Buda és Pest 150 évvel ezelőtt a város egyesítésére készült, mindeközben a birodalom fővárosa, Bécs a világot kívánta vendégül látni, azaz világkiállítást rendezett. E nagyszabású rendezvényen Magyarország ipara sok termékkel képviseltette magát, ezek közül az egyik egy mozdony volt, az első, amely magyar gyárban készült Pesten. 

Az első normál nyomtávú, hazai gyártású gőzmozdony tehát 150 éve, 1873-ban készült el, vélhetően az év tavaszán. Miért volt ez ekkora szó? A magyar ipar ekkor bontogatta szárnyait, a magyar vasútvonalakon addig külföldi gyártmányú gőzmozdonyok húzták a vonatokat, az 1846-ban megnyílt első vasútvonalon még belga, később osztrák gőzösök.

A Derü mozdony a Közlekedési Múzeum egy régebbi kiállításán (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) 

Egy pillanatra álljunk meg! Szigorúan véve nem az 1873-ban elkészült III. osztályú mozdony volt az első magyar gyártmányú mozdony. Már 1847-ben a Nagy fivérek bemutattak egy kis gőzmozdonyt, amely működött. Ez azonban csak egy makett volt, egy igazi mozdony 1:4 arányú kicsiny változata. Nagy Lajos és Nagy Gergely a Bécs-Gloggnitz Vaspálya Társaság gőzmozdonygyárában dolgozott, és itt készítették el e kis mozdonyt, amelyet Derünek neveztek el. A mozdony a mai napig megvan, a Közlekedési Múzeum talán legértékesebb, féltve őrzött műtárgya. Sőt 1872-ben is készült már keskeny nyomtávú gőzös.

Az 1873-ban elkészült gőzmozdony tehát az első normál nyomtávú, nagyvasúti mozdony volt, amely Magyarországon készült. A mozdonytípust eredetileg a MÁV kérésére bécsújhelyi Sigl gyár fejlesztette ki, és az első darabokat 1869-től az osztrák gyár készítette el.

A MÁVAG gyártelepe 1906-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 170299)

A MÁV közben saját gyárra tett szert, ugyanis az állam 1870-ben megvásárolt két csődbe ment magántársaságot, a Magyar–Belga Gép- és Hajóépítő Társaságot és a Magyar–Svájci Vasúti Kocsigyárat. Mindkét vállalat a Kőbányai úton működött, szinte egymással szemben, a mai Hungária körút, Kőbányai út kereszteződésénél. A kocsigyár volt kicsit messzebb a várostól. Az 1870-ben átvett cégeket Zimmermann Frigyes igazgató szervezte újjá, és a vállalat a MÁV égisze alá került Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára néven. (E vállalat a következőkben sok névváltáson esett át, később úgy ismerték, hogy MÁVAG.) Itt készítették előbb a vasúti kocsikat, majd 1873-tól a mozdonyokat.

Milyen volt ez az első, sorsfordító mozdony? A 15 méter hosszú, üresen 34,5 tonnás gépet tehervonatok vontatására szánták, a 400 lóerős mozdony legnagyobb sebessége 45 km/óra volt, és igen sikeres típusnak számított. Két évtizedig, 1889-ig volt gyártásban, és számos vasúttársaság megvásárolta, a MÁV egymaga 60 darabot állított szolgálatba, ebből Magyarországon 18 példány épült.

Az első elkészült, hazai gyártású mozdonyt a MÁV 108-as pályaszámmal vette állományába, amely egyébiránt a 43. volt ebből a típusból a magyar állami vasútársaságnál. A MÁV és a magyar ipar számára annyira fontos volt ez a mozdony, hogy azt kiállították az 1873. május 1-jén megnyílt bécsi világkiállításon, ahol az elismerő oklevelet kapott.

Az első Magyarországon gyártott gőzmozdony 1:5-ös méretarányú, de a legutolsó csavarig méret- és anyagpontos modellje a Közlekedési Múzeum régebbi kiállításán (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A magyar ipar 1873-ban tehát jelentős mérföldköhöz érkezett, hiszen a gőzmozdonyok az akkori ipari termékek között igen komplex szerkezeteknek számítottak, azaz ekkortól a hazai és ezen belül a budapesti ipar tudott mozdonyokat gyártani.

Mindemellett a Kőbányai út és a Hungária körút kereszteződése több mint egy évszázadra a hazai vasúti járműgyártás központja lett. A céget nem sokkal később átszervezték, aminek az adott alkalmat, hogy az egykori kocsigyár épülete 1873-ban leégett. A MÁV járműgyára ekkortól Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára néven továbbfolytatta működését, de leválasztották róla az egykori kocsigyárat, annak a helyén, a Kőbányai úton a Hungária körút nyomvonalától kifelé eső területen a MÁV javítóműhelyt rendezett be.

A hatalmas területen egészen 2009-ig folyt a mozdonyok javítása, sőt gyártása is. Az egykori Északi Járműjavító néven működő üzemet 2009-ben bezárták. Ma az egyik, a Feketeházy János által tervezett, lenyűgöző vámvázas épületben működik az Opera Eiffel-háza, a másik, az 1960-as években felépített – szintén ipari műemlék – hatalmas csarnokban és a Kőbányai útra néző irodaépületben fog megnyílni a jövőben az új Közlekedési Múzeum. Ez az épület már most is a Közlekedési Múzeum kezelésében van, és nyaranta időszaki kiállításokat rendez a felújítás előtt álló épületben.

Látogatók az Északi Járműjavítóban, a Közlekedési Múzeum időszaki kiállításában (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Kicsit térjünk vissza az 1873-ban készült első mozdonyhoz! Az 1911-ig szolgálta a MÁV-ot, azután selejtezték. A mozdonyt felajánlották a Közlekedési Múzeumnak, de az helyhiányra és arra hivatkozva, hogy a mozdonyból rendelkezik a múzeum egy 1:5-ös modellel (amely modell egyébiránt annyira pontos, hogy annak alapján az eredeti mozdony tökéletesen felépíthető lenne), nem tartott igényt a járműre. Az első magyar gyártású mozdony az I. világháború után Romániához került, ahol selejtezték és szétvágták. Szerencsére az 1:5-ös modell megmaradt, a II. világháborúban, amikor is a Közlekedési Múzeumot két bombatalálat is érte, megsérült, de 2011-re többéves restaurálást követően újjászületett.

Nyitókép: Az első magyar gyártású mozdony egy IIIB típusú gőzmozdony volt (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum LTSZ: TFGY 5)