Az utolsó villamos 50 éve haladt át a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon

A cikk angol nyelvű változata: The last tram passed through Rákóczi Road and Erzsébet Bridge 50 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2022. december 30. 18:00

A Rákóczi úton már 125 évvel ezelőtt elindult a villamosközlekedés, és volt idő, amikor öt különböző vonal járatai haladták át itt. Ám az utazóközönség által nagyon kedvelt közlekedési eszközt fokozatosan kiszorították a belső városrészekből. A Rákóczi úton és az Erzsébet hídon 50 évvel ezelőtt, 1972. december 31-én gördült keresztül az utolsó villamos, útja a Móricz Zsigmond körtéren ért véget. Hamarosan megkezdődött a vágányok bontása. Az elmúlt években egyre többször vetődött fel, hogy vissza kellene hozni a villamost erre útvonalra.

A Rákóczi út és az Erzsébet híd villamosközlekedése az elmúlt 125 évben nem volt problémamentes, sok vitát látott e szakasz. A Rákóczi úton már 1897-től járt villamos, de annak ellenére, hogy 1903-ban átadták az Erzsébet hidat rajta a villamosvágányokkal, mégis 11 évnek kellett eltelnie, hogy az első villamos átgurulhasson itt Pestről Budára. A késlekedés oka a két villamostársaság, a BKVT és a BVVV vitája volt a fővárossal. Nagy nehezen sikerült megegyezniük, amihez az is kellett, hogy a városvezetők alternatív közlekedési megoldásokat kerestek arra az időre, amíg a Lánchidat átépítették.

Villamosmegálló a Ferenciek terén 1969-ben (Fotó: Fortepan/Főmterv) 

A villamosok ezt követően egészen a II. világháború végéig közlekedtek. Az Erzsébet hidat a német csapatok 1945. január 18-án felrobbantották, és ezután közel 20 évig nem volt itt olyan átkelő, amelyen villamos is közlekedhetett volna. A villamosok a Március 15-e téren kialakított ideiglenes végállomásig közlekedtek, itt fordultak vissza, de mindenki hiányolta a hidat és természetesen rajta a villamosközlekedést.

Az új kábelszerkezetű híd is villamospályával épült, sőt az egyik első jármű, ami az átadás után, 1964-ben átgördült rajta, egy Bengáli típusú villamos volt, ez jól látszik a korabeli felvételeken. Pesten a hídfőben szigetperon és a híd alá vezető saját lépcsősor szolgálta a forgalmat, sőt a Rákóczi úti villamos járdaszigeteihez az Astoria aluljáróból is saját lépcsők vezettek.

A Rákóczi úton ráadásul nagyon erős villamosforgalom volt, az Erzsébet hídon keresztül összesen öt villamosvonal vezetett át. A 44-es Zugló és az akkori Moszkva (ma Széll Kálmán) tér között közlekedett, a 67-es a Rákospalotai MÁV-telepről a Szarvas térre járt, ide érkezett meg a Keletitől a 60-as is, a 68-as az Örs vezér teret kötötte össze a Móricz Zsigmond körtérrel, míg a 19-es a Keleti és a Kelenföldi pályaudvarok között közlekedett.

Villamosok a Rákóczi úton 1940 telén (Fotó: Fortepan/Képszám: 94347) 

Valójában az új Erzsébet hídon a villamos az akkori városvezetés szemében kényszermegoldás volt, eredetileg nem is kalkuláltak vele, a budapesti közlekedési tervek sokkal grandiózusabbak voltak. Ekkor ugyanis egyrészt a metrót tekintették a tömegközlekedés legfontosabb eszközének, a kelet-nyugati közlekedés gerincének, másrészt a Rákóczi útnak az országos közúti közlekedésben szántak jelentősebb szerepet, a forgalom kelet-nyugati országtengelyének szánták, ahol az autók gyorsan átsuhannak. Másrészt az egész budapesti közlekedésben az autós elérhetőséget kívánták erősíteni, minél több teret kívántak adni a gépkocsiknak. Ezért épült a korábbinál sokkal szélesebb Erzsébet híd, és ezért kezdődött meg a Rákóczi úti házak árkádosítása, hogy legyen elég hely, 2-szer 3 sáv az autóknak. Az is a tervekben volt, hogy az Astoriánál felüljárón vezetik át a Rákóczi utat, míg a Blaha Lujza téren a Nagykörutat aluljáróba terelik.

Ebbe a városi gyorsforgalmiút-koncepcióba nem fért bele a villamos, úgy számoltak a szakemberek, ha megnyílik a metró, akkor egyszerűen kihasználatlan lesz a Rákóczi úti villamosvonal, és ezért nem éri meg azt fenntartani. Azonban a metró csúszott, ezért kénytelenek voltak a közlekedésszervezők a villamost átvezetni az új hídon, de nem hosszú távra tervezték. A hídon, a tervezett rövid használat miatt nem építettek megfelelő alapot a villamosoknak, a síneket közvetlenül a szerkezetre csavarozták, aminek viszont káros következményei lettek, hogy a villamosok keltette rezgések egy az egyben átadódtak a szerkezetre. Ugyan erre csak olyan szerelvények járhattak, amelyeknek rugózása jobb volt az átlagos villamosoknál, a hídon így is mikrorepedések keletkeztek, ami miatt a villamosközlekedés ebben a formában nem volt fenntartható.

Villamosok a régi Erzsébet hídon (Fotó: Fortepan/Képszám: 151697)

Azonban 1972. december 22-én minden megváltozott. Ezen a napon adták át a kelet-nyugati metrót, és ezzel a Rákóczi úti villamosnak azonnal befellegzett. A 60-as már korábban megszűnt, a 44-es és a 67-es már december 22-től nem közlekedett a Rákóczi úton, a 68-as és a 19-es „kihúzta” az év végéig.

Az utolsó villamos 1972. december 31-én gördült keresztül a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon, a Móricz Zsigmond körtérig, vezetői Albert Jenő szocialistabrigád-vezető és Czibik János voltak, Czibik 30 év villamosvezetés után épp nyugdíjba készült. Ahogy ez a 68-as villamos elment, szinte azonnal neki is álltak a villamosvágányok bontásának.

Nyoma is alig maradt az egykor nagy forgalmú villamosvonalnak (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Természetesen nem előzmények nélkül szűnt meg a villamosközlekedés, arról sok beszámoló, cikk jelent meg, sőt voltak olyan hangok is a sajtóban, amelyek valamennyire vitatták ennek az intézkedésnek a szükségességét. Fehér Klára az Élet és Irodalom 1972. november 4-i számában egy hosszú cikkben sorolta a villamos majdani hiányának következményeit, többek között ezt írta:

„A metró csak azoknak a közlekedési problémáit oldja meg, akik véletlenül pontosan azon a vonalon kívánnak gyorsan, nagy távolságra eljutni. De – és ezt a hivatalos közlés is kimondja – „hátrányosan érinti az utasok huszonhárom százalékát.” Rengetegen fognak kénytelen-kelletlen nagy távolságokra, körbeutazni, hogy ugyanoda eljussanak, ahová a Rákóczi úton, Kossuth Lajos utcán, Erzsébet-hídon áthaladó villamossal gyorsan és jól eljutottak.”

A hivatalos álláspontot a Népszabadság című lap közvetítette, amikor is 1972. december 31-én ezt írta:

„Minderről lehet és kell is vitatkozni. Nem lehet azonban kétségbe vonni annak az alapelvnek a helyességét, amely a budapesti tömegközlekedés fejlesztését helyezte az első helyre. A metróépítéssel párhuzamosan eltűnnek majd a villamosok az Üllői útról, a Bajcsy-Zsilinszky útról és a Váci útról is. És helyes, hogy eltűnnek, ha már van helyettük korszerűbb tömegközlekedési eszközünk, s ha ez az intézkedés általában segíti egy nagyváros rohamosan növekvő forgalmának egyszerűbb lebonyolítását.”

A villamos megszűnt tehát, az aluljárókban is felszámolták a lépcsőket, ahogy az Erzsébet híd pesti hídfőjében is (a nyoma a foltozásnak ma is látszik alulról a vasbetonban), és elvileg beköszönthetett a szép új világ. Ami 1972-ben a városvezetés szemében modernnek látszott, az némiképp visszaütött. A Rákóczi úton valójában soha nem kapott három sávot a gépjármű-közlekedés, hiszen végig – már a villamosok megszüntetésekor – buszsávot alakítottak ki az úton, azaz a normál autós közlekedésnek csak két sáv maradt. Ugyan az Astoriánál és a Blaha Lujza téren nem épültek meg a külön szintű csomópontok, de a Rákóczi út egy hangulatos városi főút helyett egy belvárosi autópálya lett.

Az elmúlt években egyre több civil és szakmai szervezet vetette fel, hogy vissza kellene állítani a villamost a Rákóczi útra. A villamos ugyanis nem tűnt el, nem lett ósdi közlekedési eszköz, hanem továbbra is a városi tömegközlekedés egyik legfontosabb járműve, amelyet világszerte nagy erőkkel fejlesztenek. 

Nyitókép: Villamosmegálló az Astoria kereszteződésnél, szemben a Kossuth Lajos utca, jobbra a Rákóczi út  Károly (Tanács) körút sarkon az MTA-lakóház 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 252937) 

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Rákóczi út jelenleg egy belvároson átvezető autópálya. Embertelen forgalom és környezet szennyezés. Ha a villamost visszatennék és az autóforgalmat a 2x2 sávra korlátoznák, sokat javulna a helyzet. Persze ehhez szükséges a Lánchíd autóforgalmának megtartása is.

Válaszok:
persona | 2022. december 31. 17:03

A villamos mellett, noha nem lett feltétlenül rossz a modern Erzsébet híd, szertinem vissza kellene építeni a régi hidat (vagy valamilyen "hibrid" nagyobb hidat) mivel a belvárosi, történelmi környezetbe sajnos nagyon nem illik bele a mostani. (és technikailag ezt meg is lehetne oldani )

Válaszok:
Sándor | 2022. december 31. 16:39

A villamos és a metró haladhat párhuzamosan. Prága erre jó példa, ámbár ott a villamosok sokkal kanyargósabb pályán futnak. (A Vencel térről azért vették le a villamost, mert a "Tér" jelleget csak így érhették el.) Amúgy a forgalom gerince Prágában hosszabb útra a metró, rövidebb távra a villamos való. A Rákóczi úti villamosok éppen úgy mint az Üllői úti villamosok megállói sűrűbbek voltak, élővé tették ezt a két utat.


Anno gyakorlatilag minden alkatrészét kiemelték a régi Erzsébet hídnak 1955 végéig. Utána egy nagy vita jött és Sávoly Pál a hitvány elképzelését keresztül erőszakolta, noha éppen az lett volna az olcsóbb, ha a kiemelt részekből és a pótlásokból a régit helyreállítják. A Sávoly féle erőszak miatt 1964-ig hiányzott az Erzsébet híd, holott már 1958-1959 körül átadható lett volna a régi, szép és helyrehozott híd.


Sajnos ehhez egyelore nincsenek meg a feltetelek. Ahhoz, hogy a mai forgalmi adatok tukreben a buszokat es az autokat kivalthassak a villamosok joval tobb es nagyobb kapacitasu villamosra lenne szukseg mint amik itt egykor jartak. Marpedig erre a mai Erzsebet hid teljes mertekben alkalmatlan hiszen mar egy busz athaladtaval is ugy dobalja a gyalogosokat, hogy az ehhez nem szokott turistat a frasz kerulgeti. Az ido mulasaval ez csak rosszabb lehet mert nem hinnem hogy a 60-as evek szocialista "konjunkturajaban" olyan idotallo anyagokat es technologiakat alkalmaztak volna amik garantalnak a zavartalan hosszutavu hasznalatot.
Nem csak a hid, de a budai hidfo lehajtorendszere is alkalmatlan a mai igenyeknek megfelelo, jol szervezett villamosforgalom lebonyolitasara.
Mindemellett, ha 2x2 savon tovabbra is autok jarnanak a hidon az a villamosvaganyokkal megbonyolitva nemhogy csokkentene, de novelne a forgalmat, a kaoszt, a dugokat es a kornyezetszennyezest.
Az egyetlen megoldas hosszu tavon az autoforgalom jelentos merteku visszaszoritasa a szuken ertelmezett belvaros utjain es a harom legbelso hidon. A Lanchid eseteben kotottpalyas kozlekedes hijan ez sajnos csak a szemelygepkocsik teljes vagy reszleges kitiltasaval elerheto, hiszen itt az elektromos buszok tudnak csak betolteni a villamosok szerepet.
A Kossuth Lajos utcan tehat a Vamhaz koruthoz hasonloan mar 2x1 savra kellene csokkenteni az autoforgalmat es a hidon is maximum ezt az ateresztokepesseget tartanam egeszsegesnek, tortenelmi belvarosrol leven szo.
A leirtakbol kovetkezik, hogy itt egy 2x1 sav + 2x1 vagany + gyalogjarda + kerekparut szelessegu hidra van szukseg ami nem mas mint a regi Erzsebet hid. Technikailag es esztetikailag is pontosan azt tudta az eredeti hid ami a fovaros ezen pontjan szukseges es megengedheto. Kulon kerekparut ugyan nem volt rajta, de a jardak olyan szelesek voltak, hogy annak is boven lett volna hely.
A kieso kozuti kapacitas potlasa nem megoldhato az autoforgalom egyik belvarosi hidrol a masikra torteno terelgetesevel.
Hosszu evtizedek kitarto "munkajaval" az embereket nem csak arra szoktattak ra, hogy tomegkozlekedes helyett autoval utazzanak (a WC-re is ha lehetseges) de arra is, hogy az utat a belvaros sziven keresztul tegyek meg hogy minel kevesebbet kelljen kolteni a kozlekedesi infrastuktura fejlesztesere ill. karbantartasara.
Ennek a szuklatokoru, ostoba politikanak koszonhetjuk, hogy Budapest az egyik legzajosabb, legrosszabb levegoju es legkevesbe elheto fovaros az EU-ban aminek kovetkezteben tomegek koltoznek ki az agglomeracioba hogy onnan autoval naponta bejarva tovabb rontsak a varos levegojet es kozlekedesi helyzetet.
Az autozas alternativajakent a szetvagdalt villamosvonalak osszekotesen tul meg kellene vegre epiteni az egyeb hianyzo kotottpalyas osszekotteteseket, beleertve a ket dunai alagutat magaba foglalo vasuti projektet.
A maradek autoforgalom elosztasa erdekeben pedig elengedhetetlen, hogy minel elobb megepuljon a kotottpalyas kozlekedessel kombinalt harom hianyzo Duna-hid a csatlakozo kulso korutrendszerrel ill. hogy vegre korbeerjen az M0.

Válaszok:
Sándor | 2023. január 1. 12:38

Nézd, én öreg vagyok. 1964-ig, 18 éves koromig nem volt Erzsébet híd, de a Váci utca és a Vörösmarty tér akkor is erős forgalmat generált. Akkor az Astoriától inkább gyalog mentek az emberek, de a városközpont Budapesten -ha tetszik, ha nem- pont a Kiskörúton belül lévő rész. A baj az, hogy a szélesebb Erzsébet híd valóban autópályával vágta ketté ezt is, és a fél várost. A rég Erzsébet híd villamossal legalább az autóktól mentette volna meg a belvárost. (A lehajtás Budán másképp nem oldható meg, tessék betartani a sebesség korlátozást.)



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó