Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban

2025. július 15. 17:00

Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom három hajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.

Július 15-től ismét látogatható a Budai Várnegyedben, a Kapisztrán téren a Városháza mellett található Márai Magdolna-torony – derül ki a varnegyed.hu honlapról. A január óta zárva tartó 600 éves templomtorony önkormányzati üzemeltetésben nyitotta meg kapuit.

A látogatók számára olyan panorámajegyet vezetnek be, amely a Halászbástya felső kilátóterasza és a Mária Magdolna-torony együttes megtekintésére jogosít, és amelynek a jelenleginél kedvezőbb ára (mindkét helyszínre 2500 forint a teljes árú jegyár és 1250 forint kedvezményes jegyár) ösztönözheti a látogatók mindkét helyszínre történő belépését. Az I. kerületi lakosok ingyen látogathatják mindkét látványosságot.

A jövőben több kiállítást is terveznek majd az épületbe. Megtekinthető lesz többek között a július 31-én ide költöző, jelenleg a Várnegyed Galériában látogatható Egy tenyérnyi művészet | TUFTING 360° – WOOLCANO című tárlat is. A Mária Magdolna-torony nyitvatartása igazodik a Halászbástya időszakaihoz, július 15. és szeptember 30. között 9-től 21 óráig, október 1. és december 23. között 9-től 19 óráig látogatható.

A honlapon azt írják: a késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete, mára az egyetlen középkori torony Budán, amely viszonylagos épségben és eredetiségében vészelte át az évszázadok során az ostromok okozta sorozatos rombolásokat, az azokat követő bontásokat és újjáépítéseket. Eredeti formájában a XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom három hajós épületének nyugati homlokzatán építették fel.

A templom építési munkálatai a XV. század végére zárultak le, ekkorra épült fel teljesen a hat boltszakaszból álló háromhajós, nyújtott szentéllyel rendelkező késő gótikus épület nyugati homlokzatának tengelyében az öt emeletes toronnyal. A hajó belső terének bazilikális elrendezése és méretei ma is jól megfigyelhetők a torony templom felőli oldalán. A török időkben itt működött a Vár egyetlen keresztény temploma, amelyet megosztva használtak katolikusok és protestánsok. A tizenötéves háború (1591-1606) idején elvették a keresztényektől az épületet és ezután mint muzulmán imahely Fetih (Győzelem), illetve Szaát (Órás) dzsámiként volt ismert. A város visszafoglalását eredményező 1686-os ostromban a templom súlyos károkat szenvedett, egyedül a torony maradt használható állapotban – írja a varnegyed.hu

Nagy idők nagy tanúja

A Pestbuda többször írt a Magdolna-torony történetének előzményeiről. Közvetlenül az 1241-42-es tatárjárás után IV. Béla király rendelte el Buda városának felépítését, és ő alapította a Szentháromság téren álló Nagyboldogasszony-templomot (a Mátyás-templomot) és a Mária Magdolna-templomot is. Utóbbi az 1200-as évek közepén még csak egy egyhajós kis kápolna volt, amelyet később háromhajós gótikus templommá építették át. Ennek a középkori templomnak a maradványa a XV. században épült Magdolna-torony.

Maga a templom Buda várának a töröktől való 1686-os visszafoglalásakor semmisült meg, ám a területet birtokba vevő ferences rend a középkori köveket is felhasználva építette fel itt saját barokk templomát a XVIII. században. A szerzetesrendeket felszámoló II. József elkobozta az épületet a ferencesektől, de néhány év múlva, 1792-ben itt koronáztatta meg magát I. Ferenc – a pozsonyi Szent Márton-dóm helyett, amely a török megszállás alatt a magyar királyok koronázási temploma volt.

A XIX. század elejétől, 1817-től helyőrségi templomként működött. Belső berendezésének egy része a Mátyás-templomból került át ide, amikor a koronázó főtemplomot a XIX. században utolsó harmadában restaurálni kezdték. A Mátyás-templomból költöztették át azt a különleges értéket képviselő rézoltárt is, amelyet herceg Esterházy Pál nádor a XVII. század végén fogadalomból készíttetett.

A Mária Magdolna-templom, másik nevén a Helyőrségi templom, sérülten ugyan, de túlélte a második világháborút. Helyreállítására a tervek is elkészültek Lux Kálmán elképzelései szerint, ám az akkori politikai hatalom utasítást adott a lerombolására, s csak a torony menekülhetett meg.

Nagy idők nagy tanúja tehát a Magdolna-torony, amelyet már évekkel ezelőtt is kulturális és turisztikai célokra hasznosítottak, ám átmenetileg bezárták. Most, hogy újra megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt, egy jelentős történelmi helyszín vált látogathatóvá, ahonnan a budai panoráma is megcsodálható.

Forrás: varnegyed.hu, Pestbuda.hu

Nyitókép: Megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

KORÁBBI CIKKÜNK A TÉMÁBAN:

A magyarok temploma volt – Hetven éve kezdték meg a Mária Magdolna-templom bontását

Budapest, Hírek, I. kerület, Kapisztrán tér, Mária Magdolna-templom, Mária Magdolna-torony, PestBuda, pestbuda.hu

² ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa

2025. július 14. 11:00

A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.

A Citadella szerepe a második világháborúban

2025. június 30. 10:30

Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története

2025. június 26. 11:00

A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát

2025. július 14. 19:30

A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból

2025. július 12. 16:00

Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján

2025. július 11. 17:30

Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

⁴⁴ ⁶ ²

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

⁵⁷ ² ⁰

Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.

² ¹ ⁰

Autópályán Budapestről a Balatonra Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.

⁵ ⁰ ⁰

Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.

⁷ ⁰ ⁰

Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.

²⁶ ¹ ⁰

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

⁴⁷ ⁰ ⁴

Széchenyi al-dunai útja Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

¹⁵⁰ ⁰ ⁰

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Egy példátlan buszbaleset hatásai A Ferihegyi gyorsforgalmi úton 1960. június 16-án súlyos autóbusz-baleset történt, összesen 13-an vesztették életüket. A 65 évvel ezelőtti balesetet sok körülmény okozta, ezeket és a tragédia hatásait, következményeit érdemes megismerni.

⁶ ⁰ ⁰

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

¹¹⁹ ⁵ ⁵

Meseszerű épület a Városmajor utcában – A felújított Schachtner-ház A budapesti épületek nagy többségét az osztrák–magyar kiegyezés után, a dualizmus időszakában emelték, és rájuk a történelmi stílusok többé-kevésbé hű követése jellemző. A megelőző évtizedekben az ízlés nem volt még annyira következetes, a homlokzatok inkább csak megidézték az elmúlt korok hangulatait. Ezért a XIX. század közepének romantikus épületei – például az alábbiakban bemutatásra kerülő Városmajor utcai Schachtner-ház is – bájos színfoltként tűnnek ki az utcaképből. A közelmúltban felújított műemlék egyházi átadása a hétvégén történt meg.

⁹⁸ ⁰ ⁰

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A zugligeti villamosbaleset – 125 éve szabadul el a kirándulókkal teli kocsi A budapestieket 1900 júniusában több villamosszerencsétlenség is sokkolta. Június 4-én a zugligeti villamosbalesetben több halott is volt, majd a következő napokban több kisebb baleset is történt. Az utasok ennek hatására a villamosvezetők ellen fordultak.

¹⁰⁷ ⁰ ⁰

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

⁹¹ ⁰ ⁰

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

¹⁰⁵ ⁴ ¹

Az Újpesti vasúti hid megnyitása Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.

⁶¹ ⁰ ⁰

130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.

¹¹⁷ ⁰ ¹

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

¹³⁵ ⁰ ⁰

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

¹⁰² ⁰ ⁰

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

¹⁰⁸ ⁰ ⁰

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

¹²¹ ⁰ ⁰

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

⁸⁹ ¹ ¹

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

¹⁴⁰ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹²⁸ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹³² ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

⁸⁶ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

¹⁴⁴ ⁴ ¹