár, pszichológus, világítástechnikus, de még lokálpatrióta is. Vannak köztük, akik vidékről vagy épp külföldről költöztek a fővárosba, s persze olyanok is, akik mindig is Budapesten éltek. A híresebb személyek közül Kemény Dénes vízilabdázó és edző, Pataki Ágnes modell és producer vagy épp a Gundel és az Auguszt család egy-egy tagja meséli el, mit is jelent számára a főváros, milyen kötődései vannak, és egyáltalán hogyan éli meg a maga „budapestiségét”.

A kiállítóterekben a személyes történeteké a főszerep, de műtárgyak is kísérik az egyes témákat (Forrás: BTM Vármúzeum)

A 20-25 perces mesélős interjúkat kisebb részekre bontva hét különböző állomáson helyezték el. Minden állomás egy-egy téma köré épül, ahol a látogató monitorfelületen kiválaszthatja a meghallgatni kívánt interjúalanyt.

Az első téma a városegyesítés köré épül, amit hat különböző identitásformáló szerep követ: az épített örökség, a lakóhely, az etnikai és vallási elemek, a hagyomány, a kulturális elemek, valamint a közösségek szerepe. A lehető legkülönfélébb történeteket hallhatjuk: egy szakács meséli, hogy kicsit saját örökségének is tekinti Budapestet, hiszen unokája annak a Fischer Józsefnek és Pécsi Eszternek, akik a XX. századi fővárosi építészet meghatározó személyei közé tartoztak. Egy domonkos rendi apáca arról mesél, hogy a 80-as évek Budapestjén mit jelentett vallásosnak lenni. Egy csillárkészítő megosztja hallgatóival, mennyire az ő identitásának részét képezheti az, hogy fővárosi nagypolgári lakások csillárjait újíthatja fel. Ezek az apró történetek adnak összképet, és segítenek elgondolkodni a saját kis történeteinken, kötődéseinken.

Plakátok a kulturális elemek szerepéről szóló szekciónál (Forrás: Facebook/BTM Vármúzeum)

De nemcsak a 41 interjúalany története jelenti a kiállítás egészét. A hét nagy téma után egy úgynevezett padszekcióval találkozhat a látogató. Az itt hallható hangfelvételeken a kiállítás szervezői az „utca emberét” szólították meg több helyen is, köztük a Széll Kálmán téren, a Bosnyák téren, a Határ úton (mi az első három szó, ami eszébe jut Budapestről; melyek a város legfontosabb szimbólumai; mennyiben más egy budapesti, mint egy vidéki ember).

Mintha a liget egy padján ülnénk: az „utca emberét” szólító padszekció a kiállításon, még a fülhallgatók elhelyezése előtt (Forrás: Facebook/BTM Vármúzeum)

Különböző interaktív felületek segítségével a kiállítás látogatója is hozzátehet a fővárosról alkotott közös képhez (Forrás: BTM Vármúzeum)

A kiállítás további elemei között szerepel a Barokk csarnok közepén felállított, szoba nagyságú fekete doboz, ami a „Budapest töredékei: A film lencséjén keresztül” elnevezést kapta, ebben négy különböző, mozgóképekben gazdag installáció kapott helyet. Képek, hangok, zenék és archív videóanyagok segítségével jelenítik meg a főváros történeti síkjának, egy bérház udvarának, illetve külön a nappali és éjszakai Budapest világának hangulatát.

A bérházudvaros installáció mozgó felvételei a „Budapest töredékei: A film lencséjén keresztül” című szobában (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Szintúgy a tárlat része két könnyedebb, játékosabb installáció: az egyikben különböző sapkák és kalapok alá állhat a látogató, amelyekhez passzoló dallamok csendülnek fel, a másikban pedig különböző lábbelik segítségével lehet elképzelni és papírra vetni lehetséges identitásokat. A cetliket aztán el lehet helyezni a kiválasztott lábbeli alá, ezzel is alakítva a meglátások összességét.

A lábbelis identitásjáték a kiállításon (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A kiállítás közel egy évig lesz látogatható, egészen 2024. március 31-ig. A május 4-i sajtómegnyitón elhangzott: ez alatt az időszak alatt négy programsorozat is sorra kerül, ami a kiállításhoz kötődik. Az első ilyen a Budapesti legendák nyomában címet viseli: minden alkalommal négy-négy híres budapesti legendáról fogják lerántani a leplet, mindezt olyan zenei produkciók kíséretében, amelyek kapcsolódnak majd az egyes történetekhez. A második programsorozatban a főváros természeti értékei kapják a főszerepet, szervezett túrák formájában lehet megismerkedni a főváros zöld területeivel, a harmadikban a roma közösség kulturális életének fontos szereplőivel lehet találkozni, a negyedikben pedig portrébeszélgetéseket lehet élőben meghallgatni kortárs művészekkel és gondolkodókkal főként arról, számukra mit is jelent Budapest.

A filminstallációs fekete kocka egyik sarka a BTM Barokk csarnokában. Több rendezvényre is a csarnokban kerül majd sor (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A BTM nem titkolta, hogy rendezvényeik segítségével a lehető legtöbb embert szeretnék elérni, a kiállítást megmutatni, s annak mondanivalóját továbbítani. Kétségtelenül a „Budapest-hatás” valamennyiünket érint, nemcsak a városhatáron belül vagy az agglomerációban élőket, de a távolabbról érkezőket is. Mi is formáljuk a várost, és a város is formál minket. E hangulatos kiállítást érdemes felkeresnie mindenkinek, aki kedveli a személyes, gondolatébresztő történeteket, és szeretné jobban megismerni Budapest és lakosai sokszínűségét.

Nyitókép: A Budapest-hatás című kiállítás plakátja a BTM Barokk csarnokában (Forrás: Facebook / BTM Vármúzeum)