Aki a szecesszió híve lett: a 155 éve született Sebestyén Artúr építészeti öröksége

A cikk angol nyelvű változata: Who became a fan of Art Nouveau: the architectural legacy of Artúr Sebestyén, born 155 years ago

Írta: Bacsa Ildikó

2023. január 18. 16:00

A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.

Sebestyén Artúr 1868. január 18-án született Pesten. Középiskolai és egyetemi tanulmányait is a fővárosban folytatta. A József Műegyetemen tanult, ahol 1891-ben építészmérnök oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után Hauszmann Alajos építész és műegyetemi tanár irodájában dolgozott, itt mélyíthette el jobban gyakorlati tudását. Sebestyén először Hauszmann tanítványa volt (majd tanársegédje a Műegyetemen), építészirodájában olyan jelentős munkákban vett részt, mint a New York-palota és a Kúria épületének tervezése.

Sebestyén Artúr 1894 és 1896 között külföldi tanulmányutat tett, aminek során számos európai országot meglátogatott. Járt Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban. Miután hazaérkezett, önállósította magát, és építészirodát nyitott.

Sebestyén Artúr arcképe a Vállalkozók Lapja jubileumi albumában, 1929-ben

Építészeti stílusát kezdettben a neobarokk, később a szecesszió formavilága jellemezte.

„..előbb olasz barokk stílusban tervezett, majd Lechner Ödönnel való együttműködésének hatása alatt magyar motívumokat szőtt bele a barokk alapgondolatokba és szabadon dolgozta fel a két irány dekoratív összeépítését”

– írta az 1935-ben kiadott Művészeti Lexikon az építész stílusáról.

Munkásságát kimondottan tevékenynek lehet nevezni. Számos bérházat, villát és középületet tervezett a fővárosban és környékén, egyedül vagy más építészekkel karöltve. 1902 után például Alpár Ignác mellett részt vett az Osztrák–Magyar Bank, a mai Magyar Nemzeti Bank homlokzatának tervezésében és kivitelezésében.

Az Osztrák–Magyar Bank, a mai Magyar Nemzeti Bank homlokzata, amelynek tervezésében Sebestyén Artúr is részt vett (Forrás: Fortepan/Képszám: 82645)

Kőrössy Albert Kálmán építésszel Hauszmann irodájában ismerkedett meg, és egy rövid időre társultak is. Több épületet is együtt terveztek a 1890-es években. Közösen dolgoztak az Osztálysorsjáték palotáján, ami 1899-re épült fel az Eskü téren, a mai Március 15. téren. Az épület tömegformáit tekintve a neobarokkot idézi, de homlokzati díszítésében már a szecesszió jegyei is felbukkannak. Az épület ma már nem áll, a második világháborút követően elbontották.

Az Erzsébet híd mögött látható az Osztálysorsjáték palotája, amelyet Sebestyén Artúr és Kőrössy Albert Kálmán közösen tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Városligeti fasorban található a Szekács-villa (Városligeti fasor 31.), amit Sebéstyen Artúr 1909-ben Szekács Imre üveg-nagykereskedő számára tervezett. Az egyemeletes, oromzatos, szecessziós épület igen gazdag népies díszítést kapott. A díszítéshez Zsolnay-kerámiát is használtak és Róth Miksa is közreműködött a színes üvegek kivitelezésében. Az épület belső terei is a szecesszió formavilágát követik, ahogyan a kertben elhelyezett kút is.  

A Városligeti fasorban Szekács Imre üvegkereskedőnek tervezett Szekács-villa a Magyar Építőművészet 1913. évi 2. számában

A Szekács-villa belső teréről készült felvétel, Magyar Építőművészet, 1913. évi 2. szám

A Szekács-villa kertjében található kútról készült felvétel, Magyar Építőművészet, 1913. évi 2. szám

Sebestyén Artúr is részt vett a fővárosban zajló iskolaépítési programban. Az 1910-es években több iskolaépületetet is terveztek, és ebbe a sorba tartozik a zuglói Egressy úti elemi iskola épülete, amelyben ma a Hermann Ottó Általános Iskola működik. Homlokazati kiképzésben a szecesszió formajegyei jelennek meg.

Az Egressy úti iskola homlokzatáról készült felvétel,  Magyar Építőművészet, 1913. évi 2. szám

Alighanem a legismertebb épülete a Gellért Szálló és Gyógyfürdő volt, amit Hegedűs Árminnal és Sterk Izidorral együtt tervezett. A magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb épületegyüttese 1918 őszére készült el teljesen. Az épület stílusát tekintve rendkívül egységes, ezért nagyon nehéz meghatározni, hogy az építészek között pontosan hogyan oszlottak meg a tervezéssel járó feladatok. Az adatok arra utalnak, hogy az alaprajzi elrendezés kidolgozása elsősorban Sterk feladata volt, a belső terek díszítésén Hegedűs, a homlokzatok kiképzésén és valószínűleg a belső architektonikus részek megtervezésén pedig Sebestyén Artúr dolgozott.

A Gellért Gyógyfürdő és Szálló Sebestyén Artúr legismertebb munkája, amit Sterk Izidorral és Hegedűs Ármin építészekkel együtt tervezett. Az épületet 1918 őszén adták át (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Sebestyén Artúr szerepéről Kismarty-Lechner Jenő a Lechner Ödönről írt 1961-es könyvében így írt:

„A vezető tervező szerepet Sebestyén Artúr játssza […]. Ez a szellem legmarkánsabban a Gellért és Szálloda épületén tombol, ahol szertelen gazdagsággal halmozza motívumötleteit homlokzatokon, mozgalmas tornyokon, fantasztikus kupolákon és a belső helyiségek kiképzésében egyaránt.”

A Gellért gyógyfürdő hullámfürdője, amit Sebestyén Artúr tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Sebestyén Artúr munkáját dicséri a Gellért 1927-ben átadott hullámfürdője is, aminek megépítéséről 1926-ban határozott a fővárosi közgyűlés, a munkálatokat az év őszén meg is kezdték.

„Sebestyén Arthur eredetileg barokk stílusban akarta a fürdőt megépíteni, majd az egyöntetűség kedvéért áttért a régi Gellért-fürdő magyaros-szecessziós stilusára. Tulajdonképen kevés van itt, ami stílust jelent […]. Mindössze a majolika fülkék, néhány mellvéd és postamens képviselik a régi Gellért ornamentikáját”

– írta a Vállalkozók Lapja a 1927. augusztus 17-én a fürdő új épületrészének megnyitása alkalmából.

Az Erzsébet királyné szobor elhelyezésének terve. Helyét a Szent György téren jelölték ki. Lechner Ödön és Sebestyén Artúr terve 1910. március 6-án az Építő Ipar című folyóiratban jelent meg

Sebestyén Artúr pályája során rendkívül sok pályázaton vett részt, és számos tervét díjjal jutalmazták. Nyújtott be pályázatot például a besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara épülete, a marosvásárhelyi városháza, a nagybányai vigadó, a margitszigeti fedett uszoda vagy a fővárosi Legfőbb Állami Számvevőszék székházának megépítésére. A szecesszió nagymesterével, Lechner Ödönnel közösen pályázott az Erzsébet királyné emlékszobor elhelyezésének, a kecskeméti elmegyógyintézetnek és a sárospataki Állami Tanítóképző és Internátus épületének megtervezésére.

Sebestyén Artúr terve, amit a Margit-szigeti fedett uszoda tervpályázatára készített. A tervek a 1929-es Tér és Forma 10. számában jelentek meg

Sebestyén Artúr tervezte a zólyomi Takarékpénzár épületét is, de nem állíthatták meg a határok sem: fürdőt tervezett Bukarestbe és Pancsovába, mozit Szófiába és Ruszéba, lakóházat Odesszába. 

Budapesten hunyt el, 1945 decemberében. A Világ című lap 1945. december 7-én így emlékezik meg róla:

„Sebestyén Arthur, a magyar építőművészek nesztora 77 éves korában meghalt Budapesten. Egyike volt a magyar építőtársadalom legértékesebb és legtevékenyebb tagjának, aki töretlen optimizmussal dolgozott élete utolsó pillanatáig.”

Nyitókép: A Gellért Gyógyfürdő és Szálló (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó