A Kúria épületétől a Városligetig: 65 éve nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria

A cikk angol nyelvű változata: From the Curia's building to the City Park: the Hungarian National Gallery opened 65 years ago

Írta: Bacsa Ildikó

2022. október 25. 10:00

A Magyar Nemzeti Galéria az ország és a főváros egyik legismertebb intézménye, amely idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. A magyar művészet remekeit gyűjtő intézmény 1957. október 5-én nyitotta meg kapuit látogatók előtt első otthonában, a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Kúria épületében, amelybe később a Néprajzi Múzeum költözött. Mai helyét, a Budavári Palota B, C és D épületét 1975-be vehette birtokba. A Liget Projekt keretein belül pedig már az új otthon terveit is elkészítették, bár a megvalósítása egyelőre még várat magára.

A magyar művészet kiemelkedő alkotásai a XX. század elején még a Szépművészeti Múzeum gyűjtőkörébe tartoztak. Ám az épület szűkössége miatt nem tudták megfelelően bemutatni a magyar mesterek munkáit, ezért az 1920-as években Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója szorgalmazta, hogy az Andrássy úti régi Műcsarnok épületében a magyar művészek munkáiból készítsenek egy kiállítást. Így alakult meg 1928-ban a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára.

„Most végre biztosítva van, hogy októberben megnyílik a múzeumnak ez a fiókképtára, amely reprezentáló jellegű hajléka lesz a modern magyar művészetnek”

– idézte Petrovics Elek szavait Az Est című folyóirat 1928. október 3-án.

A régi Műcsarnok épületében 1928-ban megnyílt a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának kiállítása (Forrás: Magyar Művészet, 1928. 8. szám)

Ám ez a döntés is csak egy időre tudta orvosolni a helyhiány okozta problémát. Erről írt később Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria első igazgatója az intézmény megalakulásának évében, 1957. április 12-én az Élet és Irodalom című folyóirat hasábjain.  

„A múzeumi helyzet évtizedről évtizedre folyton romlott. Paradox módon azzal, hogy képzőművészetünk gyorsan fejlődött, művészeink mint több maradandó művet alkottak. A raktárak egyre teltebbek lettek, a kiállítási lehetőségek rendületlenül szűkösnek bizonyultak. Nemzeti festészetünk, szobrászatunk, grafikánk jelentősége rohamosan nőtt, a közönség előtt viszont csak elégtelenül, csonkán jelent meg […]”

A Kúria épülete 1959-ben, a Magyar Nemzeti Galéria első otthona (Forrás: Fortepan/Képszám: 59546)

Testet öltött a gondolat, hogy szükség van egy olyan önálló intézményre önálló épülettel, ahol méltóképpen be lehet mutatni a magyar művészet remekeit. Ennek érdekében létrehozták a már régen várt Magyar Nemzeti Galériát, aminek a megalapításáról szóló utasítást a Művelődésügyi Közlöny 1957. június 1-én közölte:

„A Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának, továbbá modern szoborosztálya és grafikai osztálya magyar gyűjteményének, valamint a magyar éremtárának összevonása útján Magyar Nemzeti Galéria létesül, amely a magyar képzőművészet önálló országos múzeuma.”

A Magyar Nemzeti Galéria aulája 1959-ben Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című festményével (Forrás: Fortepan/Képszám: 155880)

Az aula 1963-ból, előtérben Ferenczy István Pásztorlányka című alkotásával, mögötte Thorma János A szenvedők és Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei című festménye (Forrás: Fortepan/Képszám: 155860)

Pogány Ö. Gábor a már idézett írásában azt is megemlítette, hogy az intézmény létrehozásában egy másik szerencsés körülmény is közrejátszott: megtalálták a megfelelő épületet. Az 1896-ra felépült volt Kúria ugyanis alkalmasnak bizonyult a galéria gyűjteményeinek befogadására.

A Kúria palotájának tervezésével az igazságügyi miniszter Hauszmann Alajost bízta meg az 1891. november 7-én keltezett miniszteri rendeletében. Az építési program szerint az épületbe nemcsak a királyi kúriát, hanem a budapesti ítélőtáblát, a főügyészséget és a koronaügyészség helyiségeit is be kellett terveznie. Erről maga Hauszmann ír a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye című folyóiratban 1897-ben.

 

Kiállítótermek a Kúria épületében 1959-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 155882)

Kiállítótér Szinyei Merse Pál Majális című festményével a falon 1964-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 155888)

Hauszmann már 1892-ben hozzákezdett a tervek kidolgozásához, de a végleges változat csak egy évvel később, 1893-ra készült el. Az épületet ünnepélyes keretek között 1896. október 20-án adták át.

„Minden ízében jelenkori épület, mely azonban az ó-kori építészet elemeire és arányaira támaszkodik. A középső korinthusi oszlopcsarnok és a két oldalt végig haladó jón oszlopzat a klasszikus ókor építészetét tükrözteti vissza; az oromzat, a homlokzat tetején álló triga csoportozat, az előcsarnok óriási dongaboltozata a régi Róma legjobb mintáihoz hasonlít”

– méltatja az épületet 1896. október 25-én a Vasárnapi Ujság.

A galéria műtárgyraktára 1960-ból (Forrás: Fortepan/Képszám: 155886)

Restaurátor-műterem 1965-ből. A festőállványon Munkácsy Mihály Siralomház című festménye (Forrás: Fortepan/Képszám: 178316)

Az épület külső és belső díszítése szempontjából is kivételes értéket képvisel a főváros építészetében. A homlokzat timpanonjában Zala György három részből álló alkotása látható: középen egy bírósági tárgyalás elevenedik meg, kétoldalt pedig a Törvénytanítás és a Törvényhozás allegorikus alakja látható. A timpanon fölött a háromlovas diadalszekéren álló Géniusz alakját Senyei Károly mintázta. A homlokzat szobrai között Róna József és Donáth Gyula munkáit is megtalálhatjuk.

A nagy csarnok boltozatát Lotz Károly festménye díszíti: középen Justitia, az igazság római istennője látható, jobb oldalán a törvény oltalmazásának, bal oldalán pedig az igazságszolgáltatás lesújtásának allegorikus alakja ölt testet. A bejárattal szemben pedig Stróbl Alajos Justitia-szobra foglalt helyet, amit az épület funkciójának megváltozásakor eltávolítottak a helyéről.

A Magyar Nemzeti Galéria B épülete az átadás előtti évben, 1974-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 155938)

A Magyar Nemzeti Galéria megnyitása a Budavári Palotában 1975. október 12-én. A képen pöttyös nyakkendőben az igazgató, Pogány Ö. Gábor látható (Forrás: Fortepan/Képszám: 155933)

 A Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben már úgy költözött be, hogy az épületet kettéosztották: a déli épületszárnyban kapott helyet az MSZMP Párttörténeti Intézete, az északiban pedig a galéria nyitotta meg kapuit.

Mindeközben a kormány már arról határozott, hogy a rendkívül súlyos háborús károkat szenvedő Budavári Palotát kulturális negyeddé alakítják, ahol ekkor már Gerevich László vezetésével állagmegóvási és régészeti munkálatokat folytattak. 1959-ben döntötték el végleg, hogy a Magyar Nemzeti Galéria a B, C és D épületeket veszi majd birtokba a helyreállítása után.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítótere a Budavári Palotában (Forrás: Fortepan/Képszám: 145351)

A palota az 1944 karácsonyától 1945. február 11-ig tartó ostrom során komolyan megsérült. Az eredeti belső terekből szinte semmi nem maradt, ezért az épületszárnyakban radikális változások történtek. A vezető belsőépítésznek, Németh Istvánnak figyelembe kellett vennie az ide költöző múzeumok igényeit. Megfelelő helyet kellett biztosítani a kiállítótereknek, a raktáraknak, az irodáknak, a műhelyeknek és a látogatóknak. A belső terekre egységesen jellemző volt a süttői mészkő – márványt imitáló – falak, a tardosi vörösmárvány padló, szürkemárvány posztamensek és lépcsők, illetve a rézből készült korlátok – mint ahogy erről Gréczi Emőke Múzeumi beruházások a hatvanas években Budapesten című tanulmányában is olvashatunk a MúzeumCafé 85. számában.

A galéria kiállítóterme (Forrás: Fortepan/Képszám: 144202)

Amikor az épület már készen állt a gyűjtemények befogadására, megkezdődött a költözés, amiről 1975. július 26-án a Népszava című folyóirat így tudósított:

„A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének nagy részét átköltöztették a budavári palotába. Ezekben a napokban a tanulmányi raktár anyagát, a jövő héten a régi magyar művészeti alkotásokat szállítják. A Kossuth Lajos téri épületben csupán a XIX. századi festészet állandó kiállítása marad mindaddig, amíg az új otthonban a kedvező feltételeket teremtenek a nagy értékű művek számára.”

Festményszállítás a Magyar Nemzeti Galériába. A képen Munkácsy Mihály Anya gyermekével című festményét veszik ki éppen az autóból (Forrás: Fortepan/Képszám: 66364)

„Elsőként, a több évtizede tartó helyreállítási munkák eredményeként, a Budapesti Történeti Múzeum fogadhatta a közönséget, majd hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nyitotta meg kapuit. Most a palota központi részét avatják fel, amely a Magyar Nemzeti Galériának ad immár végleges otthont. Az új körülmények között a magyar képzőművészeti kultúra ügyét szolgáló múzeum méltó környezetben, sokoldalúbban szolgálhatja nemzeti kultúránk ügyét, ismertetheti meg itthoni és külföldi látogatókkal a magyar képzőművészet történetét, nevesebb alkotóit”

– írta 1975. október 13-án a Hétfői Hírek című lap a galéria megnyitásának alkalmából.

A palotában rendezett első kiállítás a 125 éves szolnoki festőtelepnek állított emléket, és ezt számos hasonló nagyszabású tárlat követte, amelyeknek 2005-től az A épület is otthont nyújtott: a Ludwig Múzeum kiköltözése után a Magyar Nemzeti Galéria használhatta az épületrészt.

A Magyar Nemzeti Galéria B és C épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Jelenleg a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül azon munkálkodnak, hogy a palota visszanyerje a háború előtti állapotát. Emiatt a palotában lévő kulturális intézményeknek, köztük a Magyar Nemzeti Galériának is ki kell költöznie eddigi otthonából. Új helyét a Városligetben, a Petőfi Csarnok egykori helyén jelölték ki. Az épület terveit – amely a 2012-ben egyesített Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria modern kori anyagát mutatja majd be az előzetes tervek szerint – a japán SANAA építésziroda készítette. A kivitelezés egyelőre még nem kezdődött el.

Az Új Nemzeti Galéria épületének látványterve (Forrás: ligetbudapest.hu)

Nyitókép: A Magyar Nemzeti Galéria főbejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Sajnos vannak, akik hátráltatják az Új Nemzeti Galéria megépítését a ligetben. Remélem ez csak csúszást okoz, de végül is felépül az új épület. Ekkor kiköltözhet a Galéria, és a Budavári Palota, végre visszanyerheti eredeti Hauszmann féle formáját kívül, belül, és a csodálatos épület a budapestiek és a turisták kedvenc célpontja lesz.


Az új Nemzeti Galéria látványterve leginkább egy óriási birkahodályra emlékeztet. Méltatlan azokhoz a műalkotásokhoz, amiket a jelenlegi Nemzeti Galériában nemzeti kultúrkincsként őriznek.
Ez az épület is beleillik a SIVÁRIZMUS stílusba, aminek a jellemzője, hogy hiányzik róla minden, ami emberközelivé teszi az épületeket, - a növényi és alakos díszítés, faragott, vagy kovácsolt díszek, mozaikok, maratott üvegek, festmények, stb. Hiányoznak a nagy felületeket kisebb egységekre felosztó, díszítésekkel hangsúlyozott lélekvidámító emberközeli épületrészek.
Ez is olyan, mintha egy hatalmas automata gépen készült volna gépek számára. Méltó társa az új Néprajzi Múzeumnak. Közös jellemzőjük, hogy a múlt építészeti csodáit semmibe vevő környezetidegen kakukkfióka-tárolódoboz épületek.
Irónikus, hogy az építészek arra büszkék, ami emberidegen, dísztelen és gépies.
Ezek az építészek -szellemi fogyatékosságuk teljesítményéért- egymást jutalmazzák, és építészeti díjakkal tüntetik ki.

Rossz rágondolni, hogy a kortárs építészek színvonalára lesilányítva milyen sivár lenne az Országház, az Opera, a Bazilika, vagy Budapest számtalan csodálatos köz- és lakóépülete.

Válaszok:
Kristoffff | 2022. november 2. 18:16
Sándor | 2022. november 9. 21:14

Egyetertek. Engem az Ors vezer teri Skala Metro aruhazra, vagyis annak az orientalista verziojara emlekeztet az uj Nemzeti Galeria terve. Eszak Koreaban vagy Mongoliaban lehetnek ilyen epuletek. Tobbszor felvetodott mar, hogy egy uj epulet helyett a ligetben, az ugy tunik vissza nem epulo budai Istallopalota adhatna otthont a varbol kikoltozo Nemzeti Galerianak. 2 legyet lehetne utni egy csapasra: mind a ligetvedok, mind a Hauszmann Programmal egyetertok maximalisan tamogatnak a tervet, es lenne uj Nemzeti Galeria. Ehelyett lesz egy Skala Metro a ligetben (ilyen erovel a spenothaz is visszaepulhetne) es a Hauszmann program is hiteltelenne valik... Jo lenne ha a kormany is igy latna ezt...

Válaszok:
Sándor | 2022. november 9. 21:22

Örülök, hogy a felelős építészeken és politikusokon kívül vannak normálisan gondolkodó emberek is.


Az "óriási birkahodály" nagyon enyhe kifejezés erre az építészeti környezetrombolásra. Az ilyenek tervezőit ketrecben kellene tartani és pénzért mutogatni.


Ami az Örs Vezér téri Skálát illeti, nos az ott jól néz ki lakóteleppel körülvéve. Lakótelepi környezetben minden ház jól néz ki amelyik nem egyberagasztott gyufásdobozok mintájára van tervezve..
Sajnos ez a "légies" vagyis össze-vissza dobált tetejű építmény semmire nem emlékeztet. Ez a legújabb dadaizmus, a teljesen öncélú építmény, és a hasonlóan öncélú, ettől egy fokkal még talán rondább Lehel téri csarnok jut az ember eszébe róla.
Ezt a tervet nem szabad megvalósítani a közízlés védelmében!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó