Bobula János tervezte a 150 éves pesti középiskola épületét

A cikk angol nyelvű változata: János Bobula designed the building of the 150-year-old secondary school in Pest

Írta: Bacsa Ildikó

2022. augusztus 10. 15:00

150 évvel ezelőtt, 1872-ben kezdték meg az oktatást a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban, vagyis a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az intézmény első 15 évében még nem rendelkezett önálló épülettel, egyik bérleményből a másikba kerültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston az 1880-as években bízta meg idősebb Bobula Jánost, hogy tervezze meg a ma is álló iskola épületét a Szentkirályi és a Trefort utca sarkán, aminek átadására 135 évvel ezelőtt, 1887-ben került sor.

Az iskolákban a XIX. század közepéig elsősorban a papság foglalkozott tanítással, majd a kiegyezést követően szükségessé vált az intézményes tanárképzés megszervezése. Ennek a feladatnak az irányításával a kultuszminisztert, Eötvös Józsefet bízták meg, aki már korábban is élesen bírálta az akkor fennálló oktatási rendszert.

„A gyakorló iskola létrehozásában »primus movens« szerepet játszó Eötvös József a XIX. század elejei középiskolák egyetlen előnyeként gúnyosan azt említette, hogy a tanítás bennük latinul folyt, ezáltal a gyermekek értelmi fejlődésében kevesebb kárt tett a tananyag és a tanítási módszerek zavarossága”

– írta a hazai tanárképzés elismert kutatója, dr. Felkai László 1972-ben a Felsőoktatási Szemle című folyóirat 10. számában az iskola alapításának 100. évfordulójának alkalmából.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Eötvös megbízta a neves pedagógust, Kármán Mórt, hogy dolgozza ki a tanárképzés alapjait. Kármán e célból 1869-ben Lipcsébe utazott, ahol kellő alapossággal tanulmányozta az ottani képzést. Miután hazatért elkészítette a gyakorlógimnázium tantervét, amit elsőként a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban alkalmaztak. A mintagimnázium új oktatási és nevelési hagyományokat teremtett meg, többnapos iskolai kirándulásokkal, évközi iskolai ünnepélyekkel és az évzáró idején rendezett majálissal, illetve szülői értekezleteket is szerveztek.  

Az épület tervezője, idősebb Bobula János Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az intézménynek – az igazgató, Bartal Antal erőfeszítései ellenére – az első 15 évben nem volt állandó épülete. Az első otthona 1872 és 1874 között az egykori Hatvani utca (mai Kossuth Lajos utca) 1. számú bérházában volt, ahol két helyiséget béreltek. Az oktatás két osztállyal, minden eszköz nélkül, mindössze két falitábla használatával vette kezdetét. Az egyik helyiségben 17, a másikban 8 diák fért el.

Az iskola első igazgatója, Bartal Antal (Forrás: trefort.elte.hu)

1874-ben egy évre átköltöztették a Hal tér 6. számú épületbe (a helyén ma a Március 15. tér délnyugati oldalán álló házak találhatók). 1875-ben az Egyetemi Könyvtár Reáltanoda utcai szárnyában kapott az eddiginél nagyobb termeket. Ekkor már négy osztály működött, és a diákok létszáma is egyre növekedett.

Az iskolának 1881-ben ismét költöznie kellett a Kerepesi úti (mai Rákóczi út) 8. számú épületbe. Az iskola tanulóinak létszáma 1882-re jelentősen megnövekedett: már 135 diák tanult a négy osztályban. Ez pedig egyértelművé tette, hogy egy önálló épületre van szüksége az iskolának.

Idősebb Bobula János tervei a gimnázium homlokzatához (Forrás: trefort.elte.hu)

1883-ban törvény született arról, hogy a gyakorlógimnázium ügyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter irányítása alá helyezik át. Ekkoriban a vallás- és közoktatásügyi miniszter Trefort Ágoston volt, aki idősebb Bobula Jánost bízta meg a mintagimnázium épületének megtervezésével.

Bobula János ekkorra már a főváros elismert építésze volt, akkoriban volt pályája csúcsán, számos épülete állt már a városban. A Trefort utcai gimnáziumhoz más szempontból is kötődött: elsőszülött fia, ifjabb Bobula János is ebben az iskolában tanult, és az új épület első érettségizői között volt.

A gimnázium fizikaterme (Forrás: trefort.elte.hu)

Figyelemre méltó, hogy az állam 180 000 forintot szavazott meg az építkezésre, de Bobulának 150 000 forintból sikerült megvalósítania a terveket. Az építésznek valószínűleg komoly kihívást jelenhetett egy iskolaépület megtervezése, amire Kolbenheyer Ferenc az Építészeti Szemle című folyóirat 1892 évi 1. számában fel is hívta a figyelmet:

„Az iskolának azonban nem csupán a későbbi szellemi életre van befolyása, hanem sokkal nagyobb mértékben a tulajdonképpeni fizikai életre, a test egészségi állapotára, és az egész életkor időtartamára. […] Az iskolaépület alaprajzának programm szerinti helyes megoldásán kívül nagyon fontos az épület helyének – a teleknek, valamint az építőanyagok és szerkezetek helyes megválasztása; főként pedig az egészségügyi szabályok teljes ismerete és azok helyes alkalmazása.”

A gimnázium fizikaterme 1910 körül (Forrás: trefort.elte.hu)

Az épület földszintjén alakították ki a Közoktatási Tanács helyiségeit és titkárának lakását, illetve ezen a szinten helyezkedett el az intézet igazgatójának lakása is. Az épületnek több, mára már megszűnt udvari bejárata is volt az eredeti tervek szerint. Az első emeleten az igazgatói iroda mellett két osztálytermet is kialakítottak, illetve ezen a szinten kapott helyet az ásványtani, a növénytani és a természetrajzi szertár is. A második emeleten további két tantermet, fizikai előadót és fizikai szertárat, vegytani konyhát (valószínűleg kémiai labor) és rajztermet, illetve az aulát alakítottak ki.

A fizikai szertár terme (Forrás: trefort.elte.hu)

A munkálatokat 1887-re fejezték be, és ugyanebben az évben tartották az avatóünnepséget is. Az ünnepélyt Bartal Antal igazgató nyitotta meg, aki elmesélte az elmúlt 15 év munkáját, majd Kármán Mór kapta meg a szót. Ezt követően Csengery János, a mintagimnázium latin–görög szakos tanára olvasta fel a kimondottan erre az alkalomra írt versét, aminek első versszaka így hangzik:

 

„Isten hozott a múzsák hajlokába,

Örömsugárzó ünneplő sereg!

Áldás fakadjon lépteid nyomában,

Virág, a melyen friss harmat pereg,

S ez áldás légyen, a mely felavatja

A tudománynak emelt csarnokot,

Hová hozott az Úrnak akaratja,

Hogy letehessük a vándorbotot.”

A gimnázium épülete az 1960-as években, közvetlenül a harmadik emelet ráépítése előtt (Forrás: trefort.elte.hu)

Az új neoreneszánsz épület sajnos igen hamar szűknek bizonyult (a négyosztályos intézményt nyolcosztályossá tervezték átalakítani), és már a századfordulón felmerült egy új épületszárny létesítésének gondolata. Megvásárolták a szomszédos telket (Trefort utca 6.) és egy új épületrészt húztak fel, aminek terveit Vágó József készítette el. Az épületben torna- és rajzterem, valamint laboratórium is volt. 1907-ben korszerűsítették a régi épületet, a világítást és a fűtőrendszert is. Az iskolai tevékenység számára felszabadították a földszinti termeket is.

A gyakorlógimnázium épülete 1970 körül (Forrás: trefort.elte.hu)

1914-ben az iskola melletti bérházat katonai célokra használták, az iskolaépületet pedig kaszárnyává alakították. Egy évvel később, 1915 augusztusában a katonaság elhagyta az épületet, ám a helyiségek annyira tönkrementek, hogy felújításra szorultak. Az oktatás szeptember 20-án kezdődhetett meg ismét.

1924-ben fontos törvény született: a gyakorlati tanárképzés hivatalos szerve lett, vagyis minden tanárnak készülő diáknak kötelezően itt kellett töltenie egy év gyakorlatot.

A Trefort utcai gimnázium épülete napjainkban (Forrás: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

A második világháborúban az épület 15 belövést kapott, a palafedés nagy része teljesen elpuszult, a tornatermen és a lépcsőházon hatalmas lyukak tátongtak. Az épületet sikerült annyira rendbe tenni, hogy március 12-én megindulhatott a tanítás.

A gimnázium Trefort utcai homlokzatának részlete (Forrás: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

A gimnázium Trefort utcai homlokzata. Jól látható az 1963 és 1965 között készült emeletráépítés (Forrás: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

Az intézmény története során számos kisebb-nagyobb átalakítás érte az épületet. A nagyobbak közül kiemelendő a harmadik emelet ráépítése, aminek munkálatai 1963 és 1965 között zajlottak, tervezője id. Kotsis Iván volt. A 2000-es években pedig kisebb udvari bővítést is végeztek az épületen.

A gimnázium homlokzatán magyar és szlovák nyelven egy emléktáblát helyeztek el az építész, Bobula János tiszteletére (Forrás: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

Korábbi cikkünkben már hírt adtunk arról, hogy hamarosan külsőleg és belsőleg is megújul az épület. Az épületet korszerűsítik, a belső kialakítást újragondolták, az udvari beugrók beépítésével új tantermeket hoznak létre, és tetősportpályát is terveznek kiépíteni.

Nyitókép: Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium homlokzata (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó