125 éves a Központi Statisztikai Hivatal székháza

A cikk angol nyelvű változata: The headquarters of the Hungarian Central Statistical Office is 125 years old

Írta: Bacsa Ildikó

2023. január 3. 15:30

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1871-ben jött létre. Az intézménynek hosszú időn keresztül nem volt önálló otthona, folyamatosan költözni kényszerült. A fordulópont 1896-ban következett be, amikor is törvénycikk jelent meg az önálló épület felépítéséről. A terveket az elismert építész és műegyetemi tanár, Czigler Győző készítette. Az új székház átadására 1897. december 18-án került sor, de teljesen csak 1898 januárjában vették birtokba az épületet a hivatal munkatársai.

A Központi Statisztikai Hivatal megalakulása előtt a magyar városok társadalmi és gazdasági életére vonatkozóan csak kevés és nem teljesen megbízható statisztikai adat szolgált. 1848-ban az első felelős magyar kormány a Belügyminisztériumon belül ugyan megalakította az első magyar statisztikai szervet, de a forradalom utáni események miatt a munka nem tudott megindulni. A kiegyezés után, ami gazdasági, szellemi és  közigazgatási fellendülést is hozott, szükségessé vált egy statisztikai hivatal megszervezése és felállítása. A statisztikai osztályt az akkori Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül hozták létre, amelynek élére Keleti Károlyt nevezték ki, aki buzgón kezdett neki a munkának. Keleti elképzelése az volt, hogy az ország minden jelentősebb városában legyen egy statisztikai hivatal, ami a központi szervnek nyújt segítséget a még pontosabb adatok eléréséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal székházát az egykori Klemm-féle téglavető telkén építették fel. A környékről készült 1895-ös térképen jól látható, hogy a telken még állt néhány épület, amit a hivatal építése előtt lebontottak (Forrás: Hungaricana)

A statisztikai osztály részt vett a 1869-es népszámlálás körüli ügyekben. A lelkes és alapos munkát követően 1871. április 18-án a király jóváhagyta, hogy az ügyosztályból önálló hivatal szerveződjön. Ekkor alakult meg a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.

Az első törvénycikk, ami a statisztikai ügyek megszervezéséről szólt, csak 1874-ben jelent meg. A XXV. törvénycikk röviden összefoglalta, hogy milyen feladatokkal és hatáskörrel rendelkezik a nemrégiben megalakult hatósági szerv:

„Az országos statistika vezetését, a statistikai adatoknak országos gyüjtését, földolgozását, összeállítását és közzétételét a központi statistikai hivatal eszközli, mely közvetlenül a földmivelés-, és ipar- és kereskedelemügyi ministernek van alárendelve. Az egyes ministeriumok a körükbe tartozó statistikai anyagot szintén a statistikai hivatalnak adják át.”

A székház építésze Czigler Győző, aki számos fontos épületet tervezett a fővárosban (Forrás: Iparművészet, 1905. 2.szám)

A következő határozat az 1897. évi XXXV. törvénycikk volt, amely megerősítette az 1874-es határozatot, és részletesebben foglalta össze a hivatal feladatait.

„A m. kir. központi statisztikai hivatal feladata: a magyar korona országai közállapotának és évről-évre változó közérdekű viszonyainak nyilvántartása s ezen czélra minél teljesebb és megbizhatóbb adatok gyüjtése, az adatok megvizsgálása, összeállítása, feldolgozása s olyképen való közrebocsátása, hogy azok ugy tudományos, valamint törvényhozási, kormányzati, közigazgatási és más gyakorlati czélokra egyaránt használhatók legyenek. Összehasonlítás czéljából a központi statisztikai hivatal nemzetközi adatokat is gyűjt, köteles viszont a nemzetközi statisztika érdekeit saját részéről is előmozdítani.”

A Központi Statisztikai Hivatal a Margit körútról nézve a Vasárnapi Ujság 1898. január 9-én megjelent számában. A palota erősen kiemelkedik a környék épületei közül

Az 1897-es év nemcsak a megjelent törvénycikk miatt jelentős a Statisztikai Hivatal számára, hanem ekkor avatták fel a ma is otthonául szolgáló II. kerületi székházat. Megalakulásától kezdve az intézménynek nem volt saját otthona, folyamatosan költözni kényszerült.

„Az államkormány, méltányolva ama fontos szolgálatokat, melyeket a jól vezetett és hivatása magaslatán álló statisztikai intézet az ország érdekében teljesít, és figyelembe véve ama kedvezőtlen lakásállapotot, melyben e hivatal, évek hosszú sora óta, az Akadémia-utcai régi lakóházból átalakított épületben eltöltött, egy új, pusztán az intézet céljaira szolgáló épület létesítését határozta el”

– fogalmazott 1899. április 6-án az Építő Ipar, amikor az új székházról írt.

A Központi Statisztikai Hivatal épületéről készült felvétel a Vasárnapi Ujság 1898. január 9-én megjelent számában

A kereskedelmi miniszter a budai oldalon lévő, ekkor már elhagyott Klemm-féle téglavető telkét találta a legmegfelelőbb helynek az építkezésekre, és 1896 tavaszán már arról tájékoztattak a lapok, hogy elkezdődtek az egyezkedések a telek megvásárlásáról. Ez a terület 1896-ban még nem számított kiépült térségnek, hiszen ekkor még csak a Ferencesek temploma és rendháza emelkedett ki a környék épületei közül. Elszórtan voltak itt villák, nyaralók, de többnyire csak egyemeletes lakóházak álltak az itt lévő utcákban. A helyszín kiválasztása azonban nem volt véletlen: Buda kiépítését szerették volna előmozdítani egy állami hivatal székházának építésével.  

A Statisztikai Hivatal székházáról készült felvétel, ami az Építő Ipar 1899. december 28-ai számában jelent meg. Jól látható az épület három kupolája, amelyekből mára csak egy maradt

1896 tavaszán még a telek áráról egyezkedtek, július 5-én már a király is rábólintott az épület megépítésére. Az építésről szóló döntést az 1896. évi XX. törvénycikk is megerősítette, ami „a magy. kir. statistikai hivatal elhelyezésére emelendő épületről” szólt.

Az épület terveinek elkészítésével Czigler Győző (1850–1905) építészt, műegyetemi tanárt bízták meg, akinek addigra már olyan épületei álltak, mint a Kereskedelmi Akadémia Alkotmány utcai palotája, az első Pesti Hazai Takarékpénztár Erzsébet körúti épülete, a Saxlehner-palota az Andrássy úton vagy a Rózsák téri görögkatolikus templom.

A Statisztikai Hivatal székháza egy 1940-ben készült felvételen, az épület előtt Nepomuki Szent János szobrával (Forrás: Fortepan/Képszám: 24148)

Nem volt egyszerű dolga, hiszen a telket közrefogó utcák, az Oszlop utca (a mai Keleti Károly utca) és a Tudor utca (a mai Buday László utca) erősen emelkedett és rendezésre is szorult. Az építésznek szem előtt tartandó további feltételekről az Építő Ipar már említett száma tájékoztatott:

„A fennforgó kedvezőtlen viszonyok közt, de különösen, mert a költség korlátozva volt és mert ügyet kellett vetni az adott programm ama határozott kivánalmára, hogy első sorban célszerű és minden tekintetben teljesen világos hivatalos helyiségek létesíttessenek, az épület később ki is legyen bővíthető, az alaprajzi fődiszpozíció akként állapíttatott meg, hogy a főbejárat az Oszlop-utca és Tudor-utca egyesülése által keletkező térre jusson, a lépcsőház az épület közép részébe, az udvar elé, az épület-szárnyak pedig egy nagy középudvar köré csoportosíttassanak.”

A munkálatokat 1896. októberében kezdték meg, és a következő év végére már be is fejezték.

A Központi Statisztikai Hivatal épülete napjainkban (Forrás: oroksegnapok.gov.hu)

A Statisztikai Hivatal épülete madártávlatból. Jól látható az épület különleges alaprajzi elrendezése (Forrás: oroksegnapok.gov.hu)

Az épületet 1897. december 18-án avatta fel az akkori kereskedelmi miniszter Dániel Ernő báró, de csak a következő év januárjában fejezték be teljesen a költözést. Az avatás napján Czigler kalauzolta végig az épületen a meghívott vendégeket.

„A 140 helyiség közt egyetlen udvari helyiség sincs, a tágas udvar felől széles, világos, zárt folyosók futják körül a palotát. A hivatalos szobák ugy folynak egymásból, hogy megvan ugyan az összeköttetés, de egyúttal a zavartalan munkálkodás szempontjából annyira szükséges különállás is. A palota homlokzatát az első és második emeleten egy-egy tágas tanácsterem foglalja el, míg a megfelelő helyiség a harmadik emeleten nagyobb időszaki munkálatok végzésére van szánva, a melyre ott még a hatalmas, világos lépcsőház s a melléktermek is igen alkalmasak”

– mutatta be az épületet a Vasárnapi Ujság 1898. január 9-én.

A hivatali helyiségek mellett az épületben kapott helyet az igazgató lakása, a szolgák lakásai, a könyvtár és a raktárak.

A hivatal elegáns lépcsőháza (Forrás: oroksegnapok.gov.hu)

A könyvtár. A hivatal hatalmas könyvállománnyal rendelkezik (Forrás: oroksegnapok.gov.hu)

Az épület a második világháború alatt bombatalálatot kapott, ami nemcsak az épületben tett komoly kárt, hanem a hivatal könyvtárának állományában is. A háborús károk helyreállítása során a három kupolából csak egyet állítottak helyre.  

A Központi Statisztikai Hivatal az átadás óta a Czigler-féle székházban működik, de egyéb hivatali épületeket is kapott az idők folyamán. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete közvetlenül a főépület mellett, a Buday László utca 1–3. szám alatt működik, illetve vannak irodái a Fényes Elek utca 14–18. és a Keleti Károly utca 18/b szám alatt is.

Nyitókép: A Statisztikai Hivatal székházáról készült felvétel, ami az Építő Ipar 1899. december 28-ai számában jelent meg

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Epp ideje lenne, hogy visszakapja hianyzo kupolait.


A KSH épülete jelenleg is nagyszerű formában van, ami dicséretes, ugyanakkor felfoghatatlan, hogy legalább a legutóbbi felújítás során miért nem gondolt senki arra, hogy az épület akár visszakaphatná a hiányzó kupoláit?
Hál' Istennek állami épületről van szó, ami döntéshozatali, költségvetési szempontból egyszerűbb terep, mint egy társasház, ráadásul brüsszeli pénzek is viszonylag könnyen becsatornázhatók lennének az épület műemlék jellege folytán. Míg egy társasház esetében a lerombolt kupola visszaépítése egy roppant nehéz, a lakókra jelentős terhet rovó feladat lenne, s valójában azt is állami pályázatokkal kellene vonzóvá tenni, csak éppen nem a Károly krt. 3/a szerinti formában...


Nem egy, hanem három kupola lenne helyreállítandó. Én a magam részéről nem vagyok híve a sok öncélú kupolának. Egy időben nálunk nagyon megszaporodtak a kupolák. Van ahol jól mutat, ott állítsák helyre, a többi hanyagolható, ha nélküle is szép az épület. A jelenlegi kisebb kupola szerintem megfelelő, kár erre nagyobb összeget fordítani.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó