Budapesten 1887. november 28-án nem ló, nem gőzmozdony mozgatta a járművet, hanem elektromosság, ami akkor még teljesen szokatlan volt. Ugyan az első elektromosan hajtott járművet már 32 évvel korábban megalkotta Jedlik Ányos, de az egy pici szerkezet volt, nem sokkal nagyobb egy mai RC modellnél. Ahhoz, hogy az elektromosság valóban utasokat szállító járműveket mozgasson, még évtizedek fejlődése kellett, amiben úttörő volt Werner von Siemens munkássága.

Az első próbavillamosok a Nyugati pályaudvar előtt (Fotó: Fortepan/Képszám: 24111) 

Az áramszedővel rendelkező villamost 1879-ben mutatta be Werner von Siemens egy berlini kiállításon, valójában egy időben egy orosz feltalálóval, Fjodor Apollonovics Pirockijjal, aki Szentpétervárott alkotta meg találmányát, amely azonban ott az akkori cári fővárosban nem aratott sikert. Siemens tudott a kísérletről, mert öccse, Carl Siemens épp Szentpéterváron dolgozott.

Siemens szerkezetével 1881-től már Berlinben a Lichterfelde állomást és a tőle 2,5 kilométerre lévő katonai akadémiát kötötték össze, azaz a külvárosban futott, mert a berlini városvezetők eleinte annyira bizalmatlanok voltak a rendszerrel szemben, hogy csak ott engedélyezték a használatát.

Az első európai belvárosi villamosvonalat valójában pár évvel később, Budapesten adták át, igaz, ez ekkor még csak egyfajta kísérlet volt, de a járművek már utasokat szállítottak. E rendszert is a Siemens & Halske szállította, és azt, hogy Budapesten megjelenhetett a villamos, valójában egy szabadalmi vita tette lehetővé.

Budapesten ugyanis a BKVT-nek, a lóvasutakat üzemeltető társaságnak privilégiuma volt a lóvasúti hálózatra. A magántulajdonú cég és a főváros vezetése vitában állt abban, hogy merre is fejlődjön a hálózat, hiszen a cég a saját üzleti szempontjai szerint kívánta bővíteni azt, míg a városvezetés a városi érdekek mentén, és e két érdek sokszor nem esett egybe. A város tehetetlen volt, hiszen a BKVT-t szerződés betonozta be a lóvasúti üzletbe.

Villamos-járműtelep 1896-ban Budapesten (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.030)

E vitába hozott be új nézőpontot egy mérnök, Balázs Mór, aki elsőnek még gőzüzemű városi vasúthálózatot kívánt létrehozni, erről tárgyalt Budapest vezetésével. A város hajlott a dologra, hiszen ezzel kikerülték volna a BKVT-t. A tervek akkor változtak meg a gőzüzemről villamos üzemre, amikor Balázs Mórnak sikerült megnyernie partnernek Siemenst, akivel jó személyes kapcsolatot ápolt, és így a Siemens & Halske cég villamosvontatását javasolta bevezetni.

Mivel városon belül ilyen szerkezet még sehol sem közlekedett, előbb egy próbapálya építését kérte a város, amelyre a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig terjedő szakaszt jelölték ki. A vonal építésére az engedély 1887. október 1-jén született meg, és így Balázs Mórék elkészíthették az első próbapályát. Ez még 1000 milliméter nyomtávú volt, és a hatóságok a villamos sebességét 10 kilométerben határozták meg óránként, de az Andrássy úti kereszteződésben egy lovas rendőrnek kellett átkísérnie a villamost.

A villamosnak volt egy különlegessége, az eddigi külföldi járművek ugyanis felsővezetékről, áramszedővel kapták az áramot. A budapesti próbán a azonban föld alatti vezetékről, a kocsi aljáról lelógó áramszedőn keresztül kapta az energiát a villamos, azaz alsóvezetékes rendszerben működött, mert a Közmunkatanács nem engedélyezte a felsővezetékek kiépítését.

A villamos hivatalos bejárásáról a Pesti Hírlap 1887. november 25-én ezt írta, amikor még csak a hivatalos szervek képviselői vizsgálták meg a járművet: 

„Először két vagyon indult. Az egyik a villámvezetékkel össze volt kapcsolva a föld alatt, a másik kocsi csak utána volt csatolva az elsőnek. Egyegy vagyonba 22 utas fér. A kocsivezető csengetett, a kocsiféket megcsavarta, a vonat elindult s a nagy számú közönség éljeneitől kisérve ment a Király utca felé. Normális útnál m. e. 3 perc szükséges a vonal befutására, a kocsik óránként 10 kilométer sebességgel járnak, tekintettel a sűrű forgalomra, mely a körút egyes keresztező utcáin s főkép a sugárúton kisejlik. Majd 3 kocsit kapcsoltak össze; a bizottság sok próbamenetet tartott, hirtelen és lassabban többször megállították a vonatot, majd az út közepén az egyik kocsit lekapcsolták s az visszafelé ment, mig a másik kettő folytatta útját. A próbamenetek a bizottság tagjaira igen kedvező benyomást tettek. A villamos vasúti kocsi nena zörög, bármikor könyedén megállítható, a vonat tetszés szerint gyorsított vagy lassított menetben is járhat, mindez elvégezhető a kocsifékkel.”

A zöld színű, téliesített, kályhával fűtött kocsikat Siemens Bécsből hozta, korábban ugyanis ott mutatta be azokat, és az első járat 1887. november 28-án, hétfőn délután fél háromkor indult el. A kocsik megálltak az Andrássy útnál, és igény szerint a Szondi utcánál is. Az áramot két gőzlokomobil termelte, amit egy, a Nyugati pályaudvar melletti pajtában helyeztek el.

Emeletes kocsi, a BVV villamosa az Új köztemetőnél 1891–1893 között (Fotó: Fortepan/Képszám: 24113)

A kísérleti üzem sikeres volt, a nagyobb balesetek elmaradtak, mindössze egyszer, egy tejeskocsival koccant csak a villamos. A felmerült műszaki problémák leginkább az áramfejlesztő gőzgépekkel voltak, és így a villamos végül nagy siker lett, a kétkedőket is meggyőzte az új közlekedési eszköz. Balázs Mór így céget alapított Budapesti Városi Vasút néven, és 1889-ben meg is indulhatott az első rendes villamos is. Azt, hogy Budapesten hova fejlődött a villamos közlekedés, mindenki láthatja.

Nyitókép: Már rendes forgalomban a villamos (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.109)