A Kúria épületétől a Városligetig: 65 éve nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria

2022. október 25. 10:00

A Magyar Nemzeti Galéria az ország és a főváros egyik legismertebb intézménye, amely idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. A magyar művészet remekeit gyűjtő intézmény 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit látogatók előtt első otthonában, a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Kúria épületében, amelybe később a Néprajzi Múzeum költözött. Mai helyét, a Budavári Palota B, C és D épületét 1975-be vehette birtokba. A Liget Projekt keretein belül pedig már az új otthon terveit is elkészítették, bár a megvalósítása egyelőre még várat magára.

A magyar művészet kiemelkedő alkotásai a XX. század elején még a Szépművészeti Múzeum gyűjtőkörébe tartoztak. Ám az épület szűkössége miatt nem tudták megfelelően bemutatni a magyar mesterek munkáit, ezért az 1920-as években Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója szorgalmazta, hogy az Andrássy úti régi Műcsarnok épületében a magyar művészek munkáiból készítsenek egy kiállítást. Így alakult meg 1928-ban a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára.

„Most végre biztosítva van, hogy októberben megnyílik a múzeumnak ez a fiókképtára, amely reprezentáló jellegű hajléka lesz a modern magyar művészetnek”

– idézte Petrovics Elek szavait Az Est című folyóirat 1928. október 3-án.

A régi Műcsarnok épületében 1928-ban megnyílt a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának kiállítása (Forrás: Magyar Művészet, 1928. 8. szám)

Ám ez a döntés is csak egy időre tudta orvosolni a helyhiány okozta problémát. Erről írt később Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria első igazgatója az intézmény megalakulásának évében, 1957. április 12-én az Élet és Irodalom című folyóirat hasábjain.

„A múzeumi helyzet évtizedről évtizedre folyton romlott. Paradox módon azzal, hogy képzőművészetünk gyorsan fejlődött, művészeink mint több maradandó művet alkottak. A raktárak egyre teltebbek lettek, a kiállítási lehetőségek rendületlenül szűkösnek bizonyultak. Nemzeti festészetünk, szobrászatunk, grafikánk jelentősége rohamosan nőtt, a közönség előtt viszont csak elégtelenül, csonkán jelent meg […]”

A Kúria épülete 1959-ben, a Magyar Nemzeti Galéria első otthona (Forrás: Fortepan/Képszám: 59546)

Testet öltött a gondolat, hogy szükség van egy olyan önálló intézményre önálló épülettel, ahol méltóképpen be lehet mutatni a magyar művészet remekeit. Ennek érdekében létrehozták a már régen várt Magyar Nemzeti Galériát, aminek a megalapításáról szóló utasítást a Művelődésügyi Közlöny 1957. június 1-én közölte:

„A Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának, továbbá modern szoborosztálya és grafikai osztálya magyar gyűjteményének, valamint a magyar éremtárának összevonása útján Magyar Nemzeti Galéria létesül, amely a magyar képzőművészet önálló országos múzeuma.”

A Magyar Nemzeti Galéria aulája 1959-ben Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című festményével (Forrás: Fortepan/Képszám: 155880)

Az aula 1963-ból, előtérben Ferenczy István Pásztorlányka című alkotásával, mögötte Thorma János A szenvedők és Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei című festménye (Forrás: Fortepan/Képszám: 155860)

Pogány Ö. Gábor a már idézett írásában azt is megemlítette, hogy az intézmény létrehozásában egy másik szerencsés körülmény is közrejátszott: megtalálták a megfelelő épületet. Az 1896-ra felépült volt Kúria ugyanis alkalmasnak bizonyult a galéria gyűjteményeinek befogadására.

A Kúria palotájának tervezésével az igazságügyi miniszter Hauszmann Alajost bízta meg az 1891. november 7-én keltezett miniszteri rendeletében. Az építési program szerint az épületbe nemcsak a királyi kúriát, hanem a budapesti ítélőtáblát, a főügyészséget és a koronaügyészség helyiségeit is be kellett terveznie. Erről maga Hauszmann ír a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye című folyóiratban 1897-ben.

Kiállítótermek a Kúria épületében 1959-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 155882)

Kiállítótér Szinyei Merse Pál Majális című festményével a falon 1964-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 155888)

Hauszmann már 1892-ben hozzákezdett a tervek kidolgozásához, de a végleges változat csak egy évvel később, 1893-ra készült el. Az épületet ünnepélyes keretek között 1896. október 20-án adták át.

„Minden ízében jelenkori épület, mely azonban az ó-kori építészet elemeire és arányaira támaszkodik. A középső korinthusi oszlopcsarnok és a két oldalt végig haladó jón oszlopzat a klasszikus ókor építészetét tükrözteti vissza; az oromzat, a homlokzat tetején álló triga csoportozat, az előcsarnok óriási dongaboltozata a régi Róma legjobb mintáihoz hasonlít”

– méltatja az épületet 1896. október 25-én a Vasárnapi Ujság.

A galéria műtárgyraktára 1960-ból (Forrás: Fortepan/Képszám: 155886)

Restaurátor-műterem 1965-ből. A festőállványon Munkácsy Mihály Siralomház című festménye (Forrás: Fortepan/Képszám: 178316)

Az épület külső és belső díszítése szempontjából is kivételes értéket képvisel a főváros építészetében. A homlokzat timpanonjában Zala György három részből álló alkotása látható: középen egy bírósági tárgyalás elevenedik meg, kétoldalt pedig a Törvénytanítás és a Törvényhozás allegorikus alakja látható. A timpanon fölött a háromlovas diadalszekéren álló Géniusz alakját Senyei Károly mintázta. A homlokzat szobrai között Róna József és Donáth Gyula munkáit is megtalálhatjuk.

A nagy csarnok boltozatát Lotz Károly festménye díszíti: középen Justitia, az igazság római istennője látható, jobb oldalán a törvény oltalmazásának, bal oldalán pedig az igazságszolgáltatás lesújtásának allegorikus alakja ölt testet. A bejárattal szemben pedig Stróbl Alajos Justitia-szobra foglalt helyet, amit az épület funkciójának megváltozásakor eltávolítottak a helyéről.

A Magyar Nemzeti Galéria B épülete az átadás előtti évben, 1974-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 155938)

A Magyar Nemzeti Galéria megnyitása a Budavári Palotában 1975. október 12-én. A képen pöttyös nyakkendőben az igazgató, Pogány Ö. Gábor látható (Forrás: Fortepan/Képszám: 155933)

A Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben már úgy költözött be, hogy az épületet kettéosztották: a déli épületszárnyban kapott helyet az MSZMP Párttörténeti Intézete, az északiban pedig a galéria nyitotta meg kapuit.

Mindeközben a kormány már arról határozott, hogy a rendkívül súlyos háborús károkat szenvedő Budavári Palotát kulturális negyeddé alakítják, ahol ekkor már Gerevich László vezetésével állagmegóvási és régészeti munkálatokat folytattak. 1959-ben döntötték el végleg, hogy a Magyar Nemzeti Galéria a B, C és D épületeket veszi majd birtokba a helyreállítása után.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítótere a Budavári Palotában (Forrás: Fortepan/Képszám: 145351)

A palota az 1944 karácsonyától 1945. február 11-ig tartó ostrom során komolyan megsérült. Az eredeti belső terekből szinte semmi nem maradt, ezért az épületszárnyakban radikális változások történtek. A vezető belsőépítésznek, Németh Istvánnak figyelembe kellett vennie az ide költöző múzeumok igényeit. Megfelelő helyet kellett biztosítani a kiállítótereknek, a raktáraknak, az irodáknak, a műhelyeknek és a látogatóknak. A belső terekre egységesen jellemző volt a süttői mészkő – márványt imitáló – falak, a tardosi vörösmárvány padló, szürkemárvány posztamensek és lépcsők, illetve a rézből készült korlátok – mint ahogy erről Gréczi Emőke Múzeumi beruházások a hatvanas években Budapesten című tanulmányában is olvashatunk a MúzeumCafé 85. számában.

A galéria kiállítóterme (Forrás: Fortepan/Képszám: 144202)

Amikor az épület már készen állt a gyűjtemények befogadására, megkezdődött a költözés, amiről 1975. július 26-án a Népszava című folyóirat így tudósított:

„A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének nagy részét átköltöztették a budavári palotába. Ezekben a napokban a tanulmányi raktár anyagát, a jövő héten a régi magyar művészeti alkotásokat szállítják. A Kossuth Lajos téri épületben csupán a XIX. századi festészet állandó kiállítása marad mindaddig, amíg az új otthonban a kedvező feltételeket teremtenek a nagy értékű művek számára.”

Festményszállítás a Magyar Nemzeti Galériába. A képen Munkácsy Mihály Anya gyermekével című festményét veszik ki éppen az autóból (Forrás: Fortepan/Képszám: 66364)

„Elsőként, a több évtizede tartó helyreállítási munkák eredményeként, a Budapesti Történeti Múzeum fogadhatta a közönséget, majd hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nyitotta meg kapuit. Most a palota központi részét avatják fel, amely a Magyar Nemzeti Galériának ad immár végleges otthont. Az új körülmények között a magyar képzőművészeti kultúra ügyét szolgáló múzeum méltó környezetben, sokoldalúbban szolgálhatja nemzeti kultúránk ügyét, ismertetheti meg itthoni és külföldi látogatókkal a magyar képzőművészet történetét, nevesebb alkotóit”

– írta 1975. október 13-án a Hétfői Hírek című lap a galéria megnyitásának alkalmából.

A palotában rendezett első kiállítás a 125 éves szolnoki festőtelepnek állított emléket, és ezt számos hasonló nagyszabású tárlat követte, amelyeknek 2005-től az A épület is otthont nyújtott: a Ludwig Múzeum kiköltözése után a Magyar Nemzeti Galéria használhatta az épületrészt.

A Magyar Nemzeti Galéria B és C épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Jelenleg a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül azon munkálkodnak, hogy a palota visszanyerje a háború előtti állapotát. Emiatt a palotában lévő kulturális intézményeknek, köztük a Magyar Nemzeti Galériának is ki kell költöznie eddigi otthonából. Új helyét a Városligetben, a Petőfi Csarnok egykori helyén jelölték ki. Az épület terveit – amely a 2012-ben egyesített Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria modern kori anyagát mutatja majd be az előzetes tervek szerint – a japán SANAA építésziroda készítette. A kivitelezés egyelőre még nem kezdődött el.

Az Új Nemzeti Galéria épületének látványterve (Forrás: ligetbudapest.hu)

Nyitókép: A Magyar Nemzeti Galéria főbejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Bacsa Ildikó, Budavári Palota, építészet, galéria, Hauszmann Alajos, Igazságügyi Palota, Magyar Nemzeti Galéria, művészet, PestBuda, pestbuda.hu, Szépművészeti Múzeum, Városliget, Városliget Zrt.

²⁷⁷ ⁵ ⁶

Kapcsolódó írások

Az egész főváros gyászba borult – Munkácsy Mihály búcsúztatása 125 évvel ezelőtt

2025. május 11. 18:00

Gyászolók hatalmas tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára 125 éve, 1900. május 9-én az egy héttel korábban elhunyt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. A művész népszerűségét és kultuszát mutatta, hogy temetése a résztvevők számát és a nemzet gyászát tekintve csak Kossuth Lajoséhoz hasonlítható.

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját

2025. május 6. 16:00

Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra

2025. április 17. 16:00

Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren

2025. május 14. 18:00

A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum

2025. május 14. 9:00

Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban

2025. május 13. 14:00

A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

⁴ ⁰ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

³ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶¹ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁵ ⁷³ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹⁴ ¹¹⁷ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹¹¹ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰