Nem engedi lezárni a múltat a pártház az egykori Köztársaság téren

2022. október 22. 9:00

Bár a sötét múltú pártház évek óta folyamatosan pusztul az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa téren, egyelőre sem lebontani, sem átépíteni nem sikerült. Sőt, nemrégiben életveszélyessé nyilvánították, és lezárták közvetlen környékét, így ahelyett, hogy a terveknek megfelelően lakóházzá építenék át, a szocreál épület továbbra is a XX. század és az 1956-os forradalom véres eseményeire emlékeztet bennünket.

Sok olyan ház van Budapesten, amelyet valamiféle titokzatos légkör leng körül: véreskezű vezetők lakhelyei, tragédiák helyszínei, ahol a történelem szinte kézzel tapintható. Ezek közé tartozik a II. János Pál pápa tér 26. szám alatti hajdani pártház is. Bár maga a rossz emlékű épület a szocialista párt 2007-es kiköltözése óta folyamatosan pusztul, környezete olyannyira átalakult az elmúlt évek során, hogy alig ismer rá, aki hosszú idő után jár arra. Az 1946 és 2011 között a Köztársaság nevét viselő tér az ugyanis szépen zöldellő parkká alakult, melyben hétköznap délutáni látogatásunkkor rengeteg emberrel találkoztunk.

A szépen felújított, napközben csendes park hétköznap délután rendszerint megélénkül és megtelik emberekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sokan csak átrobognak a területet keresztülszelő járdákon: biciklivel, elektromos rollerrel vagy gyalog sietnek a 4-es metró ék alakú, színházi súgólyukra emlékeztető lejárata felé vagy éppen az ellenkező irányba. Az üdezöld füves részeken kutyák szaladgálnak, a padokon ücsörgők pedig egészen sok társadalmi réteget képviselnek. Láthatunk itt húszas évei közepén járó, márkás sportuhát viselő srácot a kültéri kondiparkban, gyerekeket és anyukákat a különböző korosztályoknak készült játszótereken, jól és kevésbé jól öltözött idős párokat is. A tér közepén, a kör alakú ágyás közelében lévő padokon két hajléktalan társaság is időzik: az egyiknél gyanúsan sárga, műanyag palackos bor, a másik, háromfős csoport csak csendesen beszélget. – Gyertek ti is, meleg van és párokat is fogadnak! – biztatja a többieket az egyik baseballsapkás figura, a hajléktalanszállóra utalva.

Szépen gondozott virágyágyás, a háttérben a pártház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kicsit arrébb, az egykori pártház felé vezető járdán, az Erkel Színház mellett idős pár bandukol: – Legközelebb előbb indulunk, és nem késünk el a templomból! – mondja a néninek a bácsi kedélyesen mosolyogva. Nagy idők tanúja lehet ő, éppúgy, mint a szemben álló pártház.

A pártház 1956-ban: jól látszik, hogy a homlokzat nem sokat változott az elmúlt hetven évben. Az elfoglalt épületen már a forradalom zászlaja leng (Fotó: Fortepan/Képszám: 39909)

A látványosan pusztuló szocreál épületen szemből nézve egyetlen ép ablak maradt csak, a legfölső emeleten a sarokban, földszinti bejáratait egytől egyig befalazták, rajtuk graffitik. A hely szelleme mégis máig érezhető, ami nem is csoda, hiszen véres múltú házról van szó. A negyvenes években a nemzetiszocialista Volksbund használta a szomszédos, 27-es számú épülettel együtt, majd 1945-től a kommunisták einstandolták, átalakították, az 1956-os forradalmat már mint a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának székházaként élte meg. Ugyan a vele egybeépített 27-es számú épületet azóta lebontották, a sarkon álló 26-os szám megmaradt, és a romlástól eltekintve akkori külsejét őrzi máig: a forradalmárokra is ugyanez a homlokzat tekintett le egykor. Ezt láthatták azok is, akik 1956. október 30-án részt vettek a pártházostromban, melynek során a forradalmároknak véres harcok közepette sikerült elfoglalni az épületet. Ezt követően a népharag a székházat védő ávósok ellen fordult, többeket meglincseltek, az eseményekről készített képeket később a kommunisták a forradalom egészének besározására használták fel, többek között a hírhedt Fehér Könyvek néven ismert propagandakiadványokban.

A ház elfoglalása a forradalom egyik szimbolikus eseménye volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 39913)

A forradalom után a megsérült házat helyreállították, egy év múlva már újra az állampártot szolgálta, de az MDP helyett immár a helyét 1956. november 1-től átvevő Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP). Az MSZMP budapesti szervezete 1957. október 30-án, tehát az ostrom egyéves évfordulóján költözött vissza az épületbe, és ott is maradt egészen az 1989-es megszűnéséig. Sőt, utána is: a házat ugyanis az egykori állampárt jogutódjaként megalakuló Magyar Szocialista Párt (MSZP) örökölte, s használta székhelyeként egészen 2007-ig.

A park és az MSZMP Budapesti Bizottságának székháza 1986-ban (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)

A két épületből álló székházat ekkor egy magáncégnek adták el, amely először szállodát tervezett, majd lakóépületté alakította volna az épületegyüttest. Az építésügyi dokumentációs rendszer, az ÉTDR szerint mind a 26-os, mind a 27-es számra kiadtak bontási engedélyt, majd 2019. 02. 16-án „bővítés, többlakásos lakóépület kialakítása” jogcímen újabb engedélyt a teljes a 26–27. alatti két, de 2018 óta egy helyrajzi szám (34622) alá vont telekre, eddig csak a 27-es számú, kisebb épület bontása valósult meg (helyén most parkoló működik), a pártház azóta is áll.

A 27-es számú házat már lebontották, helyén ideiglenesen parkoló üzemel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bontás során a ház földszinti részén nagy méretű, masszív betonépítmény került elő (ez zárja le jelenleg a 26-os számú ház belső udvarát a 27-es szám felől), és vannak, akik úgy vélik, ez alátámaszthatja azt a régi történetet, amely szerint a pártház (illetve a tér) alatt, a metróalagút mélységében bunker rejtőzhet, melynek valaha itt, a betonmonstrumban lehetett a lejárata (a pincebörtönnek vagy kazamatáknak hívott föld alatti építményeket már 1956-ban, a ház elfoglalása után keresni kezdték, de semmit nem találtak). Bár egyesek még tovább mennek, és a pártháztól az Erkel Színház, a 2-es metró alagútja, illetve a Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Pantheonjáig húzódó alagút- és bunkerrendszerről beszélnek, ennek létét eddig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.

Az épület koszos falán elnyűhetetlen Havanna-barna ragasztószalaggal rögzített figyelmeztetés: élet- és balesetveszélyes a tér és a Kenyérmező utca közötti területekre menni (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az azonban biztos, hogy az egykori pártház átépítése egyelőre láthatóan nem folytatódik, a helyszínen semmi nyoma építkezésnek, sőt: a NAV 2022. augusztus 4-i hatósági döntésben élet- és balesetveszélyesnek minősítette a megmaradt épület környékét, és az előtte húzódó járdákat lezárták.

Az arra járók többsége, aki ismeri a történelmet, így sem tudja figyelmen kívül hagyni az épületet, alig akad valaki, aki akár csak futólag föl ne pillantana rá. Úgy tűnik tehát, hogy hiába újult meg a II. János Pál pápa tér, az egykori pártház egyelőre sem átalakulni, sem eltűnni nem akar, és továbbra is emlékeztet minket a múltra, arra, hogy a régi bűnök néha irgalmatlanul hosszú árnyat vetnek.

Nyitókép: Az egykori pártház a II. János Pál pápa téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1956-os forradalom, Both Balázs, Buda, Budapest, Bukovszki Péter, építészet, II. János Pál pápa tér, Józsefváros, Köztársaság tér, Magyar Dolgozók Pártja, MSZMP, pártház, Pest, VIII. kerület

¹²⁷ ⁵ ²

Kapcsolódó írások

Iskolautcát alakítanak ki a józsefvárosi Trefort Gimnázium előtt

2025. május 20. 18:30

Józsefvárosban 2025 áprilisában elfogadták az Iskolautca Programot, amelynek keretében több iskola bejáratánál lezárják az utcát az autóforgalom elől, hogy ott biztonságos közösségi teret alakítsanak ki. Elsőként az Astoria metrómegálló közelében, a Trefort utcában, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt alakítanak ki iskolautcát.

Átadták a Szent Rókus-kápolna előtti zöld területet

2025. május 15. 14:00

Megújult a Szent Rókus-kápolna előtti tér a Rákóczi útnál. Fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek el. A virágágyásokban az év szinte minden szakában virágzik valami.

Az első pesti lóvasút

2025. május 2. 15:00

Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zöldebb lett a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültettek

2025. május 29. 18:00

A megújult Egyetem téren 21 új fát ültettek, 14 új ülőkockát helyeztek el, kutyabarát ivókutat is telepítettek.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren

2025. május 29. 12:30

Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak

2025. május 28. 13:30

A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

⁶ ⁰ ⁰

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

³ ⁰ ⁰

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

² ⁰ ⁰

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

²⁰ ⁰ ⁰

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

⁴ ¹ ⁰

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

⁴⁰ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹²⁸ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

³ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

⁸⁵ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶³ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁵ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²³ ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹³ ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁶ ⁷³ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰