Szilézia központja, Boroszló (lengyelül: Wrocław, németül: Breslau) mellett, 1837. január 1-én született Scholtz Róbert. Iparosi pályára készült, ennek megfelelően egy szobafestő (a díszítőfestő korabeli elnevezése) mellett volt tanonc. Ennek végeztével, felszabadulása után az 1850-es évek elején Bécsbe ment, ahol szobafestők alkalmazottjaként dolgozott. Ebben az időszakban a műipariskolai és a rajzakadémiai tanfolyamok látogatásával gyarapította ismereteit, technikai tudását, és fejlesztette művészi igényességét.

Scholtz Róbert portréja (Forrás: Kapitány-Horváth Zsuzsa: Az Országház díszítőfestészete. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017)

Scholtz Róbert 1857-ben Pestre költözött, ahol családot is alapított. Ettől az időponttól eredeztethető a díszítőfestészet hazai fejlődése. Bár kezdetben csak kisebb megrendeléseket kapott, de minőségi munkáinak köszönhetően hamarosan gyarapodni kezdtek a megbízásai. Bécsből és Észak-Európából is egyre több szobafestősegéd jött Scholtz műhelyébe tanulni, akik közül sokan a későbbiekben munkatársaivá is váltak.

Legfontosabb megbízásait az 1860-as évek végétől kapta. A képzőművészeti felsőoktatás központja, az 1871-ben alakult Andrássy úti Mintarajztanoda (napjainkban Magyar Képzőművészeti Egyetem) homlokzati sgraffitói Scholtz munkáját dicsérik. Az 1867 és 1879 között megépült, Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri plébániatemplom díszítőfestése is Scholtz nevéhez fűződik; sajnos ez megsemmisült a II. világháború pusztítása következtében.

Scholtz Róbert munkája a szintén Ybl tervezte Operaház épületének dekorációs festése és aranyozási munkái is, amely 1884-ben készült el. Ekkor jó munkakapcsolatba került Lotz Károllyal, a kor neves freskófestőjével. Lotz az Operaház mennyezeti képeit készítette el, Scholtz pedig a falfelület díszítőelemeiért volt felelős.

Az Operaház ornamentikájának részlete (Forrás: Művészettörténeti Értesítő, 1986. 3–4.)

Ybl Miklós tervezte a neoreneszánsz Várkert Bazár épületegyüttesét is (1875–1883). A fülkék mennyezetét és a pavilonokat Than Mór festményein kívül Scholtz Róbert dekorációi, sgraffitói díszítik: a motívumok közt griffeket, sárkányokat, virágokat és gyümölcsfüzéreket is láthatunk.

A Várkert Bazár fülkepavilonjának sgraffitóit is a Scholtz-műhely készítette (Forrás: Várkert Bazár)

Sgraffito-részlet a Várkert Bazárban (Forrás: Várkert Bazár)

Az 1885-ben megrendezett Országos Általános Kiállításon felállított királyi fogadóépület, a Királypavilon kifestésének feladatát is Scholtz műhelye kapta meg, akárcsak a millenniumi évre elkészült Igazságügyi Palota (Kúria) dekorálását is. További jelentős munkái közé tartozik több fővárosi templom ornamentális díszítése. A Schulek Frigyes által átépített Mátyás-templom, a Lechner Ödön által tervezett kőbányai Szent László-templom és az 1906-ban átadott Szent István-bazilika díszítései meghatározó jelentőségűek életművében.

Az Országos Általános Kiállításra elkészült Királypavilon belső tereinek dekorációit Scholtz készítette (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ilyen megbízások után nem meglepő, hogy Hauszmann Alajos, aki a századfordulón a Budavári Palota átépítését irányította, a kor legnevesebb iparművészei mellett Scholtz Róbertet is felkérte az akkor megépülő reprezentatív Szent István-terem munkálataihoz. Itt a bútorok és a különféle díszek aranyozása volt a feladata. Az 1945-ben elpusztult díszterem idén újjászületik, augusztus 20-tól mindenki megtekintheti Scholtz rekonstruált munkáit is.

A Szent István-terem aranyozási munkáit is rekonstruálva láthatjuk augusztustól (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

Aranyozott bútor az újjászületett Szent István-teremben (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

A századfordulón az igen neves és elismert művész a díszítőfestészet legnagyobbjának kijáró megbízásokat kapta meg: erre a legjobb példa az Országház dekorációs munkálatai voltak, melyre Steindl Imre kérte fel Scholtz Róbertet. A művész és közel százfős csapata 1895-ben kezdte el az évekig tartó hatalmas munkát, amely 1904-ben fejeződött be. A munka egyik vezetőjeként Scholtz mellett említést érdemel még Reissman Károly Miksa is, aki korábban az Iparművészeti Múzeum díszítőfestését is kivitelezte. 

A Scholtz-műhely elkészült ornamentikái megtalálhatók az Országház szinte teljes területén: a kupolacsarnokban, a képviselőházi ülésteremben, a folyosókon és a lépcsőház különböző részein is.

A Scholtz-műhely csoportképe Klösz György felvételén, az első sor mögött középen Scholtz Róbert látható (Forrás: Kapitány-Horváth Zsuzsa: Az Országház díszítőfestészete. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017)

 Országházi dekoráció részlete (Forrás: Kapitány-Horváth Zsuzsa: Az Országház díszítőfestészete. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017)

Díszlépcsőházi dekoráció az Országházban (Forrás: Magyar Építőipar, 1982/11. szám)

Gazdag, változatos ornamentika jellemzi az Országház falait (Forrás: Magyar Építőipar, 1982/11. szám)

Scholtz munkásságát a rangos megbízásokon kívül más módon is elismerték: 1882-ben megkapta a „császári és királyi szobafestő” címet, valamint a Szobafestők Ipartestülete az elnökének választotta meg.

Fontos megemlíteni, hogy Scholtz pesti székhelyéül kezdetben a józsefvárosi Baross (akkori nevén: Stáció) utca 49. számú ház szolgált, viszont 1893-ben megvette az utca túloldalán megépült Baross utca 34. számú épületet, ahová 1894-ben költözött be. A Kauser Gyula tervezte neoreneszánsz stílusú ház szolgált a művész lakásául, és egyben műhelyének központja is volt.

A józsefvárosi Baross utca 34. szám alatt találjuk Scholtz Róbert egykori lakásának és műhelyének helyet adó, ma már megkopott homlokzatú házat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sajnos napjainkra az épület eredeti pompája jelentősen megkopott: 1956-ban a szovjet katonák az oromzatot szétlőtték, később a homlokzat Lotz Károly által tervezett bibliai témájú freskóit levakolták. A régi pompára ma már csak a kapualj boltíves mennyezeti festése emlékeztet, amely minden bizonnyal a Scholtz-műhelyben készült.

A ház bejárata fölötti homlokzati díszítés még a régi időket idézi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A boltíves kapualj mennyezeti festése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mennyezeti freskók stílusa és kivitelezése is arra utal, hogy a Scholtz-műhelyben készültek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Scholtz Róbert korának neves műgyűjtője is volt. Halála előtt egy évvel, 1911-ben Stuttgartban árverésre bocsátotta kollekcióját. Az árverési tételekből kiderül, hogy több mint ezer műtárgyból állt gyűjteménye: németalföldi, itáliai és spanyol neves festmények, grafikák és metszetek mellett illusztrált kódexek és ősnyomtatványok (Bonfini, Thuróczy, Schedel) is voltak a tulajdonában.

A magyar díszítőfestészet egyik legnagyobb alakja, Scholtz Róbert 1912. november 22-én hunyt el. Gazdag életműve miatt megérdemli, hogy művein keresztül megőrizzük emlékezetünkben. Jusson eszünkbe majd ő is, ha a Szent István-terem szépségét megcsodáljuk!

Nyitókép: A Scholtz-műhelyben készült mennyezeti freskók a Várkert Bazárban (Fotó: Várkert Bazár)