Szabadság tér

Budai vár_FSZEK_024786.jpg Emlékét egy lakótelep őrzi, de más fontos intézkedések is fűződnek Wekerle Sándor nevéhez Wekerle Sándor Magyarország első polgári származású miniszterelnöke volt, aki háromszor töltötte be ezt a tisztséget a dualizmus idején. A politikai életben játszott szerepe mellett kevésbé ismert, hogy első két miniszterelnöksége alatt Budapest fejlesztésében is kimagasló érdemei voltak. Emlékét többek között az általa kezdeményezett Wekerletelep őrzi.
Vidéki építészdinasztia Budapesten – Hübner Jenő és Tibor fővárosi alkotásai A német eredetű Hübner család a XVIII. század elejétől Székesfehérváron élt, és a XIX. században az építészet vált meghatározó foglalkozásukká. Kezdetben még a szűkebb pátriájukon belül tevékenykedtek, a kiegyezés után azonban a fővárosi építőlázba is bekapcsolódtak. A százhatvan éve született Jenőnek és az ötvenkilenc évvel ezelőtt elhunyt Tibornak is értékes épületeket köszönhet Budapest.
A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.
Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.
Ha nem buknak el az 1848-as törekvések, ma másutt lenne a Szabadság tér Tudják, hol volt 1848-ban a Diadal utca vagy a Szabad sajtó utca? Nem ott, ahol sokan gondolnák. Az 1848-as forradalom alatt a pesti és a budai utcanevek is változtak.
Már a helyükre kerültek az Adria-palota kupolái Már láthatók a Szabadság téren álló Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. egykori székházának helyreállított kupolái. A Meinig Arthur tervezte palota homlokzatát és tetődíszeit archív fotók alapján újítják fel.
Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.
Egy elfeledett emlékmű a Szabadság téren – Az Ereklyés Országzászló üzenetei A Szabadság tér napjainkban is számos szobornak és emlékműnek ad otthont, és nem volt ez másként a XX. század első felében sem. A trianoni békediktátum után itt állították fel az elszakított országrészekre emlékeztető allegorikus szobrokat, majd pedig az Országzászlót. Ez utóbbi ötlete 1927 augusztusában – kilencvenöt évvel ezelőtt – fogalmazódott meg, amit már egy fél évvel később tett is követett.
Tervek egy világvároshoz – Budapest városrendezésének kezdetei Budapest aranykora egybeesett az ország gazdasági szárnyalásával: az 1867-es kiegyezés után szédületes fejlődésnek indult a Duna mindkét partján fekvő város. A növekedés szabályozott mederbe terelése érdekében az Országgyűlés 1870-ben megalapította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek első feladatai közé tartozott egy általános városrendezési terv beszerzése. Ennek alapján 1872-ben – százötven évvel ezelőtt – el is készült Pest első átfogó rendezési terve.
Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.
Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori Lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadság tér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén valaha álló szép historizáló épületekre. Mi változott, és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.
Az Adria-palota a történelem viharában A közelmúltban jelent meg a Hazának használj! Az Adria-palota története című kötet, amely nemcsak a Szabadság téren álló, közel 120 éves, jelenleg felújítás alatt álló épület történetét mutatja be, de bepillantást enged az egykori tulajdonosok, valaha itt élő hírességek életébe is.
Egy ma is álló Szabadság téri épületben nyitotta meg az első pesti leánynevelő intézetet Teleki Blanka A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.
Kívül-belül felújítják a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát A jegybank alapításának századik évfordulójára, 2024-re eredeti szépségében újítják fel az intézmény székházát a Szabadság téren. Az épület 1905-ban készült, külső megjelenésében azóta változatlan, belső tereit azonban a II. világháború után jelentősen átalakították, csorbítva ezzel műemléki értékét. Most kívül-belül visszakapja eredeti szépségét.
Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.
Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.
Száz éve avatták fel a Szabadság téren az Irredenta szoborcsoportot – A nemzet búcsújáró helyének tervezték Száz évvel ezelőtt, 1921. január 16-án leplezték le a Szabadság téren tolongó ötvenezer ember előtt azt az Irredenta szoborcsoportot, amely a magyar nemzet egyik első látványos válasza volt a trianoni békediktátum igazságtalanságára. A Védőligák Szövetségének felkérésére Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászművészek öntötték szoborba mindazt, amit az alig több mint fél éve elszakított országrészek jelentettek Magyarország történelmében.
Felavatták George Bush szobrát a Szabadság téren Átadták George H. W. Bushnak, az Egyesült Államok 41. elnökének szobrát a Szabadság téren. Az egész alakos, bronzból készült alkotás Ronald Reagan szobrának közelében kapott helyet.
Reagan mellett kap helyet George Bush amerikai elnök szobra a Szabadság téren Szobrot állítanak George H. W. Bush amerikai elnöknek Budapesten, a Szabadság téren, az alkotás Ronald Reagan szobra mellett kap helyet. Az emlékművet másfél hónap múlva, a magyar nemzeti ünnepen, október 23-án avatják fel, a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának 30. évfordulója alkalmából.
A 120 éves Adria-palotában jártunk – Hamarosan felébredhet Csipkerózsika-álmából a szép épület A Szabadság téren álló impozáns palota története 120 évvel ezelőtt, 1900 márciusában kezdődött. Írásunk azonban nemcsak a jeles évforduló, hanem a közelgő felújítás miatt is aktuális, szerencsés véletlen, hogy az épület 120. évfordulóját követve kezdhet ébredezni Csipkerózsika-álmából.
Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.
Felépítették a Halászbástya monumentális kartonmását a Szabadság téren Olivier Grossetete francia képzőművész a Halászbástya monumentális kartonmását építette fel a városlakók segítségével a Szabadság téren.
Az erdő beköltözik a belvárosba A magyarországi erdők értékeit és az erdészek munkáját mutatják be a Szabadság téren hétvégén. Az Erdővarázs Családi Napon tizenöt tematikus sátor lesz, amelyekben a szakemberek bemutatják többek között az erdők jelentős szerepét a klímavédelemben, az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeit, a természetvédelem fontosságát.
Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé Ötven évvel ezelőtt született meg az a döntés, hogy teljes egészében a Magyar Televízió kapja meg az Alpár Ignác által tervezett, Szabadság tér 17. alatti Tőzsdepalota volt székházát. Az MTV ezt követően még kereken negyven esztendeig működött a gyönyörű, patinás épületben. A tíz éve üresen álló Tőzsdepalotából a tervek szerint irodaház lesz.
Helyreállítják az Adria-palotát A Szabadság téri Adria Tengerhajózási Rt. palotáját restaurálják, lakásokat, irodákat és üzlethelyiségeket alakítanak ki az épületben.
Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
Óbudán állhat a kommunizmus áldozatainak emlékműve Az V. kerületi Szabadság tér helyett Óbudán valósulhat meg az emlékmű.
Újjászülethet végre a Tőzsdepalota A budapesti Szabadság téren álló Tőzsdepalota monumentális megjelenésével, a városképileg kiemelt szerepe miatt a XX. század hajnalán világvárossá fejlődő magyar főváros egyedülálló épülete lett. Az 1901 és 1905 között épült palota a tervező, Alpár Ignác (1855–1928) gazdag életművének koronája, amelyben a késői historizmus tipikusnak mondható építészeti megoldásai figyelhetők meg. Az enyészet évei után most talán újjászülethet az épületóriás.
Emlékművet kapnak a Szovjetunióba hurcoltak A tervek szerint november végére készül el a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok emlékműve, amely Budapest V. kerületében, az Október 6. utca mellett kap helyet – írta keddi számában a Magyar Idők.
Megújul a Szabadság téri Tőzsdepalota A századfordulón tőzsdének épült, majd tévészékházként működő épületóriás is meg fog újulni.

További cikkeink