Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt

A cikk angolnyelvű változata: Budapest then and now – 6 photos showing how much the cityscape has changed over a century

Írta: Bukovszki Péter

2021. augusztus 31. 9:00

A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadságtér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén állt szép historizáló épületekre. Mi változott és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.

Aki az 1880-as években a Nemzeti Lovardába akart menni, nem a Kerepesi úton, hanem a Nemzeti Múzeum mögött kellett keresnie, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatti telken. A lovarda 1857-1858 között épült épületét Ybl Miklós tervezte, és nem véletlenül került éppen ide, a múzeum megépüléséig ugyanis telkének északi sarkán a Nemzeti Lovaglóiskola működött. 

A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály tér 8. szám alatt állt egykor a Nemzeti Lovarda épülete, amit Klösz György 1880-1890 között örökített meg. 1969 óta a Magyar Rádió irodaháza van a helyén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/ Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.015; Both Balázs/pestbuda.hu​)

Elkészülte után a lovardában lövölde is helyet kapott, emeletén pedig a társasági igényeknek megfelelően szalon. A lovarda homlokzatának csúcsát az Anton Fernkorn által készített lószobor díszítette, épületét azonban 1889-ben átépítették, bővítették, majd a II. világháború után lebontották, hogy nagyobb kertje legyen a mellette 1871-ben Baumgarten Antal tervei szerint épült Esterházy-palotának, amit államfői rezidenciának szántak.

A történelem azonban közbeszólt: 1950-ben a Magyar Rádió vette birtokba az épületet, a lovarda helyén 1966-1969-ben épült irodaházzal együtt, melyeket egészen a közelmúltbeli kiköltözésig használt az intézmény. Az ingatlanegyüttest tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapta meg.

Klösz György 1896-os fényképén a gigantikus Újépület látható, mely egykor az egész mai Szabadság teret és a környező utcákat is elfoglalta. Ma egyik szárnyának a helyén a Tőrzsdepalota áll (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.050; Both Balázs/pestbuda.hu​)

A mai Szabadság tér helyét 1786-tól 1897-ig a hatalmas Újépület (Neugebäude) foglalta el, melynek építését még a kalapos király, II. József rendelte el. A szegényháznak és katonai kórháznak szánt épület kaszárnyaként és börtönként vált ismertté, no és persze onnan, hogy ennek az udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. október 6-án.

A városrésznyi épület idővel, a XIX. végéhez közeledve nem csak múltja miatt vált nyomasztóvá, hanem mérete miatt is: egyre inkább akadályozta a város fejlődését. A közelében épült az Országház, így végül 1894-ben a lebontása mellett döntöttek, ami 1897 októberében el is indult, fél év múlva pedig már csak egy hatalmas üres terület maradt utána, amelyen a Szabadság teret alakították ki. Klösz György azonban 1896-ban még megörökítette az utolsó hónapjait élő Újépületet, amely előtt, balra a Nádor utca húzódik, a háttérben pedig már kibukkan a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri palotájának a teteje. 


A fönti képen bontják a pesti belvárost: a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca kiszélesítésére ez Erzsébet híd megépítése miatt volt szükség, ekkor bontották le a képen látható Förstner-Schiefner-házat is. Lent a mai állapot látható, a lebontott épület helyén a Kossuth Lajos utva forgalma dübörög (Fotó: Ország-Világ, 1895. szeptember 1.; Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd megépítése óriási áldozatot követelt a város részéről, Pest középkori városmagját gyakorlatilag lebontották ahhoz, hogy hogy a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcát kiszélesítsék. A bontásoknak esett áldozatul a mai Astoria sarkán, a Kossuth Lajos utca 22-es számú háza mellett állt épület, a Förster–Schiefner-ház is, melyet ekkor már a Grünbaum és Weiner ruhaüzlet birtokolt.

A kép érdekessége, hogy a múlt és a jelen egyszerre látható rajta, ugyanis a jobb oldalon már áll a ma is látható, 1894-ben átadott bérház, melyet Hauszmann Sándor, majd Korbl Flóris és Giergl Kálmán tervezett, előtte azonban még ott árválkodik a régi épület maradványa, melynek helyén ma a Kossuth Lajos utca forgalma dübörög a Duna felé.

A Frankel Leó út 2-4. szám alatt 1896 körül (fönt), ahol  a kép készítése idején Fanto Manó dohánykereskedése működött. Lent az 1959-ben elkészült OTP-ház (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Bem tér sarkán, a befektetői érdekeknek áldozatul esett Radetzky-laktanyával átellenes oldalon, a Frankel Leó út 2-4. szám alatt ma az 1959-ben elkészült OTP-ház áll, aljában a kultikus Bambi presszóval. A háború előtt azonban a telken több kisebb ház állt, köztük a képen látható egyemeletes saroképület, melynek földszintjén – mint a tábla is hirdeti – Fanto Manó dohányüzlete működött, mellette Bartl Ede reszelőkészítő műhelye és Pápay Lajos férfi szabó üzlete. A ház előtt futó villamossínek a háttérben látható, még épülő Pálffy-remízbe vezetnek, melyet 1896-ban alakítottak ki, így ez, és a ház falán lévő millenniumi kiállítási plakát alapján következtethetünk az évszámra. 

 


A Budai Királyi Palota eredeti bejárata a Szent György tér felől az 1920-as években Máté Olga fotóján, háttérben a Mátyás-kút. Alatta a mai állapot, a jóval szélesebb és dísztelenebb homlokzattal (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár; Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha az 1920-as években, amikor a fönti kép készült, a Budavári Palotában akadt volna dolgunk, és a főbejáratot kerestük volna, a Szent György téren találtuk volna meg. Eredetileg ugyanis itt, a Hauszmann Alajos által tervezett mai A épület északi végében, egy Jungfer Gyula műhelyében készült pazar rácsos kapun lehetett belépni az akkori Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb királyi palotájába.

A királyi palota 1904-re befejeződött bővítése során épült A-szárny a fogadóépület szerepét töltötte be: a Szent György téri főkaputól 200 méter hosszú teremsoron haladhatott keresztül a látogató. Az épület a II. világháborúban súlyosan, de nem helyrehozhatatlanul sérült meg, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom azonban a gyökeres átalakítás mellett döntött, a megmaradt belső enteriőröket elpusztították, sok falat áthelyeztek és az A épületet nyugati irányba kibővítették, megszüntették a Szent György tér felé eső főbejáratot. Így nyerte el az épület a mai formáját. 

Klösz György 1875 körül készült képén a Duna-parti Stein-ház látható, még az előtte 1879-ben felállított Eötvös József-szobor nélkül (fönt). Az épület helyén 1981 óta a korábbi Fórum, ma Intercontinental szálloda áll (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ahol ma a Duna-part szállodasorának első tagja, az Intercontinental terpeszkedik, 1875 körül, amikor Klösz György a fönti képet készítette, még a Stein-ház állt. A csinos kis historizáló épületet 1869 és 1871 között építtette fel Stein Náthán, ám 1891-ben már el is adta a Magyar-Francia Biztosító Társaságnak, amely négy év múlva szintén túladott rajta. Végül 1909-ben a Ritz hotellánchoz került, amely a következő évben le is bontatta, hogy a helyén Fellner Sándor tervei szerint 1913-ra felépíthessék a Ritz Szálló épületét, a későbbi Dunapalotát.

Ezt 1945 után elbontották, a telken csak 1981-ben építették föl a Fórum, ma Intercontinental hotelt. A kép bal oldalán látszik a legendás Lloyd-palota sarka is, amely a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székházának épült klasszicista stílusban 1827-1830 között Hild József tervei alapján, és 1948-ban bontották le. Ma szintén hotel áll a helyén.

Hiányzik azonban a képről Eötvös József szobra, Huszár Adolf alkotása (talapzatát Ybl Miklós készítette), hiszen csak 1879-ben állítottak föl a Stein-ház előtti kis parkban. Az 1980 években a szállodaépítés miatt elmozdították és kicsit odébb helyezték, de ott áll ma is. 

Nyitókép: A Budai Királyi Palota eredeti főbejárata a Szent György tér felől az 1920-as években (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Hotel Intercontinental szerintem egészen egyszerűen megérett a bontásra. Itt is meg lehetne csinálni azt, amit a Kossuth téren az MTESZ székházzal illetve a Miniszterelnökség épületével tettek. Üdítő látvány, amikor egy panelkocka helyén ismét láthatóvá válnak az eredeti elképzelés szerint megalkotott historizáló vagy éppen szecessziós homlokzatok.


Én egyébként nem is tudtam hogy a képen szereplő Stein ház, és a Dunapalota épülete nem ugyanaz. Most rákeresve látszik a különbség, de eddig a kettő teljesen összemosódott a fejemben. Nekem mint épület a korábbi jobban tetszik. Mindenesetre köszönöm a cikket, ma is tanultam valamit.


A kiralyi palota eszaki szarnyat, az elozetes tervekkel ellentetben nem lenne szabad visszabontani.
Reszleteiben kellene visszaallitani az eredeti allapotot, de aranyaiban a mai jobb mert azon tul, hogy az epulet meg nagyobb alapteruletu mint volt szimmetrikusabb is egyben. A homlokzati kikepzest meretaranyosan vissza lehet allitani ugy, hogy a kulonbseg alig lesz eszreveheto, a belso teret pedig kisse eltolva Nyugat fele nehany hozzaadott helyseggel szinten rekonstrualni lehet egy az egyben. Egyebkent is celszeru lenne, ha az emeleti egybenyilo teremsor a palota teljes hosszan keresztulhaladna. A haboru elott az A epuleten nem haladt keresztul ami azt jelenti, hogy a palota 304 meteres hosszabol csupan kb. 200 metert tett ki.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 2. 12:58

A Királyi Palota északi szárnyát a háború után kiszélesítették. Ez eddig fel sem tűnt. Csak a lecsupaszított homlokzat és a leegyszerűsített tető volt bántóan sivár. A Hauszmann program szerint az északi szárnnyal kezdik a palota rekonstrukcióját. Kíváncsi vagyok hogyan? Visszabontás szerintem sem kéne, csak az oszlopok, szobrok, tetődíszek helyreállítása lenne kívánatos.


Igen, az északi szárny Kádár-kori kiszélesítése érdekes problémákat vet fel. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben ragaszkodjunk az eredeti Hauszmann-kori állapotokhoz. Véleményem szerint - gazdaságossági és célszerűségi szempontokat is mérlegelve - amennyire csak lehet, az eredeti, háború előtti állapotokhoz kellene ragaszkodni.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 1. 12:03

Ez a kérdés mindig felmerül, mert az eredeti állapot visszaállítása néha nem is lehetséges, vagy horribilis méretű bontásokkal járna és tömérdek pénzbe kerülne. (Pl. a Széchenyi Könyvtárban emeleteket építettek bele, kettővel több szint van.) A Palota homlokzatán normális ablakok kellenek, ezeket a förmedvényeket le kell cserélni a stílusban hozzáillőkre.
Maradéktalan helyreállítás márcsak a használhatóság miatt sem lenne jó, mert a mai igényeknek nem kellenek ilyen nagyméretű termek.
(Zárójelben megjegyzem, hogy a Kreml csodás termei mellé beleraktak az együttes hátsó, oldalsó szárnyaiba egy csomó kisebb, munkához alkalmas szobát is. Tehát a legszebb termek reprezentálnak, kisebbek pedig dolgozó helyiségekre vannak bontva.)

Válaszok:
füleky01 | 2021. szeptember 1. 12:37

Egyetértek, ahol nyilvánvalóan ésszerűtlen lenne, nem kell az eredetihez körömszakadtáig ragaszkodni, hiszen az épület arányait jelentős mértékben átrendezték, de a vezérelv legyen az, hogy ahol csak lehet, eredeti, vagy ahhoz hasonló arányok és díszítés legyen. Az A épület mellet további nagy kérdés, hogy mit kéne/lehetne kezdeni a kupolával, mely sem stílusában, sem arányaiban nem felel meg a réginek.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 1. 22:45

Nos a kupola tényleg húzós kérdés. Arányaiban tényleg eltér, de már megszoktuk. Van egy másik, kissé emelt kupola a városban. A Szent István Bazilika kupolája nem sokkal elkészülte után 1868-ban beomlott. Némi áttervezés után megépült, jelen formájában egy emelettel magasabb az eredetinél. Elmúlt már 153 év, megszoktuk, szeretjük.
https://www.bazilika.biz/hu/a-..
(zárójelben: A kupola magassága megegyezik a Parlamentével, 96 m. mind a kettő. A Bazilika kupolájába lifttel lehet felmenni.)


A palota kupolájának eredeti formában történő helyreállítása nélkül, nincs értelme a palota rekonstrukciójának. A kisebb manzárd tetők, az ablakok külső helyreállítása is nagyon lényeges. A belső termek közül a legszebb, a bálterem volt. Ezt mindenképp rekonstruálni kéne!

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 2. 12:40

Egyetertek, a szocreal kupolanak mindenkeppen mennie kell es a kormany filozofiajat ismerve szinte biztos vagyok benne hogy menni is fog ha egyszer odakerul a sor. "megszoktuk, szeretjuk" Ki? En a magam reszerol semmikeppen sem tudom megszokni, nemhogy megszeretni es abban sem vagyok biztos, hogy a tarsadalom tobbsege ezt valasztana, ha szavazasra bocsatanak a kerdest. Tovabba, ha a dunai homlokzatokat visszaallitjak, marpedig ez a terv, akkor a mai kupola idegen testkent csufoskodna az epulet kozepen.
Visszaterve az A epulethez. A 45-89 kozotti tortenelmi korszak minosegeben semmit sem adott hozza a palotahoz azt leszamitva, hogy kiastak a kozepkori palota egy reszet. Mereteben lett nagyobb az epulet es ezaltal egy sohasem volt szimmetria alakult ki. Ezt szerintem hozzaadott ertekkent kellene kezelni ahelyett, hogy megszuntetnenk a bontassal, ami csak a koltsegeket novelne tulajdonkeppen foloslegesen.
Ami a belso tereket illeti a reprezentativ helyisegeket mint a Hunyadi terem, a folepcsohaz, a kis es nagy tronterem, a balterem a bufegaleriaval, a Szent Zsigmond Kapolna eredeti alllapotnak megfeleleloen vissza kell allitani, viszont a tobbi kisebb terem illetve lakosztaly helyreallitasa folosleges eredeti formaban es a barokk stilus sem elengedhetetlen. Ekkora epuletegyuttesnel a sok egyforma terem egyebkent is csak a monotoniat erositene ami unalmassa, tulhaladotta tenne. Azt is el tudnam kepzelni, hogy minden nagyobb helyiseg mas belsoepiteszeti stilust kepviselne a rokokotol a modernig nem mellozve persze az eleganciat es a reprezentativ jelleget. Az emeleti egybenyilo teremsort ugy allitanam helyre, hogy a korabbitol elteroen az epulet teljes hosszan vegighaladna. Igaz, hogy meg igy is csak masodik lenne a Versailles-i utan de nem sokkal lenne rovidebb nala.
Az F epuletben (Szechenyi Konyvtar) a belso udvarok helyere epitett es azokat kitolto hatalmas beton tornyokat sem vernem szet oriasi koltsegen, hiszen a pesti berhazakhoz hasonlo mely es sotet belso udvarok egyebkent is hasznavehetetlenek igazabol meg uvegtetovel befedve is. Az epulet kozepeben levo helysegeknek lehet olyan funkciot talalni amihez nem szukseges a termeszetes feny.
Annyit meg, hogy az A epuletet szerintem az E epulettel, a B-t pedig a D-vel egyszerre kellene felujitani legalabbis kivulrol, hogy a hosszu evekig tarto felujitas soran a dunai panorama szimmetriaja fennalljon. A turizmus szempontjabol ennek van jelentosege.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 2. 12:43

Ezzel egyet is értek. Az eredeti bejárat -a Savoyai szobor felől- az ívelt lépcsőkkel (Habsburg lépcső) nagyon hiányzik. Most egy ronda, modern üveges ajtó a bejárat. Ez egyszerűen szörnyű.
https://m.blog.hu/st/studhist/..


Az előbb írtam le, hogy ezzel egyetértek. A kupolához ugyan le kell egy felesleges szintet bontani. Sajnos alatta csináltak egy kupolatermet és a dolog nem lesz egyszerű, mert belső tereket is elbarmoltak a kupola alatt le egészen a földszintig, a mostani, eszpresszókhoz illő bejáratig.

Válaszok:
persona | 2021. szeptember 2. 15:09

A Hauszmann-féle kupolát feltétlenül vissza kell állítani, hiszen a palota egyik lényegi eleméről beszélünk. Nem is beszélve arról, ha visszakerülnek az eredeti ablakkeretek, azokkal csak a régi kupola harmonizál. Kádár-kori újságcikkekben olvasható, hogy a Hauszmann-féle kupolát azért ítélték bontásra, mert állítólag nem illeszkedett szervesen a palota tömegéhez. Ellenben, ha megnézzük az 1945 előtti képeket, szerintem elég szembetűnő, hogy a jelenlegi kupola nem illeszkedik szervesen... Továbbá a kupola jelentős szimbólum, mivel megtestesíti azt a szellemiséget, amelynek jegyében Hauszmann és társai a palotát Európa legpompásabb uralkodói rezidenciái közé emelték.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 2. 13:08

A termek sorát volt alkalmam megtekinteni Versaillesben. Elég régen, pont 41 éve jártam ott, bár azóta sem változott, csak a belépő lett drágább. (Versailles szerencséje, hogy az USAF soha nem dobott le rá foszforos bombákat..)
Nos a palota hosszán végigfutó teremsor egy kicsit unalmas, bár attraktív, és lényegében egymás sarkát taposó turisták fogadásán kívül semmire sem alkalmas.

Válaszok:
persona | 2021. szeptember 2. 14:06

Nos igen. Csak egy olyan kupoláról beszélünk amelyik teljesen idegen lenne a régi díszes homlokzat és a Habsburg lépcső nélkül a mai, majomketrecekre való ablakokkal. (A mostani ablakok ezer százalékban idegenek a palotától és sehol nincsen párjuk. Ilyen ablakmegoldás sehol máshol nem létezik.)
Vagyis igazad van, csakis az eredeti homlokzattal szabad a kupolát visszaállítani.
Más:
Van egy kép apám hagyatékában. A Palota a régi Erzsébet híddal. Ha olyan gazdag lenne az ország, mint Svájc akkor a mai híd helyett a régit is visszaépíteném. Remélem Sávoly Pálnak nagyon forró üstöt adtak az ördögök a pokolban.


Mar miert ne lenne alkalmas? Az ajtokat be lehet zarni es a termek mas iranybol is megkozelithetok, tehat a teremsor kulonbozo szakaszain egyidoben teljesen eltero szinvonalas rendezvenyeket (fogadasok, kiallitasok, koncertek, konferenciak, eloadasok, stb.) lehet lebonyolitani anelkul hogy egymast zavarnak. Ha majd visszaallitjak a palota megszuntetett, befalazott bejaratait akkor ez az egesz epuletegyuttesre igaz lesz es ezaltal kivalo rendezvenyhelyszinne valhat ami altal a kihasznaltsaga jelentosen megnohet. Nem kell, hogy orokke uresen kongo muzeum legyen, ami csak turisztikai celokat szolgal.


Nyilvan az egeszet vissza kell bontani a foldszintig, hiszen a mai kupola nem is teljesen ott van ahol az eredeti volt.
Ez egyben lehetoseget ad az egesz kupola belso kikepzesenek az ujragondolasara, mert ez mindket kupola eseteben kisse elfuseralt volt. A regi kupola eseten a kupoladobnak nem adtak semmilyen funkciot, holott egy csodalatos kupolacsarnok lehetett volna alatta a hatalmas ablakok altal megvilagitva. Ehelyett az epuletet szintekre bontottak es ala helyeztek a negyszogletu es szerintem vegtelenul unalmas barokk Habsburg termet ami annyiban ertheto, hogy akkor a Habsburgok voltak az orszag tronjan es a kozponti elhelyezkedes is ezt szimbolizalta. Ma mar viszont egy ilyen terem jelentosege egesz mas, nem merheto pl. a Szent Istvan teremehez ami megis joval periferialisabb helyen talalhato. Egyebkent is, ha valakinek termet szentelnek a Habsburgok kozul a palotaban az elsosorban Sissi es negy gyermeke lenne akik kozul egy itt szuletett egy pedig itt halt meg, de annak sem kellene a kupola alatt lennie szoval egy kozponti reprezentativ csarnok nyugodtan helyet kaphatna itt ahonnan elmeny lenne kisetalni a csodalatos panoramat nyujto Habsburg-lepcsore.

Válaszok:
Sándor | 2021. szeptember 3. 10:58

Ha realisták vagyunk most semmi sem ott van ahol volt, ha még megvan.. Szinteket törtek át, termeket falaztak el, lépcsőházakat bontottak le. IV. Béla óta ez az ötödik Palota a Budai Várban. Visszamehetünk a Schedel krónika idejében állt épületekig is..
El kell fogadnunk, hogy olyan mértékű elbarmolás történt a szocializmus építésének során a Budai Várban amit nem lehet már helyrehozni. Ott van a Hilton épülete példának, és nem is ez a legrondább amit a Duna felöli oldalra tettek a szocreál idején.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó