Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt

2021. augusztus 31. 9:00

A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori Lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadság tér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén valaha álló szép historizáló épületekre. Mi változott, és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.

Aki az 1880-as években a Nemzeti Lovardába akart menni, nem a Kerepesi úton, hanem a Nemzeti Múzeum mögött kellett keresnie, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatti telken. A Lovarda 1857–1858 között épült épületét Ybl Miklós tervezte, és nem véletlenül került éppen ide, a múzeum megépüléséig ugyanis telkének északi sarkán a Nemzeti Lovaglóiskola működött.

A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatt állt egykor a Nemzeti Lovarda épülete, amit Klösz György 1880–1890 között örökített meg. 1969 óta a Magyar Rádió irodaháza van a helyén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/ Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.015; Both Balázs/pestbuda.hu)

Elkészülte után a Lovardában lövölde is helyet kapott, emeletén pedig a társasági igényeknek megfelelően szalon. A homlokzatának csúcsát az Anton Fernkorn által készített lószobor díszítette, épületét azonban 1889-ben átépítették, bővítették, majd a II. világháború után lebontották, hogy nagyobb kertje legyen a mellette 1871-ben Baumgarten Antal tervei szerint épült Esterházy-palotának, amit államfői rezidenciának szántak.

A történelem azonban közbeszólt: 1950-ben a Magyar Rádió vette birtokba az épületet, a Lovarda helyén 1966–1969-ben épült irodaházzal együtt, amelyeket egészen a közelmúltbeli kiköltözésig használt az intézmény. Az ingatlanegyüttest tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapta meg.

Klösz György 1896-os fényképén a gigantikus Újépület látható, mely egykor az egész mai Szabadság teret és a környező utcákat is elfoglalta. Ma egyik szárnyának a helyén a Tőzsdepalota áll (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.050; Both Balázs/pestbuda.hu)

A mai Szabadság tér helyét 1786-tól 1897-ig a hatalmas Újépület (Neugebäude) foglalta el, melynek építését még a kalapos király, II. József rendelte el. A szegényháznak és katonai kórháznak szánt épület kaszárnyaként és börtönként vált ismertté, no és persze onnan, hogy ennek az udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. október 6-án.

A városrésznyi épület idővel, a XIX. végéhez közeledve nemcsak múltja miatt vált nyomasztóvá, hanem mérete miatt is: egyre inkább akadályozta a város fejlődését. A közelében épült az Országház, így végül 1894-ben a lebontása mellett döntöttek, ami 1897 októberében el is indult, fél év múlva pedig már csak egy hatalmas üres terület maradt utána, amelyen a Szabadság teret alakították ki. Klösz György azonban 1896-ban még megörökítette az utolsó hónapjait élő Újépületet, amely előtt, balra a Nádor utca húzódik, a háttérben pedig már kibukkan a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri palotájának a teteje.

A fönti képen bontják a pesti belvárost: a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca kiszélesítésére ez Erzsébet híd megépítése miatt volt szükség, ekkor bontották le a képen látható Förstner–Schiefner-házat is. Lent a mai állapot látható, a lebontott épület helyén a Kossuth Lajos utca forgalma dübörög (Fotó: Ország-Világ, 1895. szeptember 1.; Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd megépítése óriási áldozatot követelt a város részéről, Pest középkori városmagját gyakorlatilag lebontották ahhoz, hogy a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcát kiszélesítsék. A bontásoknak esett áldozatul a mai Astoria sarkán, a Kossuth Lajos utca 22. számú háza mellett álló épület, a Förster–Schiefner-ház is, melyet ekkor már a Grünbaum és Weiner ruhaüzlet birtokolt.

A kép érdekessége, hogy a múlt és a jelen egyszerre látható rajta, ugyanis a jobb oldalon már áll a ma is látható, 1894-ben átadott bérház, amelyet Hauszmann Sándor, majd Korbl Flóris és Giergl Kálmán tervezett, előtte azonban még ott árválkodik a régi épület maradványa, amelynek helyén ma a Kossuth Lajos utca forgalma dübörög a Duna felé.

A Frankel Leó út 2–4. szám alatt 1896 körül (fönt), ahol a kép készítése idején Fanto Manó dohánykereskedése működött. Lent az 1959-ben elkészült OTP-ház (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Bem tér sarkán, a befektetői érdekeknek áldozatul esett Radetzky laktanyával átellenes oldalon, a Frankel Leó út 2–4. szám alatt ma az 1959-ben elkészült OTP-ház áll, aljában a kultikus Bambi presszóval. A háború előtt azonban a telken több kisebb ház állt, köztük a képen látható egyemeletes saroképület, melynek földszintjén – mint a tábla is hirdeti – Fanto Manó dohányüzlete működött, mellette Bartl Ede reszelőkészítő műhelye és Pápay Lajos férfiszabó üzlete. A ház előtt futó villamossínek a háttérben látható, még épülő Pálffy-remízbe vezetnek, melyet 1896-ban alakítottak ki, így ez, és a ház falán lévő millenniumi kiállítási plakát alapján következtethetünk az évszámra.

A Budai Királyi Palota eredeti bejárata a Szent György tér felől az 1920-as években Máté Olga fotóján, háttérben a Mátyás-kút. Alatta a mai állapot, a jóval szélesebb és dísztelenebb homlokzattal (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az 1920-as években, amikor a fönti kép készült, a Budavári Palotában akadt volna dolgunk, és a főbejáratot kerestük volna, a Szent György téren találtuk volna meg. Eredetileg ugyanis itt, a Hauszmann Alajos által tervezett mai A épület északi végében, egy Jungfer Gyula műhelyében készült pazar rácsos kapun lehetett belépni az akkori Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb királyi palotájába.

A királyi palota 1904-re befejeződött bővítése során épült A szárny a fogadóépület szerepét töltötte be: a Szent György téri főkaputól 200 méter hosszú teremsoron haladhatott keresztül a látogató. Az épület a II. világháborúban súlyosan, de nem helyrehozhatatlanul sérült meg, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom azonban a gyökeres átalakítás mellett döntött, a megmaradt belső enteriőröket elpusztították, sok falat áthelyeztek, és az A épületet nyugati irányba kibővítették, megszüntették a Szent György tér felé eső főbejáratot. Így nyerte el az épület a mai formáját.

Klösz György 1875 körül készült képén a Duna-parti Stein-ház látható, még az előtte 1879-ben felállított Eötvös József-szobor nélkül (fönt). Az épület helyén 1981 óta a korábbi Fórum, ma Intercontinental szálloda áll (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ahol ma a Duna-part szállodasorának első tagja, az Intercontinental terpeszkedik, 1875 körül, amikor Klösz György a fönti képet készítette, még a Stein-ház állt. A csinos kis historizáló épületet 1869 és 1871 között építtette fel Stein Náthán, ám 1891-ben már el is adta a Magyar–Francia Biztosító Társaságnak, amely négy év múlva szintén túladott rajta. Végül 1909-ben a Ritz hotellánchoz került, amely a következő évben lebontatta, hogy a helyén Fellner Sándor tervei szerint 1913-ra felépíthessék a Ritz Szálló épületét, a későbbi Dunapalotát.

Ezt 1945 után elbontották, a telken csak 1981-ben építették föl a Fórum, ma Intercontinental hotelt. A kép bal oldalán látszik a legendás Lloyd-palota sarka is, amely a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székházának épült klasszicista stílusban 1827–1830 között Hild József tervei alapján, és 1948-ban bontották le. Ma szintén hotel áll a helyén.

Hiányzik azonban a képről Eötvös József szobra, Huszár Adolf alkotása (talapzatát Ybl Miklós készítette), hiszen csak 1879-ben állítottak föl a Stein-ház előtti kis parkban. Az 1980 években a szállodaépítés miatt elmozdították, kicsit odébb helyezték, de ott áll ma is.

Nyitókép: A Budai Királyi Palota eredeti főbejárata a Szent György tér felől az 1920-as években (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Astoria, Both Balázs, Budapest, Budavári Palota, Bukovszki Péter, Duna-parti szállodasor, Förster–Schiefner-ház, Grünbaum és Weiner-ház, Hauszmann Alajos, I. kerület, Kossuth Lajos utca, Múltidéző, Nemzeti Lovarda, OTP-ház, PestBuda, Stein-ház, Szabadság tér, Újépület, Ybl Miklós

⁵⁴ ¹ ¹⁸

Kapcsolódó írások

A Citadella szerepe a második világháborúban

2025. június 30. 10:30

Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története

2025. június 26. 11:00

A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója

2025. június 21. 14:00

Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés

2025. július 2. 9:00

Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.

Széchenyi al-dunai útja

2025. június 28. 16:00

Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.

Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek

2025. június 25. 16:00

Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.

²⁴ ⁰ ⁰

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

²⁸ ⁰ ³

Széchenyi al-dunai útja Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

¹⁴² ⁰ ⁰

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Egy példátlan buszbaleset hatásai A Ferihegyi gyorsforgalmi úton 1960. június 16-án súlyos autóbusz-baleset történt, összesen 13-an vesztették életüket. A 65 évvel ezelőtti balesetet sok körülmény okozta, ezeket és a tragédia hatásait, következményeit érdemes megismerni.

⁶ ⁰ ⁰

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

¹¹⁶ ⁵ ⁵

Meseszerű épület a Városmajor utcában – A felújított Schachtner-ház A budapesti épületek nagy többségét az osztrák–magyar kiegyezés után, a dualizmus időszakában emelték, és rájuk a történelmi stílusok többé-kevésbé hű követése jellemző. A megelőző évtizedekben az ízlés nem volt még annyira következetes, a homlokzatok inkább csak megidézték az elmúlt korok hangulatait. Ezért a XIX. század közepének romantikus épületei – például az alábbiakban bemutatásra kerülő Városmajor utcai Schachtner-ház is – bájos színfoltként tűnnek ki az utcaképből. A közelmúltban felújított műemlék egyházi átadása a hétvégén történt meg.

⁹⁸ ⁰ ⁰

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A zugligeti villamosbaleset – 125 éve szabadul el a kirándulókkal teli kocsi A budapestieket 1900 júniusában több villamosszerencsétlenség is sokkolta. Június 4-én a zugligeti villamosbalesetben több halott is volt, majd a következő napokban több kisebb baleset is történt. Az utasok ennek hatására a villamosvezetők ellen fordultak.

¹⁰⁷ ⁰ ⁰

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

⁹¹ ⁰ ⁰

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

¹⁰⁵ ⁴ ¹

Az Újpesti vasúti hid megnyitása Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.

⁶¹ ⁰ ⁰

130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.

¹¹⁷ ⁰ ¹

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

¹³⁵ ⁰ ⁰

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

¹⁰² ⁰ ⁰

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

¹⁰⁸ ⁰ ⁰

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

¹²¹ ⁰ ⁰

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

⁸⁹ ¹ ¹

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

¹⁴⁰ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹²⁸ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹³² ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

⁸⁶ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

¹⁴⁴ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁵ ² ²

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹¹⁰ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰