A Ludovika Akadémia: 150 éves a magyar tisztképzés

A cikk angol nyelvű változata: The Ludovica Academy: 150 years of Hungarian officer training

Írta: Bacsa Ildikó

2022. december 4. 11:00

Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a Ludovika Akadémia, a honvédtisztképző katonai iskola. A magyar tisztképzés megindításáról az 1808-as országgyűlésen határoztak, ám ténylegesen csak 64 évvel később indult meg az oktatás. Az akadémia saját épülete a VIII. kerületben ugyan már 1830–1836 között felépült közadakozásból, Pollack Mihály tervei szerint, ám a klasszicista palota évtizedekig használaton kívül volt. Egy 1872-es törvény azonban ismét elrendelte a magyar királyi honvédségi akadémia felállítását.

A XVIII. és XIX. század fordulóján már többször is szóba került a magyar tisztképzés szükségessége, ám Bécsben ennek az ötletnek hosszú ideig ellenálltak. Először az 1808-as országgyűlésen határoztak a magyar tisztképző létrehozásáról, amit az uralkodó is engedélyezett. A Magyar Törvénytár című többkötetes munkában az akadémia alapításáról szóló törvénycikk így határozza meg a célokat:

„Ez akadémiának főczélja leend, hogy benne a magyar ifjuság azon tudományokra oktattassék oly nevelést nyerjen, melyek által ugy a rendes hadseregben, mint fölkelés alkalmával is a haza hasznos szolgálatára alkalmassá és képessé legyen.”

A törvény első pontja a váci Theresianum épületét jelölte ki a képzés megindításának helyszínéül. Az intézmény feletti felügyeletet a király látta el, aki a megfelelő tisztikar kialakításáért is felelősséget vállalt. Nevét I. Ferenc magyar király feleségéről, Mária Ludovika királynéról kapta, aki egy igazán jelentős összeggel, 50 000 forinttal támogatta az akadémia létrehozását.

A Ludovika épülete 1845-ben, Rudolf Alt rajza (Forrás: Budapest, 1979. októberi száma)

Ezt a határozatot néhány évvel később, 1827-ben újabb törvénycikkel erősítették meg, amiben már egy új, pesti épület felépítéséről határoznak.

„Hogy az említett akadémia, mivel tettleges alapja elegendőképen megvan, minden további késedelem nélkül Pest városában állíttassék föl; a hajdani Teréziánum váczi épülete pedig, mely annak helyiségeül volt szánva, minden hozzá tartozó alapokkal együtt az akadémia alapjának gyarapítására minél gyümölcsözőbben adassék el.”

József nádor, az ügy egyik legbuzgóbb támogatója a kor legjelesebb építészét, Pollack Mihályt – aki később a Magyar Nemzeti Múzeumot is tervezte – kérte fel az új épület terveinek elkészítésére, amelynek helyét az Orczy-kert szomszédságában jelölték ki. Pollack, hogy a feladatot a lehető legnagyobb szakértelemmel oldja meg, megbízást kapott a bécsi és a bécsújhelyi katonai akadémiák tanulmányozására.

Az épület alapkőletételére 1830-ban került sor. 1832-ben lebontották a főhomlokzat állványzatát, négy évvel később, 1836 végén pedig Pollack benyújtotta az építészeti zárójelentést. A hatalmas épületet lovarda és istálló, illetve egy szépen rendezett kert vette körül. 

A Ludovika épülete egy korabeli rajzon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1872. április 28.)

A belső udvaros épület homlokzatait korinthoszi pilaszterekkel, és timpanonnal lezárt közép- illetve oldalrizalitokkal tagolták. A szimmetrikus, tekintélyt parancsoló épület a korszak egyik igen fontos építményei közé tartozott, ennek ellenére 36 éven keresztül szinte végig használaton kívül volt, de mikor használták, akkor sem az eredeti céljainak megfelelően. A Vasárnapi Ujság 1872. április 28-án írt cikkéből azt is tudjuk, hogy milyen akadályok álltak az intézmény megnyitásának útjában:

„Az épület 1836-ban be is fejeztetett, azonban üresen maradt, bár pénzalapja is 800 000 frtra ment, melyben 69 ifjúnak az intézet költségen taníttatását biztosító alapítványok tőkéje foglaltatott. De üresen maradt azért, mert az 1808-diki t. cz. szerint, az intézetnek a nádor felügyelete alatt kellett volna állania, ki a kir. kincstárból fizetendő tanárokat kinevezés végett a királynak ajánlani jogosítva lett volna; az ország rendei pedig azt követelték, hogy a tanárok magyarul tanítsanak, s e kérdés fölötti vita – az intézet megnyitását évről-évre elodázta.”

A Ludovika Akadémia épülete a XIX. század végén, a felvétel 1880 és 1890 között készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 82225)

Az 1838-as nagy árvíz során az épület a magasabb fekvése miatt nem sérült meg, sőt védelmet nyújtott az embereknek is. 1849 után katonákat szállásoltak el a tisztképző termeiben, majd katonai kórházat is kialakítottak benne.

Az 1867-es kiegyezést követően egyre többször hangozott el, hogy szükség van a magyar tisztképző akadémiára. Szinte hihetetlennek tűnt, de végül megvalósulhatott a régi álom: az 1872-es XVI. törvénycikke értelmében:

„Az 1808. évi VII. és 1827-dik évi XVII. törvényczikkek értelmében Pesten fölállíttatni rendelt magyar katonai intézet mint magyar királyi honvédségi akadémia állíttatik föl, és Ludovika-Akadémia nevet fog viselni.”

A Ludovika Akadémia épülete egy XIX. század végi felvétele (Forrás: Fortepan/Képszám: 82422)

Az intézmény megnyitása örömteli esemény volt. A Honvéd című, első magyar katonai hetilap 1872. március 29-én lelkesen írt az ősszel megnyíló Ludoviceumról.

„Sok várakozás, sürgetés és a közvélemény hangos nyilvánulásának számtalan ismétlése után végre megértük, hogy a Ludoviceum épülete és az e név alatt értett alapítvány tőkéje azon czélra fordíttatik, hogy magyar ifjak magyar szellemben nyerendő katonai szakképzettségben részesülhessenek.”

A lovarda belső tere egy 1920-as fotón (Forrás: Magyar Múzeumok, 1996. 4.szám)

Az 1880-as években az Üllői út felé négyszintes szárnyépületet emeltek, majd 1893-ban önálló vívóteremmel és kisebb létesítményekkel bővítették. Danczer Alfons 1889-ben megjelent, A mi hadseregünk című könyvéből azt is tudjuk, hogy milyen belső termekkel rendelkezett a Ludovika épülete:

„Az akadémia maga igen szép épület és tágas tan-, háló-, étkező-, torna-, vívó- és táncztermekkel, lovardával és uszodával, nemkülömben egyéb czélszerű berendezésekkel bir, gazdagon és hasonlóan föl van szerelve mint a közös hadseregnek leírt képző intézetei.”

A Ludovika Akadémia ünnepsége az Orczy-kertben Ferenc József tiszteletére. A király és kísérete szemlét tart. A felvétel 1896. június 12-én készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 82804)

Tehát 1872-től megkezdődött a tervszerű honvédképzés. Kezdetben csak a 14 és 16 év közötti, önként jelentkező fiatalok tanítása folyt az intézmény falai között. A négyévi képzés után hadapród-tiszthelyettes ranggal kerülhettek a hadsereghez. A két legjobb tanulót a király által hadnagyokká nevezték ki.

„A Ludovikán a katonai tantárgyak voltak előtérben, az általános műveltség növelésére kevés gondot fordítottak. Mai értelemben vett politikai nevelés nem folyt, természetesen nem esett szó a haladó mozgalmakról, a munkásokról és az agrárkérdésekről sem, vagyis mellőzték a kor legégetőbb problémáit.”

– írta 1979-ben a Budapest folyóiratban Kádár Gyula katonatiszt, aki maga is a Ludovika Akadémia növendéke volt.

A Ludovika Akadémia millenniumi ünnepsége a király, Ferenc József jelenlétében. A felvétel 1896. június 12-én készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 82800)

A hallgatók bemutatója a millenniumi ünnepségen (Forrás: Fortepan/Képszám: 82806)

Az iskolába jelentkezőket kötelező orvosi és sportvizsgálatra, illetve elméleti vizsgára kötelezték. Érdekesség, hogy a Ludovika megnyitásának időszakában a honvédség nem számított „előkelő” pályának, ezért csak kevés arisztokrata és nemesi származású jelentkező akart felvételt nyerni az intézménybe.

A tisztképzés 1914-ig zavartalanul folyt az épület falai között, aminek az első világháború kitörése vetett véget. A képzés időtartamát három évről két évre csökkentették. Az idő előtti felavatások miatt 1916-ra szinte teljesen kiürült az akadémia, és az utánpótlás is gondot jelentett, hiszen csak a 18. életévüket betöltött férfiak jelentkezhettek a képzésre. A háború súlyos helyzetet teremtett, ezért az 1916/17 tanévre már a 17 éves fiatalok is jelentkezhettek az ekkor már csak egyéves képzésre.

 

A Ludovika Akadémia tisztavatása. Az eseményt augusztus 20-án, Szent István napján tartották (Forrás: Budapest, 1979. októberi száma)

A trianoni békeszerződés után megváltozott a magyar tisztképzés rendszere. Az 1921. évi XXXIII. törvénycikk az 1920. június 4-én kötött békediktátum becikkelyezéséről szólt, amelynek 104. cikkelye kimondta, hogy a magyar hadsereg létszáma nem haladhatja meg a 35 000 főt. Csak egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény maradhatot, ez pedig a Ludovika Akadémia volt, amely főiskolai rangra emelkedett az 1922. évi X. törvénycikk értelmében:

„A m. kir. honvédség harcos állományú hivatásos tisztisarjadékának kiképzése négy évfolyammal bíró és teljes ellátást nyujtó katonai főiskolában: a budapesti m. kir. Ludovika Akadémián történik. A többi katonai tisztképző iskola, mint ilyen, megszűnt s ezekről az 1921:XLIV. törvénycikk intézkedik.”

Az első világháborúban elesett katonák emlékére Horvay János szobrász készített szobrot, amit 1924. május 25-én lepleztek le a Ludovika téren (Forrás: Fortepan/Képszám: 132631)

A második világháború alatt körülbelül ugyanaz zajlott le az intézményben, mint az első világégés során: 1943 és 1944 között két évre redukálódott le a képzési idő, majd még gyorsabb, 14 hónapos kiképzést kaptak a fiatalok. 1944 őszén az intézményt Körmendre helyezték, 1945-ben pedig megszüntették magyarországi működését és Németországba telepítették át, majd a 1945. április 25-én feloszlott az akadémia.

A lovarda épületében működött az Alfa mozi. A fénykép 1971-ben készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 252960)

Az ostrom alatt kifosztott főépületbe az ELTE Természettudományi Karának több tanszékét helyezték el, a szárnyépületben a Bem József Gimnázium kapott helyet. A lovarda épületében pedig Alfa néven mozit alakítottak ki, ami egészen az 1992-es leégéséig működött.

A rendszerváltás után került ismét napirendre, hogy mit kezdjenek a Ludovika igencsak romos épületével. Mádl Ferenc kulturális miniszter azt javasolta, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeit költöztessék be az épületbe, amit az 1994-es törvényhatározat meg is erősített. A határozat értelmében a lovardát helyreállították, alagsorában megnyílt a múzeum állandó kiállítása, a tetőtérbe pedig raktárakat alakítottak ki.

A Ludovika Akadémia egykori épületeiben – a Természettudományi Múzeum mellett – 2014-ben a megnyílt a Magyar Közszolgálati Egyetem.

Középen a Ludovika főépülete, balra a Magyar Természettudományi Múzeum épülete (Forrás: ludovika-campus.uni-nke.hu)

Nyitókép: Középen a Ludovika főépülete, balra a Magyar Természettudományi Múzeum épülete (Forrás: ludovika-campus.uni-nke.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó