Pest

197104_324351378_3376231919283573_3577130373295340062_n.jpg Aranyszínű lett a metrómegálló a Ferenciek terén Hamarosan megnyílik a metróállomás a Ferenciek terén, ahol az utasok a korábban megszokottól teljesen eltérő látvánnyal fognak találkozni. Az aluljárószinten megmaradt a hagyományos narancssárga szín, de a mozgólépcsővel az utastérbe érkezőket aranyszínű állomás fogadja majd. A színek és grafikai motívumok a térnek nevet adó ferences rendre utalnak.
Az utolsó villamos 50 éve haladt át a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon A Rákóczi úton már 125 évvel ezelőtt elindult a villamosközlekedés, és volt idő, amikor öt különböző vonal járatai haladták át itt. Ám az utazóközönség által nagyon kedvelt közlekedési eszközt fokozatosan kiszorították a belső városrészekből. A Rákóczi úton és az Erzsébet hídon 50 évvel ezelőtt, 1972. december 31-én gördült keresztül az utolsó villamos, útja a Móricz Zsigmond körtéren ért véget. Hamarosan megkezdődött a vágányok bontása. Az elmúlt években egyre többször vetődött fel, hogy vissza kellene hozni a villamost erre útvonalra.
Száz éve alakult meg a Beszkárt, a főváros tömegközlekedési vállalata Budapest tömegközlekedését hosszú ideig több vállalkozás működtette, volt például olyan időszak is, amikor csak a villamosjáratokat három különböző társaság üzemeltette. Ám 100 évvel ezelőtt megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a Beszkárt, amely hamarosan megszerezte az irányítást a főváros összes tömegközlekedési eszköze felett.
Báró csepeli Weiss Manfréd főrendiházi tag halála Weiss Manfréd konzervgyárosból lett az egyik leggazdagabb magyar iparmágnás, a csepeli Acél- és Fémművek tulajdonosa. Amikor 100 évvel ezelőtt elhunyt, egy olyan dúsgazdag gyáriparost búcsúztattak, aki munkásainak kórházat, szülőotthont, szanatóriumot, bölcsődét építtetett, a szegények számára népkonyhát működtetett. Hatalmas birodalma, amelyben készültek szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, kerékpárok, autók és repülőgépek is, évtizedekkel túlélte őt. A Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt 1983-ban szüntették meg, egységeiből önálló vállalatok jöttek létre, s próbáltak megfelelni az egyre nehezebb piaci kihívásoknak.
Építkezések 150 éve Pesten, a városegyesítés előtt Pest és Buda 1872-ben már a városok egyesítésre készült, Pesten nagyszabású városfejlesztési tervet fogadtak el, nagy beruházásokról döntöttek. Azonban mindemellett a városban egyéb épületek is emelkedtek. Nézzük, hogyan fejlődött a város, és mennyibe került egy lakóház felépítése!
Az első villamos Budapesten – 135 éve jelent meg a Nagykörúton az új jármű Budapest közönsége olyan csodát láthatott 1887. november végén, amilyet korábban nem sokat. Egy kocsi magától mozgott, nem húzta ló vagy gőzmozdony. Ez a jármű ugyan síneken gurult, de a városban addig lovak, a vasutakon meg hatalmas gőzmozdonyok továbbították a kocsikat. Az első villamos alsó áramszedővel és óránként 10 kilométeres sebességgel haladt, az Oktogonnál rendőri kíséret is kapott.
Hetven éve adták át az újjáépített Petőfi hidat Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.
Így terhelték a Lánchidat November 12-én, szombaton 24 darab 20 tonnás tehergépkocsival tesztelték a Lánchíd teherbírását. Az elsődleges adatok alapján jól vizsgázott az átkelő.
Köztérként remek, emlékparkként kevésbé – Megnéztük az új Széna teret Befejeződött a Széna tér északi részének régóta halogatott felújítása. Bár a terület másik felének rendbetétele még hátra van, a sokáig csak buszvégállomásként és közlekedési folyosóként ismert rész most valódi köztér lett, amely a Régi Szent János Kórházat ugyanúgy felidézi, mint a régi budai városfalat, az 1956-os hősöknek és eseményeknek azonban nem tud méltó emléket állítani.
Köztemetőnek szánták, Nemzeti Panteon lett: 175 éve döntöttek a Kerepesi temető megnyitásáról Budapest legjelentősebb sírkertje, a Kerepesi temető – mai nevén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert – létesítése után nem sokkal a nemzet dísztemetőjévé vált. Ám 1847-ben ennél prózaibb okok vezettek a megnyitásához: Pest három nagy temetője, a Váci úti, a Ferencvárosi és a Józsefvárosi temető csaknem megtelt. Már a XIX. században elrendelték, hogy a rossz anyagi körülmények között vagy magányosan elhunyt tudósokat, művészeket ingyenes temetés és díszsírhely illesse meg itt.
A kettévágott pályaudvar – A Nagykörút útjában állt, ezért tolták hátrébb a Nyugatit Az első pesti pályaudvar – a Nyugati elődje, akkori nevén a Pesti indóház – az 1870-es évek elejére már nem volt képes az egyre növekvő vasúti forgalmat zökkenőmentesen lebonyolítani. A tulajdonos vasúttársaság el is kezdte a bővítést, de ekkor kiderült, hogy az épület a tervezett Nagykörút útjában áll. Ezért a régi csarnokot „megfelezték”, és az északi része fölé új pályaudvar épült. A ma ismert Nyugati pályaudvart 1877. október 28-án, azaz 145 éve adták át.
Nem engedi lezárni a múltat a pártház az egykori Köztársaság téren Bár a sötét múltú pártház évek óta folyamatosan pusztul az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa téren, egyelőre sem lebontani, sem átépíteni nem sikerült. Sőt, nemrégiben életveszélyessé nyilvánították, és lezárták közvetlen környékét, így ahelyett, hogy a terveknek megfelelően lakóházzá építenék át, a szocreál épület továbbra is a XX. század és az 1956-os forradalom véres eseményeire emlékeztet bennünket.
Két gyűlölt épületet szerzett meg Budapest 125 éve: a Citadella ma is megvan, az Újépületet elbontották Magyarország, s benne Budapest elnyomásának több közismert szimbóluma állt még a kiegyezés utáni évtizedekben is a főváros közepén. Az egyik a szabadságharc leverése után a város megfélemlítésére épített Citadella erőd a Gellért-hegy tetején, a másik a '48-as honvédek börtöneként is ismert, rossz emlékű, hatalmas Újépület a mai Szabadság tér helyén. E két katonai létesítményt 1897 októberében vette át Budapest. Az Újépületet rövid időn belül lebontották, de a Citadellával évtizedekig nem tudtak mit kezdeni.
Átépítik a Duna-parti szállodát, amely az egykori Lloyd-palota helyén áll A pesti Duna-korzó a második világháború pusztításai miatt veszítette el korábbi egyedülálló hangulatát. A régi palotasor helyére modern szállodák épültek, az elpusztult Lloyd-palota telkén pedig 1982 óta az Atrium Hyatt áll, amely ma a Sofitel nevet viseli. A szálloda hamarosan új homlokzatot kap, az építési engedély október elején vált véglegessé. Ebben azt olvashatjuk, hogy az épület egy szinttel magasabb lesz. A látványterveket még nem tették közzé.
130 éve költözött be mai otthonába a Madách Imre Gimnázium A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.
A Nagykörúton kötött ki az elszabadult vasúti személykocsi Hatvan évvel ezelőtt, 1962. október 4-én egy vasúti kocsi a Nyugati pályaudvar nagycsarnokának tolatóbakját átszakítva, az üvegfalat áttörve kifutott a Nagykörútra. A balesetet emberi mulasztás okozta, de egy vasutas lélekjelenlétének köszönhetően nem történt tömegszerencsétlenség.
Nyolcvanöt éve átadták, de hét év múlva felrobbant a kiszélesített Margit híd A Margit híd igazi luxusberuházásként készült el az 1870-es években, egy francia mérnök irányítása alatt. Ám Budapest második dunai átkelőjének forgalma nagyon alacsony maradt egészen a század végéig. Azonban az 1930-as évek elején már keskenynek bizonyult, ezért az átépítésről és a kiszélesítésről döntöttek. Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották.
Az utolsó nagy kolerajárvány Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.
A városfejlődést is segítette a Pest és Buda között 255 éve felállított hajóhíd Pest és Buda között közel 100 éven át egy 255 éve felállított hajóhíd biztosította a közlekedést. Ám az 1767-től használt hajóhidat húsz évvel később áthelyezték, nem mellesleg azért, mert új városrész építését tervezték a pesti városfalaktól északra. A híd az új helyén egészen a Lánchíd megnyitásáig, azaz 1849 végéig szolgálta a forgalmat.
Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.
A Szabadtéri Színpad elődje volt: száz éve nyílt meg a Park mozi a Városmajorban Az elmúlt száz év alatt rengeteg minden változott a Városmajorban, de a kultúra és a garantált szórakozás mindvégig jelen volt, és a mai napig megtalálható a főváros első közparkjában. A Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a szabadtéri Park mozi immár több mint száz éve nyílt meg itt, de ezt követően is nagyon érdekesen alakult a park sorsa. 1935-ben felépült a méltán híres színpad is, amely a környezetével együtt folyamatos átalakulásokon esett át az eltelt évszázadban, beleértve a legutóbbi időket is.
Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.
A Pestről Szolnokra vezető vasútvonal 175 éve nyílt meg Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, megnyílt ugyanis a Szolnokra vezető vonal is. Ez a dátum kevésbé közismert, mint az 1846-os, amely mint az első magyar vasút megnyitása ismert, valójában tévesen, mert akkor „csak” az első gőzvontatású vasútvonal nyílt meg. A szolnoki vonal 1847. szeptember 1-jei megnyitása legalább olyan fontos volt. Ugyanis ez Pestnek a kereskedelemben betöltött központi szerepét erősítette.
A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.
Légi parádé 1912-ben – Amikor még fizetni kellett a repülős bemutató megtekintéséért Elmaradt a légi parádé az idén augusztus 20-án, pedig a Szent István napi repülős bemutatók immár 110 esztendőre tekintenek vissza Budapesten. Az első augusztus 20-i légi bemutatót 1912-ben tartották, ugyanazzal a céllal, mint napjainkban: szemléltetni a pilóta tudását és megmutatni a repülőgép képességeit. A nagy és látványos eseményért akkor fizetni is kellett, ám utólag kiderült, a nézők többet vártak volna a pénzükért.
A Pesti Casino megalakulása Széchenyi István egyik első alkotása a Pesti Casino volt, amely egyfajta szabadidős, de művelődési és gazdaságfejlesztési célokat felvállaló klub volt. A Pesti Casino 195 éve, 1827. augusztus 20-án nyílt meg.
A Nemzeti Színház első épületét 185 éve adták át – Pest vármegye karolta fel a magyar nyelvű színjátszás ügyét Pesti Magyar Színházként nyílt meg 185 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én, de három év múlva már Nemzeti Színházként működött. Az első magyar nyelvű állandó színházat Pest vármegye támogatásának és Grassalkovich Antal herceg nagyvonalú adományának köszönhetjük. Az épület a mai Rákóczi út 3. szám alatt állt, először körbeépítették, bővítették, majd 1908-ban bezárták és lebontották.
Séta a kutak mentén – Végiglátogattuk a budai Vár 5 megújult szökőkútját Míg néhány éve a Budavári Palota környékén egyedül a Mátyás kútja működött, a palota környezetét ma már 5 szökőkút díszíti. A felújított és újraalkotott díszkutak és az őket övező parkok nemcsak a budai Vár fénykorába röpítenek vissza bennünket, de a nyári melegben kellemesen hűsítik is a környezetüket, sétára csábítva a látogatót.
Amikor majdnem lebontották a Rókus Kórházat A pesti tanácsban 150 éve felmerült, hogy elbontanák a Rókus Kórházat. A tervet nem az egészségügy visszafejlesztése szülte, hanem épp annak fejlesztése. A városatyák új, modernebb kórházat szerettek volna, másutt.
Az első magyar vasút 195 éve épült – Kőbányáról szállított építőanyagot a különleges szerkezet Az első magyar vasútvonal a mai Pestről Kőbányára vezetett. Az 1827-ben épült, különleges technikai megoldással megvalósított 7,6 kilométeres szakasz nem volt nyereséges, és 7 hónap után meg is szűnt.

További cikkeink