Az Andrássy út és a Dobó utca sarkán az 1870-es évek előtt egy kétemeletes épület állt, amelyet a Sugárút kiépítése miatt lebontottak, a telket pedig eladásra kínálták. A parcellát a Gizella Gőzmalom és a Krausz-Mayer maláta- és szeszgyár vezetője, Krausz Lajos vette meg 1882-ben. A 336 négyszögöles telek 150 200 forintért került az ismert gyáros tulajdonába. A vásárlás után megbízta a fiatal, de a Sugárút túloldalán már referenciát felmutatni tudó Quittner Zsigmond építészt, hogy tervezze meg bérpalotáját, amelyben a saját otthona is volt.

Az Építési Ipar 1884. február 4-i számában megjelent közleményből kiderül, hogy az építési engedély iránti kérelmet 1884-ben bírálták el (az Andrássy utat akkor hivatalosan Sugárútnak hívták, a telek pedig a 20-as számot viselte), a Közmunkatanács hivatalos éves jelentései között pedig azt olvashatjuk, hogy Krausz Lajos építkezése 1884-ben kezdődött a Révay utca, a Dobó utca és a Sugárút 20. által határolt telken.

A Krausz-palota homlokzata Divald Károly felvételén 1885-ben a Sugárúton, amely csak egy év múlva kapta meg az Andrássy út nevet (Forrás: Az Építési Ipar, 1885. december 27.)

„Vajha akadna még sok háziúr, kinek műizlése és áldozatkészsége építészeinknek lehetővé tegye magasabb architektonikus díszítésekhez a testvérművészetek igénybe vételét”

– írja az építtetőről az épület tervezője 1885-ben Az Építési Ipar 52. számában a palota elkészülésének alkalmából.

A Quittner Zsigmond által készített épület keresztmetszete (Forrás: Az Építési Ipar, 1885. december 27.)

Az épület Andrássy út felé néző homlokzata igencsak gazdag kiképzést kapott, míg a mellékutcák (a Dobó utca és a Révay utca) felé nézők jóval szerényebbet. A főhomlokzaton az első emeleti lunettákban az Édeni és a Heroikus, illetve a Reneszánsz és a Modern allegóriája látható. Szintén ezen az emeleten a középső ablak fölött két címtartó alak helyezkedik el. A harmadik emeleten lévő szoborpárok pedig a polgári erényekre utalnak: balról indulva a hűség és a szeretet, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, a béke és a munka megtestesítései láthatóak. A homlokzat szobrászati díszítéseit és a belső udvarban található Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette. A homlokzat kialakításán vele dolgozott a fiatal Róna József, aki visszaemlékezésében így ír a munka megkezdéséről:

„Donáth nagyobb megbízást kapott az Andrássy-uti Meier-Kraus-féle palota szobraira, amelyeket homokkőből kellett kifaragni. A vázlatok már elkészültek s az agyagmodeleket félnagyságban csináltuk. Amikor Pestre érkeztem, már várt reám a levele. Nyomban hozzá is fogtunk a munkához.”

 

A Krausz-palota belső udvarának kútdomborműve, Donáth Gyula alkotása (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

„A kidolgozás is művészi, eredeti és szép conceptióra valamint monumentális, az épület styljével összhangzó és még a jelentékeny magasságban is érvényesülő hatásra nézve valóban kitűnőnek mondható”

– írja Quittner a homlokzat kiképzéséről a már említett cikkében.

Az épület dekorálásában közreműködött Lotz Károly, aki nemcsak a beltéri freskókat, hanem a belső udvarban lévő sgraffitót is készítette, a mozaikok pedig Luigi Depolt munkáját dicsérik.

A palota első emeletén, a főemeleten a korabeli hagyományoknak megfelelően a tulajdonos és családja lakott. A második és harmadik emeleten bérlakásokat, a földszinten pedig bolthelyiségeket alakítottak ki.

A Krausz-palota homlokzata 1890-ből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Érdekesség, hogy Quittner a belső udvaros palota tervezésénél mellőzte a nyitott folyosók kialakítását.  

„Két, az udvar jobb- és baloldalán részarányosan fekvő főlépcső, melynek mindegyike minden emeleten directe vezet két-két lakás előszobájához. Ebből az előszobából ajtók vezetnek majdnem mindegyik lakószobába, a konyhába, fürdőszobába, két-két closethez, kamrába stb.”

– írja az épület alaprajzi elrendezéséről Quittner Zsigmond Az Építési Ipar már említett számában.

A Szalon Kávéház belső tere

1898-ban a palotába költözött a fővárosszerte ismert Szalon Kávéház (későbbiekben Piccadilly), de ez a palota adott otthont az 1930-as évek elejéig a híres Magyar Korona kávéháznak is. Az 1914-es Budapest Czím- és Lakásjegyzék szerint a Budapesti Kereskedelmi Testület tulajdonában volt már épület.

A Magyar Korona a környék egyik legjobb vendéglátóhelye volt, ahol kereskedők, ügyészek, orvosok, ügyvédek és tisztviselők is gyakran megfordultak, de kedvenc helye volt a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is.

„Csak egy-két hely van még Budapesten olyan, ahol a béke aranyos mosolyát inspiráló csendjét lehet élvezni. Ilyen az Andrássy-úti Magyar Korona-kávéház. Ide jár változatlan szeretettel a magyar írók krémje, a Nyugatisták az ezüsthajú Osváth Ernő vezetésével, itt van a híres Kassák Lajos, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Szép Ernő. Beszélgetnek, írnak, szerkesztenek. Vannak itt vitatkozó fiatalok és szemlélődő öregek.”

– írja ezeket az elismerő szavakat 1927 decemberében az Ujság című lap.

A Krausz-palota főhomlokzata egy 1958-ból származó felvételen, ekkor Népköztársaság útja 12.  (Forrás: Fortepan/Képszám: 103028)

A Magyar Korona külön helyiségeiben még a sportemberek is megtalálták a szórakozásukat: elsőrangú pingpongasztal várta az érdeklődőket.

Hiába volt az egyik legkedveltebb kávéház, hiába vonzotta a művészvilág legfontosabb alakjait, az Uj Nemzedék 1934. február 20-án már arról tájékoztat, hogy a kávéház berendezését elárverezték.

„Az utóbbi időben Budapesten csaknem minden napra esik egy-egy kávéházbezárás. A Kávéházak bukásának oka mindig ugyanaz: házbértartozés, adóhátralékok és türelmetlen magánhitelezők. Ma délután az Andrássy-ut 12. szám alatt lévő Magyar Korona-kávéház berendezéseit fogják elárverezni. Ez a régi Andrássy-uti kávéház a mult évben tulajdonost cserélt, azonban ez sem segített rajta. Az új tulajdonos ellen már decemberben végrehajtást vezettek s lefoglalták 1680 pengő értékben a márványasztalokat, a székeket és a kávéház egész berendezését.”

A Krausz-palota napjainkban, Andrássy úti homlokzatát fák takarják (Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

A palota jelenleg felújítás alatt áll (Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második világháborút követően a palota a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz került. Az erősen leromlott állapotú épület részleges felújítására 1960–1862-ben került sor.

Részlet a homlokzatról: a harmadik emeleti szoborpárok (Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

Majd 2002-ben egy nagyobb felújításon esett át, ekkor alakították át irodaházzá. A híres sgraffitós belső udvar kivételes művészeti értéke miatt üvegtetőt kapott, hogy így óvják az ott lévő alkotásokat az időjárás szeszélyeitől. 

Az épület jelenleg felújítás alatt áll, elkészülte után irodaházként működik majd. Új bejáratot alakítanak ki földszinten, restaurálják a belső udvaron lévő sgrafittodíszítést és az Incselkedők-kútszobor is megújul. A munkálatok során a gépészeti és légtechnikai rendszert is korszerűsítik. A felújítási munkálatok 2021-ben kezdődtek, és a tervek szerint még idén befejeződnek.

Részlet a palota homlokzatáról (Forrás: krauszpalota.hu)

Részlet a palota homlokzatáról (Forrás: krauszpalota.hu)

A sgrafittóval díszített belső udvar (Forrás: krauszpalota.hu)

Az Andrássy úton az utóbbi időben felgyorsult az épületek felújítása. Idén márciusban megnyílt a megújult Operaház, június elején pedig az egykori Haggenmacher-palotában (Andrássy út 52.) fejezték be a munkálatokat. Az Operával szemben lévő Dreschler-palota (Andrássy út 25.) felújításának végét idénre tervezik, ahogyan az Andrássy út 47. számú bérpalotának és a Kodály köröndön lévő Hübner udvarnak (Andrássy út 92–94.) is. Ugyanitt a közeljövőben újjászületik a MÁV-bérház (Andrássy út 88–90.), és hamarosan befejeződik a szemközti oldalon leégett MÁV-bérpalota (Andrássy út 83–85.) újjáépítése is. Várható a volt MÁV-székház (Andrássy út 73–75.) felújítása is, de az Andrássy út más palotáinak a felújítása is folyamatban van.

Nyitókép: A Krausz-palota Andrássy út felőli homlokzata 1890-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)