Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét

A cikk angol nyelvű változata: The wedge of Szabadság Square is renewed - The Hungarian National Bank regains its original splendour

Írta: Bodó Péter

2021. november 8. 9:00

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Magyarország történelmének egyik legfényesebb időszaka volt az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad. Az ország gazdasága bámulatos mértékű fejlődésnek indult, ami számos új középület emelését is lehetővé tette. Sőt, a kétpólusú birodalom egyre jelentősebb pénzügyei meg is követelték, hogy Budapesten is legyen egy igazán tekintélyes épülete az Osztrák–Magyar Banknak.

A főváros különösen rohamléptekkel fejlődött, gombamód szaporodtak a szebbnél szebb paloták. Nem messze a belvárostól volt azonban egy hatalmas, ódon épület, amely rettentően kirítt a városképből. Erődnek, illetve laktanyának épült, létesítését még II. József, a magyar törvényekkel mit sem törődő kalapos király rendelte el 1786-ban. Ekkor a pesti köznyelv Újépületnek nevezte el, ami érdekes módon annyira ráragadt, hogy még száz évvel később is ezt használták. Ekkor azonban már tervezték a lebontását, a fejlődés akadályozásán túl azért is, mert rossz emlékek fűződtek hozzá: ennek az udvarán végezték ki Batthyány Lajost, de magyarok tömegei is raboskodtak a falai között. Végül 1897-ben bontották el, és helyén Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret alakították ki.

Az Újépület egyik tömbje röviddel a lebontása előtt, 1896-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.049)

A terület előnyös fekvése és az épülő Országház közelsége azt diktálta, hogy oda reprezentatív középületeket kell emelni. Ugyanekkor az Osztrák–Magyar Bank részéről igény mutatkozott egy új központi épületre, mert kinőtte az addigi József téri (ma József nádor tér) székházát, ahová még 1851-ben költözött. A bank vezetése úgy döntött, hogy a Szabadság téren létesít új épületet, ennek megfelelően 1901 áprilisi határidővel pályázatot hirdettek a tervek beszerzésére. Pontos helyét a Hold utca és a Szabadság tér között jelölték ki úgy, hogy a telek délkeleti sarkát levágták.

Alpár Ignác (Forrás: Magyar Építőművészet 1928. 5-6. szám)

A zárt körű, nyolc osztrák és nyolc magyar induló részvételével zajló pályázaton Alpár Ignác diadalmaskodott, és az ő terveit valósították meg 1902 és 1905 között. Sikerét a rendkívül tiszta alaprajzának köszönhette: a csapott sarkú, téglalap alaprajzú telken a rengeteg helyiséget egyetlen belső udvar köré tudta csoportosítani, mely ráadásul igen tágas maradt. Erre szükség is volt, hiszen általában többkocsis fuvarokkal hozták a pénzt a jegybankba, a járműveknek pedig el kellett férniük a zárt udvarban. A korábbi gyakorlat szerint a bankok központjában a közönség számára is fenntartott nyilvános csarnok állt, itt intézték a különféle tranzakciókat. Alpár új elrendezése azzal az előnnyel is járt, hogy a közönséget nem egyetlen helyiségben fogadták, így a pénzügyeket diszkrétebben lehetett lefolytatni.

Az OsztrákMagyar Bank földszinti alaprajza (Forrás: Építő Ipar, 1905. január 8.)

Balra a déli oldal a főbejárattal, szemben a Bank utca felőli sarokhomlokzat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület természetesen minden oldalról szabadon áll és így több kaput is kialakítottak, melyek közül a főbejárat a pályázati előírásoknak megfelelően a déli, hosszabbik oldalon nyílik. A bank legfontosabb helyisége – mely kívülről nem is tűnik fel – éppen az átellenes szárny közepén helyezkedik el: ez a trezor. Nemcsak funkcióját tekintve kiemelkedő, hanem méretre is: tömege a belső udvarba is benyúlik. A földszinti elhelyezése merően újnak számított, a bankok ugyanis általában a pincében őrizték a pénzállományt. A jegybank speciális működése, az aranyakkal megrakott nehéz ládák szállítása viszont gördülékenységet kívánt, ezért döntött a tervező a könnyebben megközelíthető elhelyezés mellett. A trezort 1 méter vastag betonfal védte, és egy megfigyelőfolyosó is körülvette, így lehetetlenítve el az esetleges betöréseket.

A főtanács díszes ülésterme a második emeleten (Forrás: Magyar Pályázatok, 1905. 7. szám)

A háromemeletes épület alsóbb szintjeit a déli traktusban elhelyezett díszlépcsőház kötötte össze, mely kosáríves tömegével szintén benyúlt a belső udvarba. A harmadik emeletre – ahol már nem hivatali helyiségek, hanem a magas rangú tisztviselők lakásai sorakoztak – külön melléklépcsők vezettek fel. A legpatinásabb termeket a második emeleten helyezték el, közülük a déli szárny nagy részét kitöltő főtanács ülésterme érdemel figyelmet. Az első emeleten a közönségforgalom számára is fenntartott irodák kaptak helyet, a földszintet pedig a már említett trezor, valamint a pénzszállítást és tárolást segítő egyéb termek töltötték ki.

Alpár Ignác tervei szerint épült föl a Tőzsdepalota is, amely a Nemzeti Bank épületével szemben helyezkedik el (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)

A homlokzat kialakításában szerepet játszott a tér túloldalán lévő Tőzsdepalota, melyet szintén ekkoriban és szintén Alpár Ignác tervei szerint építettek. Arányait a tervező ehhez a művéhez igazította, hogy a két épület együttesen monumentális hatást biztosítson a tér ezen részének. Éppen ezért a Nemzeti Bank épülete főhomlokzatának a tér felé nézőt választotta annak ellenére is, hogy a főbejárat nem ott nyílik. Ennek sarkain és középső szakaszában a falsík előrelép – úgynevezett rizalitok keletkeznek –, amelyeket a homlokzat tetejére állított oromzatos felépítmények is hangsúlyoznak. A középrizalit háromszögű oromzatát alacsony tornyok fogják közre, míg a sarkokon hegyes pillérek állnak az oromzat két oldalán.

Az épület Szabadság tér felé néző főhomlokzata és a déli homlokzat napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A földszintet sávozás díszíti, az első és a második emeletet jón fejezetes oszlopok kapcsolják össze, melyek fölött a harmadik – funkciójában is alárendelt – emelet mintegy frízként húzódik. Az ablakok egyenes, illetve félköríves záródásúak, mind közül a legszebb kialakítású a déli oldal sarokrizalitját díszíti, mely fölött oszlopok által tartott bábkorlátos erkély áll. A háromnyílásos főbejáratot felülről szintén egy erkély koronázza, melyet azonban a sávozott felületbe illeszkedő konzolok tartanak. Összességében azt mondhatjuk, hogy a homlokzaton reneszánsz és barokk jegyek keverednek, a két stílus harmonikus elegyedése is a tervező tehetségét mutatja.

Az épület déli homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A domborművek az első emeleten kaptak helyet, így az utcáról is jól láthatók (Fotó: Both Blázs/pestbuda.hu)

A homlokzatot gazdagító domborműveket is remek meglátással az első emelet szintjén helyezte el, nem pedig a főpárkány alatt, ahogyan az antikvitás óta általában megszokott volt. Így a pénzkészítést, a kereskedelmet és a banküzletet ábrázoló, Senyei Károly formázta alakok zavaró torzulás nélkül szemlélhetők az utcaszintről is. Épületszobrok azért a felsőbb szakaszokban is helyet kaptak, a főhomlokzat oromzatában álló, a mezőgazdaságot és az ipart megszemélyesítő allegorikus szobrokat például Markup Béla formázta, a Bank utca felé néző sarokhomlokzat tetejét díszítő nőalakos szoborcsoportot pedig Róna József. 

A Bank utcai sarokhomlokzatot díszítő szoborcsoport sokáig a Nemzeti Bank emblémájában is megjelent (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az előcsarnok és a díszlépcsőház kezdete a búzakalászos korláttal (Forrás: Magyar Pályázatok, 1905. 7. szám)

Természetesen a belső tér is méltó díszítést kapott: a díszlépcsőházon igényes bábkorlát vonul végig, illetve egyes szakaszain búzakalászok hullámzanak. Ez utóbbi, szecesszióba hajló szobrászmunkák Maróti Géza tehetségét dicsérik. A melléklépcsők kovácsoltvas korlátai Alpár Ede műhelyében készült iparművészeti alkotások, és magas minőséget képviselnek még a csillárok is. A díszlépcsőház fényét emelik még Róth Miksa színes üvegablakai, valamint az azokat körülvevő, növényi díszes stukkóarchitektúra. A főtanács tágas üléstermének mennyezetét márványtörzsű, aranyozott, jón fejezetű oszlopok és boltvállak tartják, az oldalfalakon növényi díszes fríz fut végig, magát a mennyezetet pedig körökből és sokszögekből álló geometrikus minta hálózza be.

A főtanácsi ülésterem látványterve (Forrás: MNB)

Az épület belső terét tehát igazán gazdag dekoráció jellemezte, ám a II. világháború után olyan beavatkozásokat végeztek rajta, amelyek csorbították az eredeti fényét. A legdurvább átalakítás az első emeletet érte, annak terét ugyanis födémbeépítéssel kettéosztották. A tágas, nyitott udvar fölé tetőt húztak, és több, színes üvegablakot is elfedtek újabb falakkal, illetve födémekkel. A beharangozott és még e hónapban induló felújítás keretében helyreállítják az eredeti állapotokat, a használathoz szükséges épületgépészetet pedig modernizálják, így energiatakarékossá téve az épületet. A tervek szerint a munkálatok 2024-ben fejeződnek be, így a Magyar Nemzeti Bank fennállásának centenáriumát már az újjászületett székházában ünnepelheti.

A nyitóképen az épület főbejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Nemzeti Bank épülete, külsőleg nagyon jó állapotban van, nem szorul felújításra. Sokkal lerobbantabb épületek vannak a belvárosban, amelyekre jobban ráférne a felújítás.

Válaszok:
Sándor | 2021. november 23. 19:55

Reki kérlek hová gondolsz? Akármilyen jó az állapota az egy BANK. Ottan Mammon istensége lakozik, egy ilyen jelentős isten házát inkább kell tatarozni, mint a nyóckerben bármit.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó