A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác

2023. május 4. 11:00

Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.

Alpár Ignác 1855. január 17-én született Pesten Schöckl Ignác néven. Édesapja Schöckl Mátyás (1823–1879) asztalosmester volt. Schöckl Ignác a vezetéknevét 1880-ban Alpárra magyarosította. Építészeti tanulmányait előbb Pesten, majd Berlinben folytatta. Budapestre 1881-ben tért vissza, Hauszmann Alajos (1847–1926) építőművész segédje lett, aki mellett a pesti Műegyetemen hét éven át, 1882 és 1889 között vett részt az oktatásban.

Alpár Ignác 1905 körül készült fényképe (Forrás: Wikipédia)

Az első alkotás: a herkulesfürdői Szapáry fürdő épülete

Már az ókori rómaiak is felismerték a Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő Herkulesfürdő vizeinek gyógyhatását. A fürdőhely a népvándorlás korában elpusztult, majd a középkorban feledésbe merült. A római fürdő maradványait a XVIII. században fedezték fel ismét, ezt követően néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek.

Régi képeslap Herkulesfürdőről

A fürdőhely XIX. század másik felében indult fejlődésnek. Ebben az időszakban létesültek a díszes villák és nyaralók a fürdőhelyen. A Cserna folyó partján a Szapáry fürdő neoreneszánsz stílusú épülete nyitotta meg kapuit, amely Alpár Ignác első alkotása, s melynek révén vált ismert építésszé. A Szapáry fürdő tervezésére 1883-ban hirdettek pályázatot. Alpár Ignác elsőnek hirdetett tervének megvalósítása 1885–1887 között zajlott. A Cserna-patak és a hegyek közötti keskeny földsávon elhelyezkedő fürdőház közepén, kupolás sarkain gúla lefedésű épületrészt találunk. A Szapáry fürdő kupolás lefedésű középső épületében kapott helyet a Zsolnay épületkerámiából készített szökőkút.

A herkulesfürdői kút (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A különleges Zsolnay-kút

Alpár Ignác építészi pályafutása során viszonylag kevés alkalommal használta fel a pécsi kerámiagyár termékeit, mégis, az életművében fontosak azok a művei is, amelyeknél Zsolnay kerámiát alkalmazott. A herkulesfürdői kút olyan népszerű lett, hogy másolatait több helyen is felállították, így Pécsett a Zsolnay-gyár kertjében, valamint a Vasváry-villa parkjában, Budapesten a XII. kerületben, a Művész u. 2. szám alatti ház kertjében, végül napjainkban Kaposvárott is.

Ennél a neoreneszánsz stílusú kútnál a Zsolnay kerámia használata Alpár Ignácnak a tudatos választása volt, erről a Művészi Ipar című szaklapban maga is beszámolt. A kút könnyed, játékos megformálását a négy, vízköpő delfin formájú, álló alak biztosítja, valamint két kútkáva biztosítja a víz lefolyását. A kúttörzs alsó részén, a két medence közötti részen és a vastagabb legalsó részen is növényi ornamentika és vízimadarak díszítik e majolikából készült kutat. A pécsi Zsolnay-gyár területén felállított kútnak terveit a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Múzeum őrzi.

A kút legújabb példányát Budapest Belvárosában, a József nádor téren állították fel 2018-ban.

A Zsolnay-kút a József nádor téren 2018-ban (Fotó: pestbuda.hu)

Zsolnay épületkerámia Alpár más épületein

Alpár Ignác a herkulesfürdői megbízás után egy évtizeddel később alkalmazta a Zsolnay-gyár kerámiáit a budapesti, a Margit híd közelében álló Lipthay utca 12. számú ház Dunára tekintő homlokzatán is. Ez az épület neoreneszánsz stílusú, de második emeleti erkélyét szecessziós hangulatú kerámia és kovácsoltvas erkélyrács gazdagítja.

A Lipthay utca 12. számú ház Zsolnay kerámiái (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Az építész az 1908 és 1910 között megépült terézvárosi Anker-palota utcai homlokzatait sárga mázú kerámiadíszítéssel látta el. Alpár több banképületének megvalósításakor is Zsolnay Miklós (1857–1922) gyárának burkolóelemeit alkalmazta.

A XX. század első felében Steindl-céh néven működött az építészeket és iparművészeket tömörítő egyesület, amelynek Alpár Ignác és Zsolnay Miklós is tagja volt. Az egyesület összejöveteleit a Semmelweis utca 5. alatti épületben tartotta. A rendelkezésükre álló termek belsőépítészeti kialakítását Alpár Ignác és Foerk Ernő (1868–1934) tervezte. A két terem a középkor világát idézte meg. A neoromán stílusú terem ékessége volt egy díszes, Zsolnay kerámiából készített kandalló. A XX. század második felében a Steindl-céh helyiségei a későbbi átalakítások következtében elpusztultak.

Az Anker-palota Zsolnay kerámiái (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Az Anker-palota homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Alpár Ignác és a millenniumi kiállítás

A magyar honfoglalás 1000 éves évfordulójára az ország több közintézmény – köztük az Iparművészeti Múzeum épületének – felépítésével, valamint a fővárosi Ferenc József híd átadása mellett egy reprezentatív, monumentális kiállítással is készült. Ez az ezredéves kiállítás egyszerre volt a történelmi emlékek bemutatásának látványos színhelye és a szórakoztatásnak, „elkápráztatásnak” is a helyszíne a Városligetben.

Az eredetileg ideiglenesnek épült Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi kiállításon (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.002)

A Vajdahunyad vára napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kiállításon nemcsak az erre az alkalomra emelt alkalmi épületekben fogadták a látogatókat, hanem a 11 évvel hamarabb, 1885-ben emelt Iparcsarnokban is, ahol az orgonától a szökőkútig sok különböző tárgy tett tanúságot az ország gazdasági fejlettségéről.

A kiállítás történelmi főcsoportjának épületét Alpár Ignác tervezte. Az ezeréves történelmi múlt építészeti bemutatását egy-egy jellemző építészeti stílust képviselő épületrésszel formálta meg. Az építész alkotásával megfelelt az építtetők által megfogalmazott elvárásnak:

„Kívánatos, hogy a magyar történelmi vagy régi magyar építmények motívumai fölhasználtassanak.” Vajdahunyad várának monumentalitását és a felvidéki Csütörtökhely kétszintes, kecses kápolnáját harmonikusan magába olvasztó épület annyira kedveltté vált a látogatók körében, hogy a kiállítás beruházója, a magyar kormány, úgy döntött, hogy az ideiglenesnek szánt épület helyett tartós anyagokból annak mását megépíti a Mezőgazdasági Múzeum részére. A múzeumot 1907-ben nyitották meg, a hozzá kapcsolódó Szent László-kápolnát pedig 1915-ben szentelték fel.

A Szent László-kápolna, ismertebb nevén a jáki kápolna (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A Tőzsdepalota: legjelentősebb pénzügyigazgatási épülete

A budapesti Szabadság tér nemcsak a szűkebben vett városrész, a Lipótváros, hanem az egész Kárpát-medence szempontjából is egyedinek számít. A tér különlegességét a magyar történelemben játszott, többszörösen tragikus szerepe mellett a jobbára egy stílusban megszólaló, de egymást „túlharsogni akaró” házai adják. A tér területén a XVIII. század végén egy nagy méretű börtön épült, amely az Újépület nevet viselte.

A börtönt az 1890-es évek elején lebontották és az egykori büntetés-végrehajtási intézet területét felparcellázták. A legnagyobb kiterjedésű telket a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsa vásárolta meg. A tőzsde tanácsa 1899-ben nyílt építészeti pályázatot hirdetett az intézmény reprezentatív igényű székházának felépítésére.

A Tőzsdepalota frissen elkészült épülete 1906-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)

A Szabadság téren álló Tőzsdepalota 1923-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 76060)

A pályázó építészeknek pályamunkáikat még az adott év novemberéig kellett beadniuk. A kiírás egyedi kikötést tartalmazott, ugyanis megszabta, hogy a Tőzsdepalota árutőzsdei részének nagyterménél nem lehet felülvilágító ablakot alkalmazni. Eszerint a fénynek a magasan elhelyezett ablakokon keresztül kell bejutnia a terembe, elérve ezzel, hogy a napfény és az árnyék napszakonként való változása ne zavarja a mintaáruk vizsgálatát. A pályázók a megadott határidőig harminchárom tervet adtak be.

A 10 ezer koronával jutalmazott első díjat Alpár Ignác, míg a második helyet az 5000 koronás pénzdíjjal együtt két pályamunka nyerte: az egyiket szintén Alpár Ignác nyújtotta be, a másikat Lechner Ödön, aki Baumgarten Sándorral közösen készítette a tervét. A további díjazott tervek készítői között is a századforduló elismert alkotóit találjuk meg, többek között Bálint Zoltánt és Jámbor Lajost, valamint a később a Zeneakadémiát tervező építészpárost, Korb Flórist és Giergl Kálmánt.

Alpár Ignác első és második helyezéssel elismert terve az érett historizmus stílusának értékes példáit mutatja. Az építész a kivitelezés előtt a két tervében rejlő elgondolásokat ötvözte: sikeresen hozott létre egy olyan monumentális üzleti palotát, amely alaprajzi elrendezésében és homlokzati megformálásában teljesen megfelelt a megrendelő tőzsdetanács elvárásainak.

Az egykori Tőzsdepalota később a Magyar Televízió székháza lett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori Tőzsdepalota főbejáratának részlete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Tőzsdepalota (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Mind az áru-, mind az értéktőzsde 1948-ig, a magántulajdonú vállatok államosításáig működhetett. A „fordulat évétől” új funkciót kapott a hatalmas belső terekkel rendelkező épület. Falai között az új rendszer ideológiai képzését szolgáló Lenin Intézet nyert otthonra. Egy évtizeddel később a Magyar Televízió székháza lett. A televíziós időszak alatt számtalan káros beavatkozás történt, a nagy méretű reprezentatív belső tereket az új igényeknek megfelelően átszabdalták.

Egy kanadai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat 2006-ban megvásárolta az MTV fél évszázadon át használt otthonát. A televízió 2009-ben költözött ki a Szabadság téri épületből Óbudára, a Kunigunda útra, az új építésű székházába.

Bár az elmúlt évtizedben több alkalommal hangzatos ígéretek születtek arról, hogy a felújítás során újjászületik az épület, ám az elgondolásokat nem követték tettek, ezért a volt tőzsdepalota állapota napról napra tovább romlik.

Alpár Ignác egyéb épületei

Szintén a Szabadság téren épült fel az Osztrák–Magyar Bank (1902–1905), ma a Magyar Nemzeti Bank épülete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium használja), a Magyar Általános Hitelbank székháza (1909–1913), amely ma a Pénzügyminisztériumnak ad helyet, valamint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete (1911–1915) a Deák Ferenc utca és a Váci utca sarkán.

Az Osztrák–Magyar Bank 1905-ben. Ma a Magyar Nemzeti Bank épülete (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.120)

Az ő munkája a XI. kerületben, a Ménesi úton 1910-ben épült Eötvös-kollégium, a IV. kerületi Főreáliskola az egykori Bulyovszky utcában, mai címe VI. kerület, Rippl-Rónai utca 22–26., a VI. kerülethez tartozik és a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola működik benne, ő tervezte a mai Petőfi Sándor Gimnázium I. kerületi, Attila út 43. alatti épületét (amelynek felső szintjét a háborús sérülésekre hivatkozva elbontották).

Alkotásai között számos lakóház és bérpalota található, így az 1887-ben épült Sjchőja-ház a Teréz körút 23. alatt, az 1890-ben elkészült Stern-ház a Teréz körút 22. szám alatt, valamint az ugyanekkor épült Kemény-ház a Délibáb utcában. Az ő terve alapján épült meg 1891-ben a Keinz-ház az Erzsébet körút 30. alatt, a Stroblentz-ház 1892-ben az Üllői út 89/a szám alatt.

Alpár Ignác a VII. kerületben, az Almássy tér 15. szám alatt élt és alkotott, saját lakóházát is ő tervezte (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Saját lakóházát is maga tervezte, ez 1891-ben készült el az Almássy tér 15. szám alatt. Ezt követően is több lakóházat és bérházat tervezett Budapesten, köztük a Zsigmond utcában, a Váci utcában, a Kígyó utcában, a Várkert rakparton, a Báthory utcában vagy az Orczy úton. Tervezett villákat is, így a saját rózsadombi villáját a Bolyai utca 11. szám alatt (ma gyermekotthon működik benne).

Bolyai utca 11., Alpár Ignác villája 1900–1910 között

Ennek közelében, az Apostol utca 11. és 13. szám alatt tervezett egy-egy villát Neuschlosz Ödön és Neuschlosz Marcel számára, nevüket onnan is ismerhetjük, hogy ők szállították a parkettát a királyi palota Szent István-termébe (az Apostol utca 11. szám alatti épület a második világháborúban megsérült, így lebontották).

Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén, a VII. kerület Almássy tér 15. szám alatt (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Alpár Ignác életének vége felé egyre kevesebb megrendelést kapott, de társadalmi elismertsége folyamatosan nőtt. Tiszteletére, a hetvenedik születésnapjára a Mezőgazdasági Múzeum falán emléktáblát avattak. Alpár Ignác Zürichben hunyt el 1928. április 28-án. Az általa tervezett városligeti Szent László-kápolnában ravatalozták fel, majd a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

Nyitókép: A Tőzsdepalota épülete 1906-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.114)

Alpár Ignác, Anker-ház, Budapest, építészet, historizmus, Millisits Máté, PestBuda, pestbuda.hu, Szabadság tér, Tőzsdepalota, Vajdahunyadvár, Zsolnay-kút

¹⁵⁹ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹