Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János

A cikk angol nyelvű változata: The builder, János Bobula, could live in one of the most beautiful palaces on Andrássy Avenue only for a few years

Írta: Bacsa Ildikó

2022. február 18. 10:00

„A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

Pest városfejlődésének egyik jelentős eseménye a Sugárút, vagyis a mai Andrássy út kialakítása, amelynek az elsődleges célja az volt, hogy összekötést biztosítson a Városliget és a Belváros között. Ez azonban lehetőséget nyújtott arra is, hogy új épületeket – közintézményeket és magánpalotákat egyaránt – emelhessenek az útvonal mentén.

Ezt az alkalmat ragadta meg idősebb Bobula János (1844–1903), aki nemcsak tulajdonosa, hanem tervezője és kivitelezője is volt az Andrássy út 62.-nek. Bobula 1861-ben, mindössze 17 évesen érkezett egy kis Liptó megyei településről Pestre. A Műegyetem elvégzése után hírnevet szerzett szakmájában, aminek egyértelmű bizonyítéka, hogy az 1889-es Magyar Salon című folyóiratban a főváros 9 legnevesebb építésze között találjuk.

A főváros 9 legnevesebb építésze 1889-ben (Forrás: Magyar Salon, 18881889. 6.évf. 11. kötet, 174.o.)

Bobula János portréja (Forrás: Gazdasági Mérnök, 1887. január 16.)

„Az olasz renaissance hívének vallotta magát s e stílus formanyelvében tervezte épületeit melyek világos, célszerű szerkezetükkel, harmonikus tagoltsággal jeleskednek”

– írta róla Lyka Károly a Művészet folyóirat 1904. évi első számában. Ez igaz Bobula saját palotájára is. 1879-ben árajánlatot tett a telekre, és már a következő évben meg is kapta az építési engedélyt, hozzáfoghatott otthona megépítéséhez, ami egyben munkásságának csúcsa is volt.

Palotájának utcai homlokzata héttengelyes, és teljes egészében terméskőből készült. A homlokzat kisebb formában ugyan, de visszaköszön a Bródy Sándor utcai Ádám-palotán (1875–1876). Ezt a homlokzatot vette ugyanis mintául, amit onnan ismert, hogy ő volt az épület kivitelezője. Emellett baráti kapcsolatot is ápolt az épület tervezőjével, Wéber Antallal, akinek segítségével később több állami megbízáshoz is jutott.

Bobula jól kihasználta a hosszúkás telek adottságait. A háromemeletes, alápincézett épület szárnyai egy kis belső udvart vesznek körül, ahol eredetileg egy kis szökőkút is állt. Az utcai szárny első emeletén volt a tulajdonos lakása. Reprezentatív jelentőségére már a másik két emeletnél igényesebb homlokzati kialakítása is felhívja a figyelmet.

Bobula János palotája (Forrás: Magyar Salon, 18881889. 6.évf. 11. kötet, 181. o.)

A Bobula-palota, balra a Terror Háza  (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A második és a harmadik emeleten kisebb lakásokat tervezett, amelyeket bérbe adott. Minden lakáshoz tartozott fürdőszoba, és központi fűtéssel voltak ellátva.

Bobula olyan jeles művészeket alkalmazott palotájának dekorálására, mint Scholtz Róbert díszítőfestő, aki többek között az Országház, az Operaház és a Várkert Bazár termein is dolgozott, vagy Jakobey Károly festő és Árkay Sándor műlakatos, akinek leghíresebb alkotása a New York-palota és a Nyugati pályaudvar kovácsoltvas kapuja. A díszes üvegablakok elkészítésére Róth Zsigmond üvegesmester és fia, valamint a pályája elején járó Róth Miksa kapott megbízást. Valószínűleg nemcsak anyagi hátterének, hanem Wéberrel való ismeretségének is köszönhette, hogy palotájának belső és külső díszítésében Lotz Károly is részt vett. (Wéber Lotz sógora volt.)

A Bobula-palota 1904-ben (Forrás: Művészet, 1904. évi I. szám)

Termei közül mindenképpen említést érdemel az előcsarnok, amelynek falaira Lotz kartonjai alapján Jakobey Károly festett. A korabeli vélemények szerint a falfestmények Jakobey munkásságának legjobbjai közé tartoztak. Ezt sajnos ma már nem tudjuk megítélni, mert a lunettákban lévő freskókon kívül – amelyek a négy évszak, illetve a takarékosság és szorgalom allegorikus alakjait jelenítik meg – más nem maradt meg. Állítólag az egyik későbbi tulajdonos tüntette el a falakról. Emiatt a terem eredeti festészeti programját csak írásos forrásokból ismerjük: 

„a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél”,– lejjebb »a hajnal, – a nappal – az est és az éj, aztán a Háziasság, – a szorgalom és a takarékosság«, lent pedig a »házi béke«, – a vagyonosság a humor és a vendégszeretet, Lotz Károly Compositioi szerint encaustice festve”

– olvashatjuk Nagyszadai Szekeres Margit: Jakobey Károly (1826–1891) című, 1938-ban kiadott könyvének 42. oldalán.

A tavasz és a tél allegóriája (Fotó: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

A bejárat két oldalán egy-egy szobor köszönti a belépőt: jobb oldalon a Háziasság, bal oldalon pedig a Vendégszeretet allegorikus nőalakja. A két szobor eredetileg nem tartozéka az épületnek, nem Bobula rendelte Róna József szobrásztól. Az viszont biztosnak tűnik, hogy már a XIX. század végén a palota bejáratánál üdvözölték a látogatókat.

A palota másik szép része az előcsarnokból induló főlépcsőház, a virágmotívumokkal és griffmadarakkal díszített korlátjával. A ház legreprezentatívabb teremsora Bobula és családja lakása az első emeleten. Az utcai fronton lévő szobák mennyezeti képeit Tardos-Krenner Viktor festő dekorálta. A középső teremben Ámor és Psyché története, a szélső termekben pedig puttójelenetek láthatók. A középső teremből nyílik a loggia, amit egykor szintén Lotz kartonjai alapján dekoráltak mitológiai alakokkal. Bobula néhány bútort is tervezett a lakásába, például egy sarokpamlagot, amit körtefából készítettek el.

Bobula János által tervezett sarokpamlag (Fotó: Gazdasági Mérnök, 1885. március 1.)

Az építkezés már 1882-ben befejeződhetett, de a ház teljes egészében 1883-ban készült el. Ez alkalomból Bobula egy hatvantagú társaságot látott vendégül, akiket vacsorára is ott tartott, és bemutatta nekik alkotását kívül-belül. Vendégei között volt Ráth Károly főpolgármester, Falk Miksa, Podmaniczky Frigyes báró, Jósika Kálmán báró, az építészek közül Ybl Miklós, Török József, Királyi Pál és mások. Mindenki kedvező véleménnyel távozott, elsősorban a bútorok egyediségét méltatták.

Tardos-Krenner Viktor: Ámor és Psyché (Fotó: Bacsa Ildikó/pestbuda.hu)

„Valódi mintaképe ez a polgári palotának, melyben a legszebb harmóniában vannak egyesítve a tiszta styl legnemesebb formái s a képzőművészet mesterialkotásai, élő tanúbizonyságot téve a tervező tulaj­donos művészi alkotó képességéről, nemes ízléséről s elismerésre méltó áldozatkészségéről”

– írták az épületről a Gazdasági Mérnök című lapban 1883. május 10-én. 

A Bobula-palota homlokzata (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Bobula sajnos nem sokáig élvezhette munkájának gyümölcsét, mert már 1887-ben arra kényszerült, hogy megváljon gondosan megtervezett és kivitelezett otthonától. Egy korabeli cikk szerint egy másik folyamatban lévő munkája, a Tisztviselőtelep megtervezése miatt komoly anyagi veszteség érte. Emiatt kénytelen volt eladni az épületet Kollerich Pál szitagyárosnak, aki 330 000 forintot fizetett érte. Ezután további tulajdonosok követték egymást egészen 1950-ig, amikor is állami tulajdon lett. Nemcsak a tulajdonosa, de a funkciója is megváltozott: a benne lévő lakásokat irodákká alakították. Először az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) használta Bobula palotájának egykori termeit, majd 1958–59-ben a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézete költözött be, 2007-től pedig irodaházként működött. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat számtalanszor próbalta megszerezni az épületet a Szlovák Kulturális Központnak, de minden alkalommal falakba ütközött.

Végül a török állam vásárolta meg, és ma a Török Kulturális Központnak ad otthont az egykori bérház.

Nyitókép: A Bobula-palota (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ezesetben a Török àllam költhetne az èpület homlokzatànak felújìtàsàra mert meglehetősen rossz àllapotban van.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó