Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt
A cikk angol nyelvű változata: Budapest then and now – 6 photos showing how much the cityscape has changed over a century
2021. augusztus 31. 9:00
Aki az 1880-as években a Nemzeti Lovardába akart menni, nem a Kerepesi úton, hanem a Nemzeti Múzeum mögött kellett keresnie, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatti telken. A Lovarda 1857–1858 között épült épületét Ybl Miklós tervezte, és nem véletlenül került éppen ide, a múzeum megépüléséig ugyanis telkének északi sarkán a Nemzeti Lovaglóiskola működött.
A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatt állt egykor a Nemzeti Lovarda épülete, amit Klösz György 1880–1890 között örökített meg. 1969 óta a Magyar Rádió irodaháza van a helyén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/ Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.015; Both Balázs/pestbuda.hu)
Elkészülte után a Lovardában lövölde is helyet kapott, emeletén pedig a társasági igényeknek megfelelően szalon. A homlokzatának csúcsát az Anton Fernkorn által készített lószobor díszítette, épületét azonban 1889-ben átépítették, bővítették, majd a II. világháború után lebontották, hogy nagyobb kertje legyen a mellette 1871-ben Baumgarten Antal tervei szerint épült Esterházy-palotának, amit államfői rezidenciának szántak.
A történelem azonban közbeszólt: 1950-ben a Magyar Rádió vette birtokba az épületet, a Lovarda helyén 1966–1969-ben épült irodaházzal együtt, amelyeket egészen a közelmúltbeli kiköltözésig használt az intézmény. Az ingatlanegyüttest tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapta meg.
Klösz György 1896-os fényképén a gigantikus Újépület látható, mely egykor az egész mai Szabadság teret és a környező utcákat is elfoglalta. Ma egyik szárnyának a helyén a Tőrzsdepalota áll (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.050; Both Balázs/pestbuda.hu)
A mai Szabadság tér helyét 1786-tól 1897-ig a hatalmas Újépület (Neugebäude) foglalta el, melynek építését még a kalapos király, II. József rendelte el. A szegényháznak és katonai kórháznak szánt épület kaszárnyaként és börtönként vált ismertté, no és persze onnan, hogy ennek az udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. október 6-án.
A városrésznyi épület idővel, a XIX. végéhez közeledve nemcsak múltja miatt vált nyomasztóvá, hanem mérete miatt is: egyre inkább akadályozta a város fejlődését. A közelében épült az Országház, így végül 1894-ben a lebontása mellett döntöttek, ami 1897 októberében el is indult, fél év múlva pedig már csak egy hatalmas üres terület maradt utána, amelyen a Szabadság teret alakították ki. Klösz György azonban 1896-ban még megörökítette az utolsó hónapjait élő Újépületet, amely előtt, balra a Nádor utca húzódik, a háttérben pedig már kibukkan a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri palotájának a teteje.
A fönti képen bontják a pesti belvárost: a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca kiszélesítésére ez Erzsébet híd megépítése miatt volt szükség, ekkor bontották le a képen látható Förstner–Schiefner-házat is. Lent a mai állapot látható, a lebontott épület helyén a Kossuth Lajos utca forgalma dübörög (Fotó: Ország-Világ, 1895. szeptember 1.; Both Balázs/pestbuda.hu)
Az Erzsébet híd megépítése óriási áldozatot követelt a város részéről, Pest középkori városmagját gyakorlatilag lebontották ahhoz, hogy a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcát kiszélesítsék. A bontásoknak esett áldozatul a mai Astoria sarkán, a Kossuth Lajos utca 22. számú háza mellett álló épület, a Förster–Schiefner-ház is, melyet ekkor már a Grünbaum és Weiner ruhaüzlet birtokolt.
A kép érdekessége, hogy a múlt és a jelen egyszerre látható rajta, ugyanis a jobb oldalon már áll a ma is látható, 1894-ben átadott bérház, amelyet Hauszmann Sándor, majd Korbl Flóris és Giergl Kálmán tervezett, előtte azonban még ott árválkodik a régi épület maradványa, amelynek helyén ma a Kossuth Lajos utca forgalma dübörög a Duna felé.
%201896%20k%C3%B6r%C3%BCl.jpg)
A Frankel Leó út 2–4. szám alatt 1896 körül (fönt), ahol a kép készítése idején Fanto Manó dohánykereskedése működött. Lent az 1959-ben elkészült OTP-ház (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A Bem tér sarkán, a befektetői érdekeknek áldozatul esett Radetzky laktanyával átellenes oldalon, a Frankel Leó út 2–4. szám alatt ma az 1959-ben elkészült OTP-ház áll, aljában a kultikus Bambi presszóval. A háború előtt azonban a telken több kisebb ház állt, köztük a képen látható egyemeletes saroképület, melynek földszintjén – mint a tábla is hirdeti – Fanto Manó dohányüzlete működött, mellette Bartl Ede reszelőkészítő műhelye és Pápay Lajos férfiszabó üzlete. A ház előtt futó villamossínek a háttérben látható, még épülő Pálffy-remízbe vezetnek, melyet 1896-ban alakítottak ki, így ez, és a ház falán lévő millenniumi kiállítási plakát alapján következtethetünk az évszámra.
A Budai Királyi Palota eredeti bejárata a Szent György tér felől az 1920-as években Máté Olga fotóján, háttérben a Mátyás-kút. Alatta a mai állapot, a jóval szélesebb és dísztelenebb homlokzattal (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár; Both Balázs/pestbuda.hu)
Ha az 1920-as években, amikor a fönti kép készült, a Budavári Palotában akadt volna dolgunk, és a főbejáratot kerestük volna, a Szent György téren találtuk volna meg. Eredetileg ugyanis itt, a Hauszmann Alajos által tervezett mai A épület északi végében, egy Jungfer Gyula műhelyében készült pazar rácsos kapun lehetett belépni az akkori Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb királyi palotájába.
A királyi palota 1904-re befejeződött bővítése során épült A szárny a fogadóépület szerepét töltötte be: a Szent György téri főkaputól 200 méter hosszú teremsoron haladhatott keresztül a látogató. Az épület a II. világháborúban súlyosan, de nem helyrehozhatatlanul sérült meg, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom azonban a gyökeres átalakítás mellett döntött, a megmaradt belső enteriőröket elpusztították, sok falat áthelyeztek, és az A épületet nyugati irányba kibővítették, megszüntették a Szent György tér felé eső főbejáratot. Így nyerte el az épület a mai formáját.
Klösz György 1875 körül készült képén a Duna-parti Stein-ház látható, még az előtte 1879-ben felállított Eötvös József-szobor nélkül (fönt). Az épület helyén 1981 óta a korábbi Fórum, ma Intercontinental szálloda áll (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Ahol ma a Duna-part szállodasorának első tagja, az Intercontinental terpeszkedik, 1875 körül, amikor Klösz György a fönti képet készítette, még a Stein-ház állt. A csinos kis historizáló épületet 1869 és 1871 között építtette fel Stein Náthán, ám 1891-ben már el is adta a Magyar–Francia Biztosító Társaságnak, amely négy év múlva szintén túladott rajta. Végül 1909-ben a Ritz hotellánchoz került, amely a következő évben lebontatta, hogy a helyén Fellner Sándor tervei szerint 1913-ra felépíthessék a Ritz Szálló épületét, a későbbi Dunapalotát.
Ezt 1945 után elbontották, a telken csak 1981-ben építették föl a Fórum, ma Intercontinental hotelt. A kép bal oldalán látszik a legendás Lloyd-palota sarka is, amely a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székházának épült klasszicista stílusban 1827–1830 között Hild József tervei alapján, és 1948-ban bontották le. Ma szintén hotel áll a helyén.
Hiányzik azonban a képről Eötvös József szobra, Huszár Adolf alkotása (talapzatát Ybl Miklós készítette), hiszen csak 1879-ben állítottak föl a Stein-ház előtti kis parkban. Az 1980 években a szállodaépítés miatt elmozdították, kicsit odébb helyezték, de ott áll ma is.
Nyitókép: A Budai Királyi Palota eredeti főbejárata a Szent György tér felől az 1920-as években (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
A Hotel Intercontinental szerintem egészen egyszerűen megérett a bontásra. Itt is meg lehetne csinálni azt, amit a Kossuth téren az MTESZ székházzal illetve a Miniszterelnökség épületével tettek. Üdítő látvány, amikor egy panelkocka helyén ismét láthatóvá válnak az eredeti elképzelés szerint megalkotott historizáló vagy éppen szecessziós homlokzatok.
Én egyébként nem is tudtam hogy a képen szereplő Stein ház, és a Dunapalota épülete nem ugyanaz. Most rákeresve látszik a különbség, de eddig a kettő teljesen összemosódott a fejemben. Nekem mint épület a korábbi jobban tetszik. Mindenesetre köszönöm a cikket, ma is tanultam valamit.
A kiralyi palota eszaki szarnyat, az elozetes tervekkel ellentetben nem lenne szabad visszabontani.
Reszleteiben kellene visszaallitani az eredeti allapotot, de aranyaiban a mai jobb mert azon tul, hogy az epulet meg nagyobb alapteruletu mint volt szimmetrikusabb is egyben. A homlokzati kikepzest meretaranyosan vissza lehet allitani ugy, hogy a kulonbseg alig lesz eszreveheto, a belso teret pedig kisse eltolva Nyugat fele nehany hozzaadott helyseggel szinten rekonstrualni lehet egy az egyben. Egyebkent is celszeru lenne, ha az emeleti egybenyilo teremsor a palota teljes hosszan keresztulhaladna. A haboru elott az A epuleten nem haladt keresztul ami azt jelenti, hogy a palota 304 meteres hosszabol csupan kb. 200 metert tett ki.
A Királyi Palota északi szárnyát a háború után kiszélesítették. Ez eddig fel sem tűnt. Csak a lecsupaszított homlokzat és a leegyszerűsített tető volt bántóan sivár. A Hauszmann program szerint az északi szárnnyal kezdik a palota rekonstrukcióját. Kíváncsi vagyok hogyan? Visszabontás szerintem sem kéne, csak az oszlopok, szobrok, tetődíszek helyreállítása lenne kívánatos.
Igen, az északi szárny Kádár-kori kiszélesítése érdekes problémákat vet fel. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben ragaszkodjunk az eredeti Hauszmann-kori állapotokhoz. Véleményem szerint - gazdaságossági és célszerűségi szempontokat is mérlegelve - amennyire csak lehet, az eredeti, háború előtti állapotokhoz kellene ragaszkodni.
Ez a kérdés mindig felmerül, mert az eredeti állapot visszaállítása néha nem is lehetséges, vagy horribilis méretű bontásokkal járna és tömérdek pénzbe kerülne. (Pl. a Széchenyi Könyvtárban emeleteket építettek bele, kettővel több szint van.) A Palota homlokzatán normális ablakok kellenek, ezeket a förmedvényeket le kell cserélni a stílusban hozzáillőkre.
Maradéktalan helyreállítás márcsak a használhatóság miatt sem lenne jó, mert a mai igényeknek nem kellenek ilyen nagyméretű termek.
(Zárójelben megjegyzem, hogy a Kreml csodás termei mellé beleraktak az együttes hátsó, oldalsó szárnyaiba egy csomó kisebb, munkához alkalmas szobát is. Tehát a legszebb termek reprezentálnak, kisebbek pedig dolgozó helyiségekre vannak bontva.)
Egyetértek, ahol nyilvánvalóan ésszerűtlen lenne, nem kell az eredetihez körömszakadtáig ragaszkodni, hiszen az épület arányait jelentős mértékben átrendezték, de a vezérelv legyen az, hogy ahol csak lehet, eredeti, vagy ahhoz hasonló arányok és díszítés legyen. Az A épület mellet további nagy kérdés, hogy mit kéne/lehetne kezdeni a kupolával, mely sem stílusában, sem arányaiban nem felel meg a réginek.
Nos a kupola tényleg húzós kérdés. Arányaiban tényleg eltér, de már megszoktuk. Van egy másik, kissé emelt kupola a városban. A Szent István Bazilika kupolája nem sokkal elkészülte után 1868-ban beomlott. Némi áttervezés után megépült, jelen formájában egy emelettel magasabb az eredetinél. Elmúlt már 153 év, megszoktuk, szeretjük.
https://www.bazilika.biz/hu/a-..
(zárójelben: A kupola magassága megegyezik a Parlamentével, 96 m. mind a kettő. A Bazilika kupolájába lifttel lehet felmenni.)
A palota kupolájának eredeti formában történő helyreállítása nélkül, nincs értelme a palota rekonstrukciójának. A kisebb manzárd tetők, az ablakok külső helyreállítása is nagyon lényeges. A belső termek közül a legszebb, a bálterem volt. Ezt mindenképp rekonstruálni kéne!
Egyetertek, a szocreal kupolanak mindenkeppen mennie kell es a kormany filozofiajat ismerve szinte biztos vagyok benne hogy menni is fog ha egyszer odakerul a sor. "megszoktuk, szeretjuk" Ki? En a magam reszerol semmikeppen sem tudom megszokni, nemhogy megszeretni es abban sem vagyok biztos, hogy a tarsadalom tobbsege ezt valasztana, ha szavazasra bocsatanak a kerdest. Tovabba, ha a dunai homlokzatokat visszaallitjak, marpedig ez a terv, akkor a mai kupola idegen testkent csufoskodna az epulet kozepen.
Visszaterve az A epulethez. A 45-89 kozotti tortenelmi korszak minosegeben semmit sem adott hozza a palotahoz azt leszamitva, hogy kiastak a kozepkori palota egy reszet. Mereteben lett nagyobb az epulet es ezaltal egy sohasem volt szimmetria alakult ki. Ezt szerintem hozzaadott ertekkent kellene kezelni ahelyett, hogy megszuntetnenk a bontassal, ami csak a koltsegeket novelne tulajdonkeppen foloslegesen.
Ami a belso tereket illeti a reprezentativ helyisegeket mint a Hunyadi terem, a folepcsohaz, a kis es nagy tronterem, a balterem a bufegaleriaval, a Szent Zsigmond Kapolna eredeti alllapotnak megfeleleloen vissza kell allitani, viszont a tobbi kisebb terem illetve lakosztaly helyreallitasa folosleges eredeti formaban es a barokk stilus sem elengedhetetlen. Ekkora epuletegyuttesnel a sok egyforma terem egyebkent is csak a monotoniat erositene ami unalmassa, tulhaladotta tenne. Azt is el tudnam kepzelni, hogy minden nagyobb helyiseg mas belsoepiteszeti stilust kepviselne a rokokotol a modernig nem mellozve persze az eleganciat es a reprezentativ jelleget. Az emeleti egybenyilo teremsort ugy allitanam helyre, hogy a korabbitol elteroen az epulet teljes hosszan vegighaladna. Igaz, hogy meg igy is csak masodik lenne a Versailles-i utan de nem sokkal lenne rovidebb nala.
Az F epuletben (Szechenyi Konyvtar) a belso udvarok helyere epitett es azokat kitolto hatalmas beton tornyokat sem vernem szet oriasi koltsegen, hiszen a pesti berhazakhoz hasonlo mely es sotet belso udvarok egyebkent is hasznavehetetlenek igazabol meg uvegtetovel befedve is. Az epulet kozepeben levo helysegeknek lehet olyan funkciot talalni amihez nem szukseges a termeszetes feny.
Annyit meg, hogy az A epuletet szerintem az E epulettel, a B-t pedig a D-vel egyszerre kellene felujitani legalabbis kivulrol, hogy a hosszu evekig tarto felujitas soran a dunai panorama szimmetriaja fennalljon. A turizmus szempontjabol ennek van jelentosege.
Ezzel egyet is értek. Az eredeti bejárat -a Savoyai szobor felől- az ívelt lépcsőkkel (Habsburg lépcső) nagyon hiányzik. Most egy ronda, modern üveges ajtó a bejárat. Ez egyszerűen szörnyű.
https://m.blog.hu/st/studhist/..
Az előbb írtam le, hogy ezzel egyetértek. A kupolához ugyan le kell egy felesleges szintet bontani. Sajnos alatta csináltak egy kupolatermet és a dolog nem lesz egyszerű, mert belső tereket is elbarmoltak a kupola alatt le egészen a földszintig, a mostani, eszpresszókhoz illő bejáratig.
A Hauszmann-féle kupolát feltétlenül vissza kell állítani, hiszen a palota egyik lényegi eleméről beszélünk. Nem is beszélve arról, ha visszakerülnek az eredeti ablakkeretek, azokkal csak a régi kupola harmonizál. Kádár-kori újságcikkekben olvasható, hogy a Hauszmann-féle kupolát azért ítélték bontásra, mert állítólag nem illeszkedett szervesen a palota tömegéhez. Ellenben, ha megnézzük az 1945 előtti képeket, szerintem elég szembetűnő, hogy a jelenlegi kupola nem illeszkedik szervesen... Továbbá a kupola jelentős szimbólum, mivel megtestesíti azt a szellemiséget, amelynek jegyében Hauszmann és társai a palotát Európa legpompásabb uralkodói rezidenciái közé emelték.
A termek sorát volt alkalmam megtekinteni Versaillesben. Elég régen, pont 41 éve jártam ott, bár azóta sem változott, csak a belépő lett drágább. (Versailles szerencséje, hogy az USAF soha nem dobott le rá foszforos bombákat..)
Nos a palota hosszán végigfutó teremsor egy kicsit unalmas, bár attraktív, és lényegében egymás sarkát taposó turisták fogadásán kívül semmire sem alkalmas.
Nos igen. Csak egy olyan kupoláról beszélünk amelyik teljesen idegen lenne a régi díszes homlokzat és a Habsburg lépcső nélkül a mai, majomketrecekre való ablakokkal. (A mostani ablakok ezer százalékban idegenek a palotától és sehol nincsen párjuk. Ilyen ablakmegoldás sehol máshol nem létezik.)
Vagyis igazad van, csakis az eredeti homlokzattal szabad a kupolát visszaállítani.
Más:
Van egy kép apám hagyatékában. A Palota a régi Erzsébet híddal. Ha olyan gazdag lenne az ország, mint Svájc akkor a mai híd helyett a régit is visszaépíteném. Remélem Sávoly Pálnak nagyon forró üstöt adtak az ördögök a pokolban.
Mar miert ne lenne alkalmas? Az ajtokat be lehet zarni es a termek mas iranybol is megkozelithetok, tehat a teremsor kulonbozo szakaszain egyidoben teljesen eltero szinvonalas rendezvenyeket (fogadasok, kiallitasok, koncertek, konferenciak, eloadasok, stb.) lehet lebonyolitani anelkul hogy egymast zavarnak. Ha majd visszaallitjak a palota megszuntetett, befalazott bejaratait akkor ez az egesz epuletegyuttesre igaz lesz es ezaltal kivalo rendezvenyhelyszinne valhat ami altal a kihasznaltsaga jelentosen megnohet. Nem kell, hogy orokke uresen kongo muzeum legyen, ami csak turisztikai celokat szolgal.
Nyilvan az egeszet vissza kell bontani a foldszintig, hiszen a mai kupola nem is teljesen ott van ahol az eredeti volt.
Ez egyben lehetoseget ad az egesz kupola belso kikepzesenek az ujragondolasara, mert ez mindket kupola eseteben kisse elfuseralt volt. A regi kupola eseten a kupoladobnak nem adtak semmilyen funkciot, holott egy csodalatos kupolacsarnok lehetett volna alatta a hatalmas ablakok altal megvilagitva. Ehelyett az epuletet szintekre bontottak es ala helyeztek a negyszogletu es szerintem vegtelenul unalmas barokk Habsburg termet ami annyiban ertheto, hogy akkor a Habsburgok voltak az orszag tronjan es a kozponti elhelyezkedes is ezt szimbolizalta. Ma mar viszont egy ilyen terem jelentosege egesz mas, nem merheto pl. a Szent Istvan teremehez ami megis joval periferialisabb helyen talalhato. Egyebkent is, ha valakinek termet szentelnek a Habsburgok kozul a palotaban az elsosorban Sissi es negy gyermeke lenne akik kozul egy itt szuletett egy pedig itt halt meg, de annak sem kellene a kupola alatt lennie szoval egy kozponti reprezentativ csarnok nyugodtan helyet kaphatna itt ahonnan elmeny lenne kisetalni a csodalatos panoramat nyujto Habsburg-lepcsore.
Ha realisták vagyunk most semmi sem ott van ahol volt, ha még megvan.. Szinteket törtek át, termeket falaztak el, lépcsőházakat bontottak le. IV. Béla óta ez az ötödik Palota a Budai Várban. Visszamehetünk a Schedel krónika idejében állt épületekig is..
El kell fogadnunk, hogy olyan mértékű elbarmolás történt a szocializmus építésének során a Budai Várban amit nem lehet már helyrehozni. Ott van a Hilton épülete példának, és nem is ez a legrondább amit a Duna felöli oldalra tettek a szocreál idején.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!