A történet a boldog békeidők fiumei kikötőjéből indul, ahonnan az Adria Magyar Tengeri Hajózási Részvénytársaság hatalmas hajói a legkülönfélébb magyar árukat vitték egykor a világ számos kikötőjébe, Brazíliától Marokkón át Angliáig – írja ismertetőjében a könyv kiadója.

Az Adria-palota történetét bemutató könyv borítója 

Az egykori hajózási részvénytársaság a  Szabadság téren építette fel székházát, az 1902-ben átadott Adria-palotát. Bár az épület az elmúlt évtizedekben hihetetlenül sok filmben jelent meg díszletként, történetét mégis alig ismerjük. Pedig az egykori Adria Hajózási Társaság budapesti székháza a hazai történelem élő keresztmetszete. Hiszen egy virágzó, prosperáló ország tengeri kereskedelmét szolgálta, majd Trianon után reprezentatív iroda- és bérház volt, amelybe a II. világháború után különböző szervezetek költöztek.

A palota pusztulása ekkor indult el igazán. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vagy a Magyar Partizán Szövetség a belső reprezentatív tereket kisebb irodákra osztotta. Így az épület számos értéke részben vagy teljesen elpusztult, többek között eltűnt az épület különleges liftje, amelyet egy egyszerű személyfelvonóval pótoltak az 1970-es években.

A rendszerváltás utáni években ezek a szervezetek kiköltöztek a házból, és a részben üresen maradt tereket felfedezte a hazai és a nemzetközi filmipar. A ház – svéd alkotástól a hollywoodi szuperprodukciókig – nagyon sok filmben szerepelt. Volt, hogy kimondottan budapesti, más esetben csak kelet-európai lakóházként.

A most megjelent Hazának Használj! Az Adria-Palota története című album segítségével jobban megismerhetjük az épület történetét a kezdetektől, azaz onnantól, hogy a gyűlölt Újépület helyén, a mai Szabadság tér első épületeként felépült, egészen az elmúlt időszak eseményeiig. 

Olyan érdekes részleteket is megtudhatunk, hogy mi köze volt ennek az épületnek a Titanic tragédiájához, kik laktak a házban az elmúlt közel 120 évben, és miért csak egy emléktábla található a sok hírességnek otthont adó épületen. Az is kiderül, hogy miért került a palotahomlokzatot díszítő és a négy égtájat jelképező szobrok közül a „Kelet” női szobrára egy férfifej? 

A Zsigmond Gábor és Tiborcz István által írt kötetet a palota felújítását végző BDPST Group jelentette meg.

Nyitókép: Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. palotája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)