A polgári társadalom kialakulásának és fejlődésnek alapja az iskolázottság és a műveltség. A XIX. század második felében, a dualizmus időszaka alatt az állam nagy figyelmet fordított a megfelelő intézmények létrehozására és az iskolák építésére. Nem meglepő, hogy számos ma is működő intézmény, így a Madách Imre Gimnázium története is ezekben az időkben kezdődött.

A mai Madách Imre Gimnáziumot 1881 májusában alapították, Budapesti VII. ker. Állami Gymnásium néven, az oktatás pedig ez év szeptemberében meg is indult. Az iskola ekkor még nem rendelkezett önálló épülettel, hanem a Klauzál utca 10. szám alatt lévő házban béreltek számára helyiségeket. Az intézmény akkori elhelyezkedéséről a Jókai Mór által szerkesztett Nemzet című napilap 1886. november 4-i számában is olvashatunk:

„A budapesti VII. ker. gymnasium jelenleg bérházban van elhelyezve. E bérházban, mely különben is czélszerűtlen iskolának, nincs elegendő helyiség ugy, hogy legujabban is a szomszédházban kellett egy uj osztály megnyitása folytán helyiségeket bérelni. Az uj építkezés elkerülhetetlen.”

Az Építészeti Szemle című folyóiratban megjelent rajz 1894-ből (Forrás: Építészeti Szemle, 1894. január 31.)

Ugyancsak ebben a rövid cikkben adnak tájékoztatást arról, hogy az állam 62 000 forintot fordít az új gimnázium felépítéséhez szükséges telek megvételére, amit az akkori Miksa (mai Osvát), Barcsay és Hársfa utca határolt. A telekvásárlás körülményeiről az Építészeti Szemle így írt 1894. január 31-én :

„Annak idején a minister megvétette olcsó pénzen a Barcsay-utcai nagy telket a célból, hogy ezen a nagy területen oly mintaépületet emeltessen, mely után a gymnásiumokat építeni lehessen. A minister, hogy e célból nagy telket vehessen, az akkor még eléggé puszta vidéken vette azt meg, hogy olcsóbban jusson hozzá.”

Idősebb Bobula János, az iskola tervezője (Forrás: Művészet, 1904. 1.szám)

A vallás- és közoktatási miniszternek, Trefort Ágostonnak határozott elképzelései voltak a nagy telekkel kapcsolatban. Az volt a terve, hogy az épület előtt kert és előtér is legyen, ugyanakkor tágas udvarnak is maradjon elég hely. Ez elvileg akadályokba ütközött, hiszen az akkori építési szabályok szerint csak zárt sorban építkezhettek ezen a területen. Ám az Építészeti Szemle említett számából kiderül, hogy ezúttal kivételt tettek.

„A hatóság méltányolva a minister nemes intencióit, elállott a szabálytól és kivételesen, tekintettel az épület nyilvános jellegére, megengedte, hogy a gymnásium szabadon és előkerttel az utcai részről építtessék” – írta a lap.  

Physica és Poetica alakjai. A kartonokat Stetka Gyula festőművész készítette (Forrás: Építészeti Szemle, 1893. augusztus 30.)

Trefort miniszter az épület terveinek elkészítésével idősebb Bobula János építészt bízta meg. Az nem derült ki, hogy miért éppen Bobula kapta meg ezt a kitüntető feladatot, de az biztos, hogy már volt az iskolaépítésben tapasztalata: az ő tervei alapján épült fel az 1887-ben átadott Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnaziuma, a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium épülete.

Az Építő Ipar című folyóirat 1888. január 8-án megjelent számából tudjuk, hogy Bobula bemutatta az épület telken való elhelyezésének tervét a megrendelőnek, és az ügy a Fővárosi Közmunkák Tanácsához került át az építési engedély megadása előtt.

Historia alakja (Forrás: Építészeti Szemle, 1893. augusztus 30.)

Philologia alakja (Forrás: Építészeti Szemle, 1893. augusztus 30.)

Időközben Trefort miniszter elhunyt, az ügy pedig rövid ideig szünetelt. A Nemzet című lap csak 1890. október 3-án ad hírt arról, hogy a gimnázium meg fog épülni:

„A budapesti VII. ker. állami főgymnasium részére uj épület fog létesülni. A főgymnasium jelenleg évenkint 10,000 frtba kerülő s meg nem felelő bérhelyiségbe van elhelyezve, melynek némely tanterme is kifogás alá esik, szertárai és tornahelyisége pedig egyenesen türhetetlenek mondhatók. Erre való tekintettel már Trefort Ágost egy emelendő uj épület czéljára, évek előtt telket szerzett, amely telek azóta holt tőkét képvisel. Gróf Csáky Albin ezen telek egy részét most állandó épület emelésére fogja felhasználni.”

Képeslap a Madách Imre Gimnáziumról 1943-ból (Forrás: Hungaricana/leltári szám: 0108519)

Az új vallás- és közoktatási miniszter, gróf Csáky Albin – valószínűleg pénzügyi okok miatt – úgy döntött, hogy nem a teljes telken kívánja felépíttetni az új épületet, hanem csak egy részén, amit A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjének 1891. január 16-án megjelent árverési hirdetménye is megerősít.

„Eladásra kerül a Budapest fővárosa VII. kerületében a Hársfa-, Barcsay- és Miksa-utca sarkán fekvő, az államkincstár tulajdonát képező […], a budapesti VII. ker. állami főgymnasium új épülete számára vásárolt ingatlanból azt a lejegyzendő 444.26 négyzetölnyi terület, a mely a Barcsay- és Miksa-utcák sarkán fekszik […].”

A megváltozott körülmények miatt Csáky Albin azt kérte az építésztől, hogy új terveket készítsen. Bobula ekkor tervezte meg a ma is álló neoreneszánsz stílusú, zárt sorú beépítésű épületet a Barcsay és a Hársfa utca sarkára. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az új terveket 1891 tavaszán véleményezte, de ekkor már kiírták a pályázatot a többi munkára (mint például kőműves-, ács-, asztalos-, lakatos-, mázoló- és szobrászmunkákra).

1981-ben, az iskola fennállásának 100. évfordulójára szervezett ünnepségen megkoszorúzzák Madách Imre szobrát (Forrás: Tükör, 1981. május 24.)

Az épület főhomlokzata és főbejárata a Barcsay utca felé néz. A homlokzat nyerstégla burkolatot kapott, míg a lábazat, az oszlopok, a választópárkányok, a főpárkány és a balusztrádok kőből készültek. A négy oszlop által tartott erkély alatt, az épület középrizalitjába Bobula a főbejáratot helyezte. Ékessége a homlokzatnak az a négy mozaik, amelyeket a híres velencei Candiani cég kivitelezett Stetka Gyula festő kartonjai alapján.

A mozaikok a középrizalit két szélső tengelyében az első és második emeleten kaptak helyet. Az első emeleten található a kezében táblát és a tollat tartó Historia, illetve a táblára támaszkodó Philologia alakja, akinek lába előtt egy nyitott könyv hever. A második emeleten pedig lanttal a kezében és babérkoszorúval a fején ábrázolt Poetica, illetve a fáklyákkal a kezében álló Physica megtestesített alakja kapott helyet.

Az iskola udvara, a szomszédos épület tűzfalával, amely az Erzsébet körút egy részét és emblematikus épületét, a New York-palotát ábrázolja (Forrás: mig.hu)

Az épület földszintjén az igazgató és az iskolaszolgák lakásain kívül két tanterem, tanácsterem, tanári könyvtár és a szülőknek fenntartott terem kapott helyet. Az első emeleten hét tanterem, egy természetrajzi előadóterem, laboratórium, egy ásványtani, illetve egy növényi és állati szertár, a diákok könyvtára és egy tanári szoba. A második emeleten öt tanterem, egy fizikai előadóterem, egy fizikaszertár, két tanári szoba, egy tárolóhelyiség a rajzeszközöknek, egy nagy aula, ami rajzteremként is szolgált és egy úgynevezett „vegyészeti konyha”, ami valószínűleg laboratóriumot jelentett. Egy nagy belső udvart is kialakítottak, ahol egy önálló, egyszintes épületbe helyezték el a tornacsarnokot.

Az építkezésre 263,995 forintot irányzott elő az állam, amiből Bobula egy bizonyos összeget meg is takarított. Az iskola 1892 szeptemberében költözött be új otthonába.

A Madách Imre Gimnázium épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Az iskolába sok tanuló iratkozott be, a századfordulón az egyik legnépesebb intézmény volt, amit a Statisztikai évkönyvek is megerősítenek: 1901-ben 1145 diák kezdte meg tanulmányait szeptemberben. Emiatt kénytelenek voltak bővíteni az épületen: a földszintes tornateremre még két szintet emeltek, aminek köszönhetően új tantermeket és szertárakat tudtak kialakítani.

„Szürke, semmitmondó nevük volt eddig a fővárosi középiskoláknak. Kerületek szerint jelölték meg őket, vagy az utcákról nevezték el, amelyben az intézet épülete állott, esetleg a felekezet szolgált megjelölésül, amely az iskolát föntartotta.”

– írta a Nemzeti Újság 1921. június 25-én.

A kultuszminisztérium úgy döntött, hogy a középiskolákat a nemzet nagyjairól nevezik el. A Barcsay utcai gimnázium is ekkor vette fel Madách Imre nevét.

Részlet a főhomlokzatról. Az első emeleti mozaik Historiát, a második emeleti pedig Physicát ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Részlet a főhomlokzatról. Az első emeleti mozaik Philologiát, a második emeleti pedig Poeticát ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Az intézmény 1981 májusában ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ennek örömére ünnepségsorozatot rendeztek, amiről a Magyarország című folyóirat 1981. május 17-én tájékoztatott is.

„A jubileumi hét eseménysorozatában iskolatörténeti kiállítás megnyitása, irodalom, történelem és matematika ünnepi diákköri ülések, orosz nyelvi műsoros klubdélután, a Hajógyári szigeten megrendezett Madách-nap, pedagógiai emlékülés, régi és mai Madách-gimnáziumi tanárok találkozója, kamarakórus-verseny, emléktáblaleleplezés volt.”

Az épület teljes körű felújítását 2005-ben fejezték be, az iskola udvaráról látható tűzfal festménye 2014-ben készült el. A falfestmény eredetije egy képeslap, ami a XIX–XX. század fordulóján ábrázolja az Erzsébet körút egy részét, az útvonal emblematikus épületével, a New York-palotával.

Nyitókép: A Madách Imre Gimnázium főbejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda)