
A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác
2023. május 4. 11:00
Alpár Ignác 1855. január 17-én született Pesten Schöckl Ignác néven. Édesapja Schöckl Mátyás (1823–1879) asztalosmester volt. Schöckl Ignác a vezetéknevét 1880-ban Alpárra magyarosította. Építészeti tanulmányait előbb Pesten, majd Berlinben folytatta. Budapestre 1881-ben tért vissza, Hauszmann Alajos (1847–1926) építőművész segédje lett, aki mellett a pesti Műegyetemen hét éven át, 1882 és 1889 között vett részt az oktatásban.
Alpár Ignác 1905 körül készült fényképe (Forrás: Wikipédia)
Az első alkotás: a herkulesfürdői Szapáry fürdő épülete
Már az ókori rómaiak is felismerték a Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő Herkulesfürdő vizeinek gyógyhatását. A fürdőhely a népvándorlás korában elpusztult, majd a középkorban feledésbe merült. A római fürdő maradványait a XVIII. században fedezték fel ismét, ezt követően néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek.
Régi képeslap Herkulesfürdőről
A fürdőhely XIX. század másik felében indult fejlődésnek. Ebben az időszakban létesültek a díszes villák és nyaralók a fürdőhelyen. A Cserna folyó partján a Szapáry fürdő neoreneszánsz stílusú épülete nyitotta meg kapuit, amely Alpár Ignác első alkotása, s melynek révén vált ismert építésszé. A Szapáry fürdő tervezésére 1883-ban hirdettek pályázatot. Alpár Ignác elsőnek hirdetett tervének megvalósítása 1885–1887 között zajlott. A Cserna-patak és a hegyek közötti keskeny földsávon elhelyezkedő fürdőház közepén, kupolás sarkain gúla lefedésű épületrészt találunk. A Szapáry fürdő kupolás lefedésű középső épületében kapott helyet a Zsolnay épületkerámiából készített szökőkút.
A herkulesfürdői kút (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
A különleges Zsolnay-kút
Alpár Ignác építészi pályafutása során viszonylag kevés alkalommal használta fel a pécsi kerámiagyár termékeit, mégis, az életművében fontosak azok a művei is, amelyeknél Zsolnay kerámiát alkalmazott. A herkulesfürdői kút olyan népszerű lett, hogy másolatait több helyen is felállították, így Pécsett a Zsolnay-gyár kertjében, valamint a Vasváry-villa parkjában, Budapesten a XII. kerületben, a Művész u. 2. szám alatti ház kertjében, végül napjainkban Kaposvárott is.
Ennél a neoreneszánsz stílusú kútnál a Zsolnay kerámia használata Alpár Ignácnak a tudatos választása volt, erről a Művészi Ipar című szaklapban maga is beszámolt. A kút könnyed, játékos megformálását a négy, vízköpő delfin formájú, álló alak biztosítja, valamint két kútkáva biztosítja a víz lefolyását. A kúttörzs alsó részén, a két medence közötti részen és a vastagabb legalsó részen is növényi ornamentika és vízimadarak díszítik e majolikából készült kutat. A pécsi Zsolnay-gyár területén felállított kútnak terveit a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Múzeum őrzi.
A kút legújabb példányát Budapest Belvárosában, a József nádor téren állították fel 2018-ban.
A Zsolnay-kút a József nádor téren 2018-ban (Fotó: pestbuda.hu)
Zsolnay épületkerámia Alpár más épületein
Alpár Ignác a herkulesfürdői megbízás után egy évtizeddel később alkalmazta a Zsolnay-gyár kerámiáit a budapesti, a Margit híd közelében álló Lipthay utca 12. számú ház Dunára tekintő homlokzatán is. Ez az épület neoreneszánsz stílusú, de második emeleti erkélyét szecessziós hangulatú kerámia és kovácsoltvas erkélyrács gazdagítja.
A Lipthay utca 12. számú ház Zsolnay kerámiái (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
Az építész az 1908 és 1910 között megépült terézvárosi Anker-palota utcai homlokzatait sárga mázú kerámiadíszítéssel látta el. Alpár több banképületének megvalósításakor is Zsolnay Miklós (1857–1922) gyárának burkolóelemeit alkalmazta.
A XX. század első felében Steindl-céh néven működött az építészeket és iparművészeket tömörítő egyesület, amelynek Alpár Ignác és Zsolnay Miklós is tagja volt. Az egyesület összejöveteleit a Semmelweis utca 5. alatti épületben tartotta. A rendelkezésükre álló termek belsőépítészeti kialakítását Alpár Ignác és Foerk Ernő (1868–1934) tervezte. A két terem a középkor világát idézte meg. A neoromán stílusú terem ékessége volt egy díszes, Zsolnay kerámiából készített kandalló. A XX. század második felében a Steindl-céh helyiségei a későbbi átalakítások következtében elpusztultak.
Az Anker-palota Zsolnay kerámiái (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
Az Anker-palota homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Alpár Ignác és a millenniumi kiállítás
A magyar honfoglalás 1000 éves évfordulójára az ország több közintézmény – köztük az Iparművészeti Múzeum épületének – felépítésével, valamint a fővárosi Ferenc József híd átadása mellett egy reprezentatív, monumentális kiállítással is készült. Ez az ezredéves kiállítás egyszerre volt a történelmi emlékek bemutatásának látványos színhelye és a szórakoztatásnak, „elkápráztatásnak” is a helyszíne a Városligetben.
Az eredetileg ideiglenesnek épült Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi kiállításon (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.002)
A Vajdahunyad vára napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A kiállításon nemcsak az erre az alkalomra emelt alkalmi épületekben fogadták a látogatókat, hanem a 11 évvel hamarabb, 1885-ben emelt Iparcsarnokban is, ahol az orgonától a szökőkútig sok különböző tárgy tett tanúságot az ország gazdasági fejlettségéről.
A kiállítás történelmi főcsoportjának épületét Alpár Ignác tervezte. Az ezeréves történelmi múlt építészeti bemutatását egy-egy jellemző építészeti stílust képviselő épületrésszel formálta meg. Az építész alkotásával megfelelt az építtetők által megfogalmazott elvárásnak:
„Kívánatos, hogy a magyar történelmi vagy régi magyar építmények motívumai fölhasználtassanak.” Vajdahunyad várának monumentalitását és a felvidéki Csütörtökhely kétszintes, kecses kápolnáját harmonikusan magába olvasztó épület annyira kedveltté vált a látogatók körében, hogy a kiállítás beruházója, a magyar kormány, úgy döntött, hogy az ideiglenesnek szánt épület helyett tartós anyagokból annak mását megépíti a Mezőgazdasági Múzeum részére. A múzeumot 1907-ben nyitották meg, a hozzá kapcsolódó Szent László-kápolnát pedig 1915-ben szentelték fel.
A Szent László-kápolna, ismertebb nevén a jáki kápolna (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
A Tőzsdepalota: legjelentősebb pénzügyigazgatási épülete
A budapesti Szabadság tér nemcsak a szűkebben vett városrész, a Lipótváros, hanem az egész Kárpát-medence szempontjából is egyedinek számít. A tér különlegességét a magyar történelemben játszott, többszörösen tragikus szerepe mellett a jobbára egy stílusban megszólaló, de egymást „túlharsogni akaró” házai adják. A tér területén a XVIII. század végén egy nagy méretű börtön épült, amely az Újépület nevet viselte.
A börtönt az 1890-es évek elején lebontották és az egykori büntetés-végrehajtási intézet területét felparcellázták. A legnagyobb kiterjedésű telket a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsa vásárolta meg. A tőzsde tanácsa 1899-ben nyílt építészeti pályázatot hirdetett az intézmény reprezentatív igényű székházának felépítésére.
A Tőzsdepalota frissen elkészült épülete 1906-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)
A Szabadság téren álló Tőzsdepalota 1923-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 76060)
A pályázó építészeknek pályamunkáikat még az adott év novemberéig kellett beadniuk. A kiírás egyedi kikötést tartalmazott, ugyanis megszabta, hogy a Tőzsdepalota árutőzsdei részének nagyterménél nem lehet felülvilágító ablakot alkalmazni. Eszerint a fénynek a magasan elhelyezett ablakokon keresztül kell bejutnia a terembe, elérve ezzel, hogy a napfény és az árnyék napszakonként való változása ne zavarja a mintaáruk vizsgálatát. A pályázók a megadott határidőig harminchárom tervet adtak be.
A 10 ezer koronával jutalmazott első díjat Alpár Ignác, míg a második helyet az 5000 koronás pénzdíjjal együtt két pályamunka nyerte: az egyiket szintén Alpár Ignác nyújtotta be, a másikat Lechner Ödön, aki Baumgarten Sándorral közösen készítette a tervét. A további díjazott tervek készítői között is a századforduló elismert alkotóit találjuk meg, többek között Bálint Zoltánt és Jámbor Lajost, valamint a később a Zeneakadémiát tervező építészpárost, Korb Flórist és Giergl Kálmánt.
Alpár Ignác első és második helyezéssel elismert terve az érett historizmus stílusának értékes példáit mutatja. Az építész a kivitelezés előtt a két tervében rejlő elgondolásokat ötvözte: sikeresen hozott létre egy olyan monumentális üzleti palotát, amely alaprajzi elrendezésében és homlokzati megformálásában teljesen megfelelt a megrendelő tőzsdetanács elvárásainak.
Az egykori Tőzsdepalota később a Magyar Televízió székháza lett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az egykori Tőzsdepalota főbejáratának részlete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Tőzsdepalota (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
Mind az áru-, mind az értéktőzsde 1948-ig, a magántulajdonú vállatok államosításáig működhetett. A „fordulat évétől” új funkciót kapott a hatalmas belső terekkel rendelkező épület. Falai között az új rendszer ideológiai képzését szolgáló Lenin Intézet nyert otthonra. Egy évtizeddel később a Magyar Televízió székháza lett. A televíziós időszak alatt számtalan káros beavatkozás történt, a nagy méretű reprezentatív belső tereket az új igényeknek megfelelően átszabdalták.
Egy kanadai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat 2006-ban megvásárolta az MTV fél évszázadon át használt otthonát. A televízió 2009-ben költözött ki a Szabadság téri épületből Óbudára, a Kunigunda útra, az új építésű székházába.
Bár az elmúlt évtizedben több alkalommal hangzatos ígéretek születtek arról, hogy a felújítás során újjászületik az épület, ám az elgondolásokat nem követték tettek, ezért a volt tőzsdepalota állapota napról napra tovább romlik.
Alpár Ignác egyéb épületei
Az Osztrák–Magyar Bank 1905-ben. Ma a Magyar Nemzeti Bank épülete (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.120)
Alpár Ignác a VII. kerületben, az Almássy tér 15. szám alatt élt és alkotott, saját lakóházát is ő tervezte (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén, a VII. kerület Almássy tér 15. szám alatt (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)
Nyitókép: A Tőzsdepalota épülete 1906-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Szomoru, hogy mikozben szinte minden emlitett alkotasa meltatlan allapotban van eppen azt ujitjak fol rengeteg penzert,(Nemzeti Bank) ami a legkevesbe szorul ra.
Az egykori tozsdepalotabol pedig irodahazat csinalnak a hatalmas tozsdecsarnokok szintekre szabdalasaval es gyakorlatilag az egesz epulet szetbarmolasaval, modern tetotoldalekokkal, stb. Mar csak azert is erthetetlen az egesz, mert az epulet kivaloan alkalmas lett volna akar az uj Termeszettudomanyi Muzeum akar a Nemzeti Galeria szamara...
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!