A XVIII. században a postai rendeletek kiadása és a postamesterek kinevezése Bécsben történt. Változásra csak a XIX. század elején került sor: 1840-ben rendelet jelent meg a magyar nyelvű térítvények használatáról, 1844-ben pedig tövénycikkben fogalmazták meg, hogy a postai szolgáltatások nyelve a magyar és, hogy a nem nemesek is tölthetnek be postai tisztségeket.

Az 1848-as szabadságharc leverése után a magyarországi postaigazgatóságok irányítását és ellenőrzését az osztrák Kereskedelmi- és Közgazdászati Minisztérium alá tartozó számvevőség vette át. A hivatalok személyzete nagy részben osztrák volt, a nyomtatványokat és a postai bélyegzőket német nyelvűre cserélték.

A Főposta bejárata a Gránátos (mai Városháza) és a Zsibárus (mai Párizsi) utca felől (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

Ebben a helyzetben nagy fordulatot az 1867-es kiegyezési törvény hozott, amely kimondta, hogy Ausztria és Magyarország egységes elvek alapján, de külön-külön szervezi meg és irányítja a postaszolgáltatást. Emiatt egyre nagyobb lett az igény a posta- és a távírdaépületek tervezésére.

A Főposta a Párizsi és a Városháza utca sarkáról (Forrás: Fortepan/Képszám: 82363)

A postaügyeket irányító Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium egy többfunkciós, központi hivatal építését tűzte ki célul, amiről 1869. május 22-én a Budapesti Közlöny is beszámolt. Az új épület helyét a Szervita tér közelében jelölték ki, aminek a Fővárosi Lapok 1870. január 20-án megjelent cikke szerint nem mindenki örült:

„A posta- és távirda-házat is építeni akarják a szerviták telkén a mit közóhajtás szerint – szabad térnek kellene fölhagyni. Elég már, hogy a Dunapartot is beépíték, s a kormány jobban tenné, ha alkalmas helyeken régi rosz házakat  sajátítna ki, mint hogy a szabad – terül felhasználható helyeket foglalja el.”

A posta főbejáráta a Zsibárus (mai Párizsi) utca felől (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

A Pesten építendő posta és távirda épületéről szóló törvénycikket 1870 júliusában fogadták el. A Budapesti Közlöny augusztus 10-én közölte, hogy az állam 226 342 forintot bocsát a telek megvételére, az építkezés megkezdésének munkálataira pedig 150 000 forintot szavazott meg.

A Főposta üveggel fedett udvara (Forrrás: Magyarország és a Nagyvilág, 1875. június 27.)

Az épület tervezésére pályázatot írtak, amelynek bírálóbizottsága a következő szempontok alapján mondott véleményt az imént említett folyóirat október 25-i számában:

„[...] az épület külcsin és ízlés tekintetében egy középületnek megfelelő modorban ugyan de fényűzés nélkül és viszonyaikhoz mért takarékossággal állíttassék ki; másrészt különös sulyt fektetend arra, hogy az épület szolgálatra nézve czélszerüen, a posta- és távirda-intézet kezelő hivatalaival sürün érintkező közönségre nézve pedig kényelmesen legyen berendezve.”

Három terv és a hozzájuk tartozó költségvetés érkezett be: Koch Henrik, Benkó Károly és Kolbenheyer Ferenc, illetve Kauser Lipót és Frey Lajos munkái. A benyújtott pályamunkák szemrevételezése után a bizottság a Koch Henrik által készített tervet szavazta meg győztesnek. (A belső udvar kiallításának tervei Szkalnitzky Antal munkáját dicsérik, ezért is tartja a szakirodalom, hogy a Koch–Szkalnitzky-építészpáros tervezte az épületet.)

A Főposta levélfeladási folyosója (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

Az építész a posta otthonát a neoreneszánsz lakópaloták mintájára tervezte. Az épület homlokzata rendkívül díszes és igényes, a rajta lévő szobordíszítésekre szintén pályázatot írtak ki, aminek pályaműveit a Képzőművészeti Társulat tárlatán meg is lehetett tekinteni:

„A képzőművészeti társulat május havi tárlata teljesen új rendezéssel megnyílt. [...] Fővárosi közönségünket ezúttal különösen fogja érdekelni az a körülmény, hogy e tárlatban a posta és távirda-palota homlokzatára szánt szobordíszítmények pályaművei Engel, Kugler és Gastell jelképes mintázatai is ki lesznek állítva”

– írja a Fővárosi Lapok 1872. május 11-én. A cikk arról is hírt ad, hogy a szobrászok közül a bécsi Franz Gastell nyerte el a megbízást a homlokzat díszítésére.

A posta levélkihordóinak terme (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

A posta épületének sajátos funkciója miatt olyan termeket kellett létrehozni, mint a postahivatal, távirati feladóhely, levélkezelő termek, távíróterem és egyéb hivatali helyiségek, ezekhez pedig elsősorban nagy, osztatlan terekre volt szükség, amelyeknek a kialakítását öntöttvas oszlopok használatával oldották meg. A belső udvart üvegtetővel fedték le, amelynek terveit Szkalnitzky Antal készítette. A tartóelemeket pedig a Schlick-féle vasöntödében gyártották.

A levéltovábbítók egyik terme (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

A Főposta épülete 1872-re nagyrészt elkészült, de az asztalos-, üveges-, lakatos- és mázolómunkákra, valamint a víz- és légszeszvezetékek bevezetésére az árlejtési hirdetményeket még csak ebben az évben írták ki. A hivatalok költözése 1873. augusztus 4-től kezdődött, az Ellenőr című folyóirat pedig augusztus 15-én hírt ad arról, hogy már az új épületben működik a postai szolgáltatás:

„A posta- és távirda-palotában ma csakugyan megkezdődött a hivatalos működés. A távirdai hivatal egészen ideköltözködött már. A fővárosi közönség érdekében ismételjük, hogy a sürgönyök feladási helyisége az uriutczai főbejárattól balra van.”

Az épületet maga a király, Ferenc József is meglátogatta 1873 decemberében.

Az 1907-es átalakítás után így nézett ki a távirda új, vasbeton födémes terme (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)

Az épület hamar szűkössé vált, néhány irodahelyiséget más épületbe kellett áthelyezni, amiről a Budapesti Hírlap 1884-ben így írt:

„A magyar királyi főposta épülete helyiségei tudvalevőleg mindjárt kezdettől fogva nem elégítették ki az igényeket s némely hivatalokat a szép palotán kívül bérházba kellett elhelyezni. Ilyen fiókposta hivatal nyílt a Károly-kaszárnyának rostélyutcai szárnyában, hol a kocsipostai küldemények egy részét kezelik.”

Az új távíróközpont Morse-osztályának terme (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Főposta összesen 10 osztályra oszlott és 934 embert foglalkoztatott, akik közül 250 tisztviselő, 684 pedig altiszt vagy szolga volt, akik napi 24 órában látták el a posta körüli feladatokat.

„Állami életünk egyik legizmosabb intézményéről, a magyar királyi főpostáról kevés szó esik a nyilvánosság előtt. Panasz, kifogás alig van ellene nincs miért szidni, mert pontos és lelkiismeretes, nem erőszakos, hanem udvarias és a rend nagyobb ezernyi munkás tagja közt, mint Közép-Európa összes policiáinál együttvéve”

– ezekkel a szavakkal méltatta 1899-ben a Budapesti Hírlap a Főposta épületében zajló precíz munkavégzést. 

Az új távíróközpont Hughes-osztályának terme (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Főposta épületében 1907-ben a Párizsi és Petőfi Sándor utca felőli oldalon új, nagy, vasbeton tetőszerkezetű távíró központot hoztak létre a harmadik emeleten. Az új termekben a táviratok felvételére és továbbítására 80 darab új Hughes (betűnyomó) gépet és 120 Morse-készüléket helyeztek el. Az építésvezető Ray Rezső építész volt, a vasbeton tetőzetet Zielinski Szilárd tervezte.

A Főposta napjainkban a Petőfi Sándor utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

„Az új gépterem teljes hossza 93 méter, szélessége 16 méter és magassága 10 méter; tetőszerkezete Zielinszky tanár tervei szerint vasbetonból készült: belső berendezése úgy technikai, mint higiénikus szempontból páratlan. […] A mellékhelyiségek méltán sorakoznak a gépterem mellé; a butorzat itt is, mint az egész berendezés, festés stb. magyar stilusban van tartva, a hálóteremben 20 ágy áll az éjjeli szolgálatban egymást felváltók rendelkezésére”

– írta a Vasárnapi Ujság 1907. november 10-én.

A Főposta egykori épülete napjainkban a Petőfi Sándor és a Párizsi utca sarkáról (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

A műemlék postaépületet 2006-ban a Telekom Rt. eladta. Az új tulajdonosokat az Örökségvédelmi Hivatal kötelezte a felújításra, amire 2006 és 2007 között került sor. Már több mint tíz évvel ezelőtt bejelentették, hogy az épületből ötcsillagos luxusszálloda lesz. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012-ben fogadta el a szállodává történő építés terveit, a 239 szállodai szoba kialakítását, valamint a műemlék épületre két szint ráépítését is, oly módon, hogy az eredeti tetőidomból csak a távíróterem fölötti rész marad meg. A belső udvar alatt mélygarázst, a Párizsi utca felől éttermet, a Petőfi Sándor utca felől pedig sörözőt terveztek kialakítani és az akkori elképzelések szerint a Magyar Posta is bérelt volna helyiségeket a régi otthonában.

A hazai és a külföldi sajtó is arról írt 2018-ban, hogy 2020-ra elkészül az ötcsillagos szálloda, de az épület egyelőre még mindig üresen áll. Az utcai frontról nem igazán látni, de már megtörtént a tervezett kétszintes emeletráépítés, és jelenleg az udvarra benézve azt láthatjuk, hogy több helyen állványok borítják a belső homlokzatot. A jelenlegi állapot szerint úgy tűnik, hogy még várnunk kell arra, hogy az egykori Főposta szállodaként megnyissa kapuit.

Nyitókép: A posta főbejáráta a Zsibárus (mai Párizsi) utca felől (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 17.)