Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást

A cikk angol nyelvű változata: Lajos Kossuth's first public statue in Budapest - Special creation in the Zugliget Forest

Írta: Földváry Gergely

2022. szeptember 21. 11:00

Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.

A magyar szabadság szellemi vezére, az 1802-ben született Kossuth Lajos mind a mai napig az egyik legismertebb és legnagyobb alakja a magyar történelemnek. Mindezek ellenére halála után közel húsz évnek kellett eltelnie, hogy végre szobrot állítsanak neki a fővárosban. Hogy lehetett ez és mi volt ennek az oka? Ennek jártunk utána.

Kossuth Lajos 1894 márciusában halt meg Olaszországban. Miután halálhíre elért Budapestre, azonnal lázas szervezkedésbe fogott a főváros, hogy méltó emléket állítsanak neki. Tíz nappal a halála után már Kossuth nevét viselte a Belvárosban a korábbi Hatvani utca. Azonban I. Ferenc József nemhogy a nemzeti gyász elrendelését nem engedélyezte, de még az állami tisztviselőknek és a hadsereg tisztjeinek is megtiltotta, hogy részt vegyenek Kossuth temetési szertartásán, ő ugyanis mindvégig ellenezte a kiegyezést.

Ezek után érthető, hogy bár Budapest vezetése azonnal felvetette egy szobor állításának a lehetőségét, a fővárosra nyomást gyakorló Habsburg vezetés ott tett keresztbe, ahol csak tudott. Az ügy így hivatalos keretek között nem akart előrehaladni.


Kossuth Lajos temetési menete az Erzsébet körúton a Dohány utcánál (Fotó: Fortepan/Képszám: 82046)

A Zugligeti Egyesület, látva a főváros tehetetlenségét, külön gyűjtésbe kezdett, és mivel a Hegyvidéken fogták el Kossuthot 1837 májusában – miközben éppen pihenőjét tartotta az Istenszeme fogadóban –, ezt elegendő indoknak látták arra, hogy szobrot állítsanak neki ezen a helyszínen 1912-ben, s ezzel minden más budapesti kezdeményezést megelőztek.


A zugligeti Istenszeme fogadó közelében álló Kossuth-szobor (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Budapest első Kossuth-szobra

Egy nagy Kossuth-szobor terve már 1894 tavaszán felmerült, amire gyűjtést kezdeményeztek, de az adakozás sokáig nem hozott eredményt, mivel egészen 1903-ig kellett várni, hogy az első szoborpályázatot kiírják. A gyenge felhozatal miatt azonban egyik pályázatot sem fogadták el, így 1906-ban ismét pályázatot írtak ki, amit végül Horvay János nyert meg.

Az agyagminták viszont csak 1911-re készültek el, és mire elkezdődött a mellékalakok megformálása, kitört az I. világháború. A nagy fővárosi emlékművet így csak 1927. november 6-án adták át a Kossuth Lajos téren, az Országház parkjában.


A Kossuth Lajos téren álló Kossuth-emlékművet Horvay János alkotta és 1927-ben állították fel (Fotó: Fortepan/Képszám:118766)

A nagy reprezentatív szobor előtt azonban sikerült hivatalos szobrot állítani még az I. világháború előtt. A Zugligeti Egyesület és az I. Kerületi Szabadpolgári Kör kezdeményezésére indult gyűjtés az egykori Istenszeme fogadó közelében létesítendő emlékműre. A helyszínt a már fentebb megírt 1837-es elfogatásának az emléke indokolta. A gyűjtés igen jól haladt, Szebeny Antal és ’Sigray Pál vezetésével.

A mellszobor elkészítésére Tóth Istvánt kérték fel, aki 1911-ben el is készítette a terveit. Miután a főváros is az áldását és engedélyét adta, az alkotás 110 évvel ezelőtt, 1912-ben elkészült. A három és fél méter magas talapzaton helyezték el a másfélszeres életnagyságú bronzszobrot. A talapzat homlokzati részében kapott helyet egy dombormű, amely az 1837-ben lezajlott letartóztatás jelenetét örökítette meg.


Az eredeti Kossuth-szobor a bronz emléktáblával (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A Kossuth-szobor a hiányzó bronztáblával az 1940-es évek végén (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor avatását azonban nem tudták 1912-ben megtartani, különböző belpolitikai nehézségek miatt, így végül egy évvel később, 1913. június 22-én adták át. Az ünnepségen jelen volt Kossuth Lajos egyik fia, Ferenc is és több neves személyiség. A főváros nevében Bárczy István polgármester vette át a szobrot, aki beszédében megemlítette: „Miként a székesfőváros a maga jó levegőjét a hegyekből kapja, akként áradjon e környékről a szabadság szelleme e szoborról a mi népünkre.” 

Habár a fővárosban ez volt az első Kossuth-szobor, országosan ez már a 70. alkotás volt, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezérét ábrázolta.


Kossuth Lajos szobrának leleplezése 1913. június 22-én (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1913. június 29.)


Kossuth Lajos zugligeti szobrának felavatása 1913-ban Müllner János felvétele (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)

A szobor elsőségét azonban többen kétségbe vonták a későbbi években, mivel sokan a Szabadság tér 15. szám alatti épület homlokzatán látható Kossuth-alakot minősítették az első hivatalos Kossuth-szobornak. Prohászka László kutatásaiból megtudjuk, hogy bár tény, hogy a Kossuthot mintázó homlokzatdísz már 1901-ben elkészült, de mivel a timpanonban elhelyezkedő díszhez semmilyen engedély nem kellett, ez nem minősül hivatalos köztéri szobornak. Ez leginkább a ház tulajdonosának a leleményességét dicséri, amivel ki tudta játszani a hatóságokat. Összeségében azonban egy ilyen homlokzati dísz, bármennyire is az első Kossuth-ábrázolása a fővárosnak, nem minősül hivatalos köztéri szobornak.


A Szabadság tér 15. alatti ház homlokzata (Fotó: Földváry Gergely / pestbuda.hu)


Az első 1900-ban átadott Kossuth-ábrázolás közelről (Forrás: Budapest, 2006. március)

Más híradások három Kossuth-szobrot is korábbinak tekintenek a zugligeti szobornál. A főváros első hivatalos Kossuth-szobrának a Rákospalotán 1908-ban, másodiknak az Erzsébetfalván 1909-ben, harmadiknak pedig a Kispesten 1911-ben felállított szobrot tartják. Noha ezek hivatalosan állított köztéri szobrok voltak, a maguk idejében mind Budapest környéki kistelepülések voltak, amelyek csak később csatolódtak a mostani Budapesthez.

Tehát ha hivatalosan nézzük, akkor az első Kossuth-ábrázolás 1901-ben született a Szabadságtér 15. szám alatti ház timpanonjában, az első köztéri Kossuth-szobrot pedig 1912-ben állították Zugligetben. Ha azonban a mostani Budapest legrégebben álló Kossuth-szobrára vagyunk kíváncsiak, akkor a Rákospalotán 1908-ban felállított, Barcza Lajos által tervezett műalkotást kell megtekintenünk.


Balról jobbra: Rákospalota (1908); Erzsébetfalva (1909); Kispest (1911) (Források: Balról jobbra: Tolnai Világlapja, 1908. november 3.; Hungaricana – Zempléni Múzeum; Vasárnapi Ujság, 1911. június 18.)

Visszatérve a Zugligetbe, az első hivatalos fővárosi Kossuth-szoborhoz, elmondható, hogy szerencsére a mellszobor és a posztamense nem sérült meg a II. világháborúban. A talapzaton lévő eredeti bronz domborművet azonban, amely Kossuth itteni elfogásáról szólt, 1945-ben eltulajdonították. Ezt később a főváros egy márványtáblával pótolta, amelyen a következő szöveg állt: „1837. május 5-én Kossuth Lajos e hely közelében esett az osztrák önkény fogságába”.

Ám az 1848–49-es szabadságharc 150. évfordulójára, 1999-re elkészült az 54 évvel korábban ellopott bronz dombormű másolata, amely ekkor az eredeti helyére került, az addig ott lévő márványtáblát pedig áthelyezték a talapzat hátoldalára. Így aki ma arra jár, mindkét táblát láthatja.


Az eredeti bronzrelief másolata 1999-ben került fel újra a szobor talapzatára (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)


A főváros első hivatalos köztéri szobra napjainkban (Fotó: Földváry Gergely / pestbuda.hu)

Az emlékmű rövid sétára van a Normafától, így aki szeretné megnézni a főváros első Kossuth-szobrát, az a zöld turistajelzésen elindulva az Anna-réttől 15 percnyi sétára könnyen megtalálhatja.

Nyitókép: A főváros első Kossuth-szobra Zugligetben napjainkban (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó