Bacsa Ildikó
Cikkek
Aki a Lánchíd építését is megfestette: 125 éve hunyt el Barabás Miklós
2023. február 17. 12:30
Bátran kijelenthetjük, hogy Barabás Miklós a reformkor egyik legkiemelkedőbb művésze volt, az első olyan festő, aki művészeti munkásságával kivívta a társadalom tiszteletét. Hosszú pályafutása során számos fontos és ismert személyiségről készített portrét, köztük Vörösmarty Mihályról, Arany Jánosról, Deák Ferencről, József nádorról, sőt még Ferenc Józsefről is. A főváros is sokszor szolgáltatott témát képeinek. Hatalmas sikereket ért el műveivel, a sajtó rendszeresen beszámolt aktuális munkáiról. Kivételes tehetségének köszönhette, hogy egy olyan időszakban sikerült hírnevet szereznie, amikor a festők munkásságát még nem becsülték sokra.
Aki Pestet és Budát többször megfestette: 200 éve született Ligeti Antal
2023. január 30. 16:00
A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja volt a 200 éve született Ligeti Antal. Különleges helyszíneken lakott, először gróf Károlyi István fóti kastélyában, később Budapest leghíresebb klasszicista palotájában: a Nemzeti Múzeum épületében. Az első otthonát a főúr támogatásának köszönhette, aki felismerte a fiatal festőművész tehetségét, és mecénásként lakást és ellátást biztosított számára. A Nemzeti Múzeum épületében lévő otthonát pedig a képtár őreként érdemelte ki, itt több mint húsz évig élt, innen vitték ki a temetőbe.
Aki a szecesszió híve lett: a 155 éve született Sebestyén Artúr építészeti öröksége
2023. január 18. 16:00
A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.
125 éves a Központi Statisztikai Hivatal székháza
2023. január 3. 15:30
A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1871-ben jött létre. Az intézménynek hosszú időn keresztül nem volt önálló otthona, folyamatosan költözni kényszerült. A fordulópont 1896-ban következett be, amikor is törvénycikk jelent meg az önálló épület felépítéséről. A terveket az elismert építész és műegyetemi tanár, Czigler Győző készítette. Az új székház átadására 1897. december 18-án került sor, de teljesen csak 1898 januárjában vették birtokba az épületet a hivatal munkatársai.
Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes – üzente a 140 éve született Kodály Zoltán
2022. december 18. 11:00
Kodály Zoltán a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja, aki nemcsak kiemelkedően tehetséges zeneszerző volt, hanem kutató és pedagógus is. Népdalgyűjtő munkáját 1905-ben kezdte meg, saját műveivel 1910-ben lépett a nagyközönség elé, az 1923-ban írt Psalmus Hungaricus pedig óriási nemzetközi sikert hozott. Zenepedagógiai módszerét ma is alkalmazzák az oktatásban. A zeneszerző egykori otthonában, a Kodály köröndön ma a róla elnevezett emlékmúzeum működik.
A Ludovika Akadémia: 150 éves a magyar tisztképzés
2022. december 4. 11:00
Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a Ludovika Akadémia, a honvédtisztképző katonai iskola. A magyar tisztképzés megindításáról az 1808-as országgyűlésen határoztak, ám ténylegesen csak 64 évvel később indult meg az oktatás. Az akadémia saját épülete a VIII. kerületben ugyan már 1830–1836 között felépült közadakozásból, Pollack Mihály tervei szerint, ám a klasszicista palota évtizedekig használaton kívül volt. Egy 1872-es törvény azonban ismét elrendelte a magyar királyi honvédségi akadémia felállítását.
A Kúria épületétől a Városligetig: 65 éve nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria
2022. október 25. 10:00
A Magyar Nemzeti Galéria az ország és a főváros egyik legismertebb intézménye, amely idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. A magyar művészet remekeit gyűjtő intézmény 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit látogatók előtt első otthonában, a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Kúria épületében, amelybe később a Néprajzi Múzeum költözött. Mai helyét, a Budavári Palota B, C és D épületét 1975-be vehette birtokba. A Liget Projekt keretein belül pedig már az új otthon terveit is elkészítették, bár a megvalósítása egyelőre még várat magára.
130 éve költözött be mai otthonába a Madách Imre Gimnázium
2022. október 5. 11:00
A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.
Ráépítettek két szintet, de még mindig üresen áll a belvárosi Főposta műemlék épülete
2022. szeptember 6. 15:00
Közel 150 évvel ezelőtt, 1873-ban készült el a Belvárosban a Magyar Királyi Főposta impozáns épülete. A három utca által határolt postapalota alaprajzát és költségtervét Koch Henrik, a belső udvar üvegtetejének terveit pedig Szkalnitzky Antal készítette. A Petőfi Sándor, a Párizsi és a Városház utcák által határolt műemlék épület is magántulajdonba került, s már több mint tíz évvel ezelőtt szállodává akarták alakíttatni, ám az egykori Főposta ma is használaton kívül van.
Bobula János tervezte a 150 éves pesti középiskola épületét
2022. augusztus 10. 15:00
150 évvel ezelőtt, 1872-ben kezdték meg az oktatást a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban, vagyis a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az intézmény első 15 évében még nem rendelkezett önálló épülettel, egyik bérleményből a másikba kerültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston az 1880-as években bízta meg idősebb Bobula Jánost, hogy tervezze meg a ma is álló iskola épületét a Szentkirályi és a Trefort utca sarkán, aminek átadására 135 évvel ezelőtt, 1887-ben került sor.
Ahol a Nyugat szerkesztőinek kedvenc kávéháza működött – A Krausz-palota még a Sugárútra épült
2022. július 27. 10:30
A főváros legreprezentatívabb útvonalán, az Andrássy út 12. szám alatt áll az egykori Krausz-palota. Tervezője, Quittner Zsigmond – a Gresham-palota alkotója – mindössze 27 éves volt, amikor ezt a látványos bérházat tervezte a tehetős gyáros, Krausz Lajos megrendelésére. Az 1885-re megépült ház díszítésében olyan neves művészek vettek részt, mint Lotz Károly, Donáth Gyula, Róna József, akiknek munkáit többek között az Operaház, a Vigadó, a Nemzeti Bank épületén is láthatjuk. A földszinten működött később a Magyar Korona Kávéház, amely a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is kedvenc helye volt.
A magyar ipar egyik legfontosabb üzeme volt a Láng Gépgyár – Lakóparkot építenek a helyére
2022. július 12. 9:00
Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.
115 éve adták át a Zeneakadémia új épületét
2022. május 12. 10:00
A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotáját éppen 115 éve, 1907. május 12-én adták át. A zeneművészet egyik legfontosabb épülete a kiváló építészpáros, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján készült, de a kor kiemelkedő iparosai is kivették részüket a munkálatokból. Az építészek évekig dolgoztak a terveken, hogy a megrendelő által megfogalmazott igény szerint magyaros elemekkel díszített modern épületet emeljenek.
Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház
2022. március 12. 14:00
A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.
Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út
2022. március 9. 10:00
Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.
A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása
2022. március 5. 9:00
Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.
Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János
2022. február 18. 10:00
„A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.
Egykor nehezen szokták meg őket, mára Budapest látványosságaivá váltak a 125 éve átadott vásárcsarnokok
2022. február 15. 10:00
Budapest világvárossá fejlődésének a korszerű élelmiszer-ellátás az egyik fontos tényezője volt. A városvezetés elengedhetetlennek találta a fedett, egészségügyileg is megfelelő elárusítóhelyeket, a folyamatosan ellenőrzött árukészletet, a megszabott árakat és a rögzített nyitvatartási időt, de ezeknek a feltételeknek az addig működő, szabadtéren rendezett piacok csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudtak eleget tenni. Mindezek szabályozására tervezték a vásárcsarnokokat: a Fővám téri Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri és a Hold utcai éppen 125 éve, 1897. február 15-én nyitott meg.