A magyar ipar egyik legfontosabb üzeme volt a Láng Gépgyár – Lakóparkot építenek a helyére

Írta: Bacsa Ildikó

2022. július 12. 9:00

Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.

A gyár alapítójának, Láng Lászlónak az édesapja és a nagyapja is orvos volt, ám ő úgy döntött, hogy szakít a családi hagyománnyal, és a gyógyítás helyett a gépek világát választja. Bécsben elvégezte a felsőipari iskolát, és több ismert gyár alkalmazottja is volt.

A Láng Gépgyár megalapítója, Láng László (Forrás: Budapest, 1980. 9.szám)

Láng 1867-ben érkezett Pestre. Széles körű tapasztalatainak köszönhetően az Első Magyar Gépgyár üzemvezetője lett. Nem túl hosszú ideig, mindössze egy évig töltötte be ezt a pozíciót, de számtalan fontos ismeretséget kötött, és volt alkalma jól megfigyelni a magyar ipar fejlődését és  minden bizonnyal  hiányosságait is. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy, hogy saját műhelyt alapít.

A Láng Gépgyár távlati fotója a füstölgő gyárkéménnyel egy 1889-es fotón (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Amint a szükséges alaptőke összegyűlt, megvalósította elképzelését: 1868. május 1-jén megnyitotta a 8-10 munkással működő műhelyét a Váczi körúton (a mai Bajcsy-Zsilinszky út). A helyiségeket bérelte, de az ott lévő berendezések legnagyobb része az ő tulajdona volt. A legelején elsősorban javításokkal foglalkoztak, fő megrendelői pedig a pesti malmok voltak. Láng elszántan dolgozott azért, hogy műhelye minél jobb és ismertebb legyen.

„Láng László nem játssza a »gyárost«, maga is megfeszítetten dolgozik, hogy üzeme felvirágozzék. Megrendeléseket szerez, anyagbeszerzéssel foglalkozik, kereskedik, és ha szükséges »előmunkásként« megmutatja a kényesebb szakmai fogásokat. Hirdetéseket fogalmaz, főkönyvet vezet, és külföldi ismeretségeit felhasználva kiemelkedő ismeretekkel rendelkező szakembereket szerez magának”

– írta Diószegi György a Budapest című folyóirat 1980. évi 9.számában.

A Láng Gépgyár telepe a Váci úton egy 1889-ből származó fotón (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A megbízható munkának köszönhetően számos megrendelést kapott a műhely, ezért a munkások létszáma lassan 70-80 főre növekedett, ami miatt a bérlemény egyre szűkebb lett. Végül Láng 1873-ban a külső Váci úton egy volt keményítőgyár épületeit vette meg, az Eisele Gépgyár szomszédságában. Az ott lévő épületeket az üzem igényeinek megfelelően átalakították. Viszont nemcsak a gyár, hanem Láng és a családja is átköltözött: a telep közvetlen szomszédságában telepedtek le.

Láng számára az 1873-as év más szempontból is fontos volt: a bécsi világkiállításon akarta bemutatni a 49 lóerős, 85 percenkénti fordulatszámú nagy gőzgépét. A berendezés hatalmas sikert aratott: elnyerte a kiállítás zsűrijének díját, és József főherceg érdeklődését is felkeltette, aki ezt követően meg is vette alcsúti uradalmának.

Az első malomipari gőzgépét a gyár 1874-ben szerelte fel a budai Lujza Gőzmalomban, majd a többi fővárosi malomba is (Haggenmacher, Erzsébet, Pannónia, Gizella és a Hitelbank malmaiban) ők gyártották az őrlésre alkalmas gépeket.

A gépgyár gépfelszerelő műhelye a XIX. század végén (Forrás: Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója 1896, Budapest, 1896. 402.ábra)

A gyár vasesztergályos- és lakatosműhelye a XIX. század végén (Forrás: Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója 1896, Budapest, 1896. 401.ábra)

A XIX. század második felében nagyon fontos volt a hazai ipar fejlesztésének kérdése. Ennek érdekében az 1881. évi XLIV. törvénycikk értelmében 182 üzem kapott 15 évi adómentességet. A felsorolt gyárak között a Láng Gépgyár is szerepelt.

A gépgyár nagycsarnoka egy 1920-as évekbeli fényképen (Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

A korabeli sajtó nagyon elismerően nyilatkozott a gyár tevékenységéről. A Magyar Gépipar című folyóirat 1893. november 1-jén így írt erről:

„A »Magyar Gépipar«-nak mindig örömére szolgál, ha hazai gépiparunkról valamely kellemest irhat. Igy szívesen jelezzük azon tényt, hogy a Láng-féle gépgyár a külföld részére az utóbbi évben számos gőzgépet készített és most is több oly gőzgép van munkában, mi a külföldi villanyberendezésekre fog szolgálni. Ez a hazai gépgyárunk kitűnősége mellett a legszebb bizonyítvány.”

A Láng Gépgyár egy 1962-ben készült fotón (Forrás: Fortepan/Képszám: 39714)

Az 1896-os millenniumi kiállításnak nagy tétje volt: ekkor dőlt el, hogy mely cégek képviselik majd a magyar ipart az 1900-as párizsi kiállításon. A Láng-gyár mindkét tárlaton jól szerepelt, sőt 1900-ban a bemutatott gőzgépért nagydíjat és aranyérmet is kapott.

Az alapító fia, Láng Gusztáv a századforduló éveiben fejezte be stúdiumait a bécsi és a berlini műegyetemen, majd tanulmányútra indult. Diószegi György már említett 1980-as cikkének második részében kiemelte, hogy Láng Gusztáv örömmel tapasztalta, hogy apja gyára az 1900-as világkiállításon mekkora sikert aratott. Útjáról hazatérve egy új technológia, a gőzturbina gyártására tett javaslatot.

A Láng Gépgyár turbina-összeszerelő műhelye 1968-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 179188)

A gőzturbina megtervezését a gyár főmérnöke készítette. Sajnos csak később derült ki, hogy elszámolta magát a tervezésnél: a turbina üzemi fordulatszáma egybeesett a kritikus fordulatszámmal, ez pedig gondot okozott a működésében. A hiba kijavítása nagyon sok pénzt emésztett fel, emiatt a gépgyár anyagilag nehéz helyzetbe került, amin még az sem segített, hogy 1910-ben elkezdték a Diesel-motorok gyártását és a fejlesztését. Ennek a sajnálatos eseménynek a hatására döntöttek úgy, hogy a családi vállalkozást részvénytársasággá alakítják át: 1911-ben a Láng Gépgyár és a Magyar Általános Hitelbank megállapodtak a részletekben és fúzióra léptek. A gyár vezérigazgatójának Láng Gusztávot nevezték ki, az igazgatóságban pedig helyet kaptak a hitelbank képviselői és a Láng család tagjai is. Láng László a gyár tényleges vezetésétől betegsége miatt már korábban visszavonult, a bankkal kötött szerződés után nem sokkal, 1914-ben pedig eltávozott az élők sorából.

A Láng Gépgyár telepe felülnézetből (Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

1915. július 1-jén újabb fontos eseményre került sor a gyár történetében: a Láng Gépgyár magába olvasztotta a Hazai Gépgyár Részvénytársaságot. Az utóbbihoz tartozott a Láng-gyárral szomszédos Eisele Gépgyár is.

A Láng Gépgyár aquarellje (Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

A 3-as metró építése a Forgách utcánál a Láng Gépgyár előtt (Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

A gyár gépei nagyon népszerűek voltak. Ezeket a berendezéseket használták a Vízművek, a Gázművek és az Elektromos Művek épületeiben is. Az 1930-as és 40-es évek autóbuszai a Láng Gépgyár által gyártott Diesel-motortól működtek, de

„igen nevezetes gyátmányai lettek a Láng gyárnak a vegyes íz és paradicsomkonzerv-készítő berendezések”

– írta dr. Tóth Imre a Budapest folyóirat 1968. évi júliusi számában.

A ma is álló kazánkovácsműhely épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második világháborúban hadüzemmé nyilvánították, és szerencsésen, komolyabb anyagi károk nélkül átvészelte a világégést. Jelentős változás csak az 1948-as államosítás után következett be. Ebben az évben nyugdíjazták Láng Gusztávot, aki majdnem 40 éve volt vezérigazgatója a cégnek. 

Az 1970-es évektől a gyár a korszerűtlen technológia miatt fokozatosan veszített a presztizséből, és egyre nagyobb válsággal kellett szembenéznie. 1990-ben privatizálták, majd 2000-ben végleg megszűnt a cég. 

A műemléki épület Turbina utca felőli homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Láng Gépgyárnak óriási jelentősége volt a magyar ipar nemzetközi hírnevének megalapozásában és fejlődésében. Az óriási telep épületei közül az Eisele Gépgyár egykori, Alpár Ignác által 1890–91-ben tervezett épületei maradtak meg: a kazánkovácsműhely, a kazánszerelő műhely, a rézművesműhely és az irodaépület. 1999 óta műemléki védelem alatt állnak. 

A rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló tervek szerint az egykori gyár területén a közeljövőben modern lakóparkot építenek.   

A Láng negyed program keretében lakóparkot alakítanak ki a Láng Gépgyár környékén. Ehhez már a látványtervek is elkészültek (Forrás: epiteszforum.hu)

Nyitókép: A Láng Gépgyár az 1920-as években (Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A lakópark látványterve azt bizonyítja, hogy a politikus, az építész és a kivitelező együttműködve sok-sok millió forintért létrehoz egy esztétikai fogyatékos tárolódoboz förmedvényt, amivel az emberek kénytelenségből majd naponta együtt élnek, és naponta fertőződnek. Sivár, embertelen, gépies-négyzetes, mintha csak automata gépen készült volna gépek számára. Ideje lenne, hogy az öntelt építészek négyszögletes épületeikhez sivár, négyszögletes embereket is készítsenek, akik méltóak a Sivárizmus stílusú épületeikhez.
A látványterven bemutatott tervekből hiányzik a múlt megbecsülése, a korábbi korok építészete iránti tisztelet és az épületet használó emberek iránti alázat. Nem szükséges a múltat végképp eltörölni, felrúgni mindent, ami régi, hogy az eredetiség látszatával eltakarható legyen a tehetségtelenség sivársága.

Az ilyen építészeket vissza kellene küldeni az óvodába, hogy tanuljanak a gyerekektől, akik ennél különb építményeket tudnak készíteni az építőkockáikkal.
Sajnos az ilyen véleményeket pontosan azok nem olvassák, akikhez szól.
A szépérzék ellen elkövetett bűntényt pedig sajnos nem büntetik.

Válaszok:
Kristoffff | 2022. július 15. 11:47

Az itteni fidesz rajongó olvasók kedvéért közlöm, hogy a volt Láng gépgyár területét Gattyán Györgyék (ezzel fizetik ki őket az álellenzéki kamupártként indulásért) és a Magyarországon élő, kőgazdag, orosz oligarcha Ruszlan Rahimkulov és családja építheti be minden szarral (ahelyett, hogy lenne ott egy park), a kormány pedig ezt kiemelt beruházássá nyilvánította (vajon miért), ezért könnyített és gyorsított engedélyezéssel a beépítés azonnal el is kezdődhet.


A legszomorubb az egeszben az, hogy a latvanytervek alapjan, ez a fejlesztes sokkal izgalmasabb/esztetikusabb/etc. mint az osszes az utobbi 30 evben kivitelezett lakoprojekt Budapesten. Persze ezek csak latvanytervek, igy aztan mire megvalosulnak, az eredmeny valahol a Havanna es a Jozsef Attila lakotepelek kozott lesz feuton ami az esztetikat illeti. Remelem legalabb a felhasznalt anyagok es a kivitelezes minosege azert jobb lesz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó