Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét

A cikk angolnyelvű változata: The wedge of Szabadság Square is renewed - The Hungarian National Bank regains its original splendour

Írta: Bodó Péter

2021. november 8. 9:00

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák-Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Magyarország történelmének egyik legfényesebb időszaka volt az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad. Az ország gazdasága bámulatos mértékű fejlődésnek indult, ami számos új középület emelését is lehetővé tette. Sőt, a kétpólusú birodalom egyre jelentősebb pénzügyei meg is követelték, hogy Budapesten is legyen egy igazán tekintélyes épülete az Osztrák-Magyar Banknak.

A főváros különösen rohamléptekkel fejlődött, gombamód szaporodtak a szebbnél szebb paloták. Nem messze a belvárostól volt azonban egy hatalmas, ódon épület, amely rettentően kirítt a városképből. Erődnek, illetve laktanyának épült, létesítését még II. József, a magyar törvényekkel mit sem törődő kalapos király rendelte el 1786-ban. Ekkor a pesti köznyelv Újépületnek nevezte el, ami érdekes módon annyira ráragadt, hogy még száz évvel később is ezt használták. Ekkor azonban már tervezték a lebontását, a fejlődés akadályozásán túl azért is, mert rossz emlékek fűződtek hozzá: ennek az udvarán végezték ki Batthyány Lajost, de magyarok tömegei is raboskodtak falai között. Végül 1897-ben bontották el és helyén Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret alakították ki.

Az Újépület egyik tömbje röviddel a lebontása előtt, 1896-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.049)

A terület előnyös fekvése és az épülő Országház közelsége azt diktálta, hogy oda reprezentatív középületeket kell emelni. Ugyanekkor az Osztrák-Magyar Bank részéről igény mutatkozott egy új központi épületre, mert kinőtte az addigi József téri (ma József nádor tér) székházát, ahová még 1851-ben költözött. A bank vezetése úgy döntött, hogy a Szabadság téren létesít új épületet, ennek megfelelően 1901 áprilisi határidővel pályázatot hirdettek a tervek beszerzésére. Pontos helyét a Hold utca és a Szabadság tér között jelölték ki úgy, hogy a telek délkeleti sarkát levágták.

Alpár Ignác (Forrás: Magyar Építőművészet 1928. 5-6. szám)

A zártkörű, nyolc osztrák és nyolc magyar induló részvételével zajló pályázaton Alpár Ignác diadalmaskodott és az ő terveit is valósították meg 1902 és 1905 között. Sikerét a rendkívül tiszta alaprajzának köszönhette: a csapott sarkú, téglalap alaprajzú telken a rengeteg helyiséget egyetlen belső udvar köré tudta csoportosítani, mely ráadásul igen tágas is maradt. Erre szükség is volt, hiszen általában több kocsis fuvarokkal hozták a pénzt a jegybankba, a járműveknek pedig el kellett férniük a zárt udvarban. A korábbi gyakorlat szerint a bankok központjában a közönség számára is fenntartott nyilvános csarnok állt, itt intézték a különféle tranzakciókat. Alpár új elrendezése azzal az előnnyel is járt, hogy a közönséget nem egyetlen helyiségben fogadták, így a pénzügyeket diszkrétebben lehetett lefolytatni.

Az Osztrák-Magyar Bank földszinti alaprajza (Forrás: Építő Ipar, 1905. január 8.)

Balra a déli oldal a főbejárattal, szemben a Bank utca felőli sarokhomlokzat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület természetesen minden oldalról szabadon áll és így több kaput is kialakítottak, melyek közül a főbejárat a pályázati előírásoknak megfelelően a déli, hosszabbik oldalon nyílik. A bank legfontosabb helyisége – mely kívülről nem is tűnik fel – éppen az átellenes szárny közepén helyezkedik el: ez a trezor. Nemcsak funkcióját tekintve kiemelkedő, hanem méretre is: tömege a belső udvarba is benyúlik. A földszinti elhelyezése merően újnak számított, a bankok ugyanis általában a pincében őrizték a pénzállományt. A jegybank speciális működése, az aranyakkal megrakott nehéz ládák szállítása viszont gördülékenységet kívánt, ezért döntött a tervező a könnyebben megközelíthető elhelyezés mellett. A trezort 1 méter vastag betonfal védte és egy megfigyelő folyosó is körülvette, így lehetetlenítve el az esetleges betöréseket.

A főtanács díszes ülésterme a második emeleten (Forrás: Magyar Pályázatok, 1905. 7. szám)

A háromemeletes épület alsóbb szintjeit a déli traktusban elhelyezett díszlépcsőház kötötte össze, mely kosáríves tömegével szintén benyúlt a belső udvarba. A harmadik emeletre – ahol már nem hivatali helyiségek, hanem a magas rangú tisztviselők lakásai sorakoztak – külön melléklépcsők vezettek fel. A legpatinásabb termeket a második emeleten helyezték el, közülük a déli szárny nagy részét kitöltő főtanács ülésterme érdemel figyelmet. Az első emeleten a közönségforgalom számára is fenntartott irodák kaptak helyet, a földszintet pedig a már említett trezor, valamint a pénzszállítást és tárolást segítő egyéb termek töltötték ki.

Alpár Ignác tervei szerint épült föl a Tőzsdepalota is, amely a Nemzeti Bank épületével szemben helyezkedik el (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)

A homlokzat kialakításában szerepet játszott a tér túloldalán lévő Tőzsdepalota, melyet szintén ekkoriban és szintén Alpár Ignác tervei szerint építettek. Arányait a tervező ehhez a művéhez igazította, hogy a két épület együttesen monumentális hatást biztosítson a tér ezen részének. Éppen ezért a Nemzeti Bank épületének főhomlokzatának a tér felé nézőt választotta annak ellenére is, hogy a főbejárat nem ott nyílik. Ennek sarkain és középső szakaszában a falsík előrelép – úgynevezett rizalitok keletkeznek –, melyeket a homlokzat tetejére állított oromzatos felépítmények is hangsúlyoznak. A középrizalit háromszögű oromzatát alacsony tornyok fogják közre, míg a sarkokon hegyes pillérek állnak az oromzat két oldalán.

Az épület Szabadság tér felé néző főhomlokzata és a déli homlokzat napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A földszintet sávozás díszíti, az első és a második emeletet ión fejezetes oszlopok kapcsolják össze, melyek fölött a harmadik – funkciójában is alárendelt – emelet mintegy frízként húzódik. Az ablakok egyenes, illetve félköríves záródásúak, mind közül a legszebb kialakítású a déli oldal sarokrizalitját díszíti, mely fölött oszlopok által tartott bábkorlátos erkély áll. A háromnyílásos főbejáratot felülről szintén egy erkély koronázza, melyet azonban a sávozott felületbe illeszkedő konzolok tartanak. Összességében azt mondhatjuk, hogy a homlokzaton reneszánsz és barokk jegyek keverednek, a két stílus harmonikus elegyedése is a tervező tehetségét mutatja.

Az épület déli homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A domborművek az első emeleten kaptak helyet, így az utcáról is jól láthatók (Fotó: Both Blázs/pestbuda.hu)

A homlokzatot gazdagító domborműveket is remek meglátással az első emelet szintjén helyezte el, nem pedig a főpárkány alatt, ahogyan az antikvitás óta általában megszokott volt. Így a pénzkészítést, a kereskedelmet és a banküzletet ábrázoló, Senyei Károly formázta alakok zavaró torzulás nélkül szemlélhetők az utcaszintről is. Épületszobrok azért a felsőbb szakaszokban is helyet kaptak, a főhomlokzat oromzatában álló, a mezőgazdaságot és az ipart megszemélyesítő allegorikus szobrokat például Markup Béla formázta, a Bank utca felé néző sarokhomlokzat tetjét díszítő nőalakos szoborcsoportot pedig Róna József. 

A Bank utcai sarokhomlokzatot díszítő szoborcsoport sokáig a Nemzeti Bank emblémájában is megjelent (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az előcsarnok és a díszlépcsőház kezdete a búzakalászos korláttal (Forrás: Magyar Pályázatok, 1905. 7. szám)

Természetesen a belső tér is méltó díszítést kapott: a díszlépcsőházon igényes bábkorlát vonul végig, illetve egyes szakaszain búzakalászok hullámzanak. Ez utóbbi, szecesszióba hajló szobrászmunkák Maróti Géza tehetségét dicsérik. A melléklépcsők kovácsoltvas korlátai Alpár Ede műhelyében készült iparművészeti alkotások, és magas minőséget képviselnek még a csillárok is. A díszlépcsőház fényét emelik még Róth Miksa színes üvegablakai, valamint az azokat körülvevő növényi díszes stukkó architektúra. A főtanács tágas üléstermének mennyezetét márványtörzsű, aranyozott ión fejezetű oszlopok és boltvállak tartják, az oldalfalakon növényi díszes fríz fut végig, magát a mennyezetet pedig körökből és sokszögekből álló geometrikus minta hálózza be.

A főtanácsi ülésterem látványterve (Forrás: MNB)

Az épület belső terét tehát igazán gazdag dekoráció jellemezte, ám a második világháború után olyan beavatkozásokat végeztek rajta, melyek csorbították az eredeti fényét. A legdurvább átalakítás az első emeletet érte, annak terét ugyanis födémbeépítéssel kettéosztották. A tágas, nyitott udvar fölé tetőt húztak és több színes üvegablakot is elfedtek újabb falakkal, illetve födémekkel. A beharangozott és még e hónapban induló felújítás keretében helyreállítják az eredeti állapotokat, a használathoz szükséges épületgépészetet pedig modernizálják, így energiatakarékossá téve az épületet. A tervek szerint a munkálatok 2024-ben fejeződnek be, így a Magyar Nemzeti Bank fennállásának centenáriumát már az újjászületett székházában ünnepelheti.

A nyitóképen az épület főbejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Nemzeti Bank épülete, külsőleg nagyon jó állapotban van, nem szorul felújításra. Sokkal lerobbantabb épületek vannak a belvárosban, amelyekre jobban ráférne a felújítás.

Válaszok:
Sándor | 2021. november 23. 19:55

Reki kérlek hová gondolsz? Akármilyen jó az állapota az egy BANK. Ottan Mammon istensége lakozik, egy ilyen jelentős isten házát inkább kell tatarozni, mint a nyóckerben bármit.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó