A kezdetekben a mai Rákóczi út csupán egy országút volt, amely a városon kívülről, a Hatvani kaputól (a mai Astoriától) indult, és Kerepes település felé vezetett, innen kapta a nevét is: sokáig Kerepesi útnak hívták. Ahogy azonban Pest a XIX. század elején egyre inkább túllépett az egykori városfalon, ez a terület is fokozatosan benépesült. Ráadásul igen korán, már 1798-ban a Kerepesi úton kapott helyet Pest város egyik fontos intézménye, a Rókus Kórház.
A XIX. században tehát egyre inkább beépült a környék, maga az út az 1840-es években kövezetet kapott, illetve már közvilágítás is volt itt, 1868-tól pedig lóvasút szállította az utazókat. Az út menti telkeken bérpalotákat húztak fel, itt épült fel, a mai Blaha Lujza téren a Népszínház, amely később a Nemzeti Színház otthona lett, majd 1884-ben az út külváros felé eső végén kapott helyet a MÁV központi indóháza, a Keleti pályaudvar.
A Keleti pályaudvar az 1910-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A közlekedést 1897-től villamos segítette, és ekkor már valóban a város egyik legfontosabb útvonala volt. Egészen az Astoriáig. Ugyanis az Astoria és a Duna között nem folytatódott: a mai Astoriától a Dunáig nem a ma ismert egyenes, széles út vezetett, hanem a szűk Hatvani utca és annak folytatásában Pest belvárosának zegzugos utcácskái, terei.
Ez sokáig nem is okozott jelentős problémát, de 1884-ben felmerült egy javaslat, mégpedig az, hogy az Eskü térnél is épüljön híd, és az ötlet gyorsan népszerű lett. Azonban a legnagyobb gátja a beruházásnak nem a pénz volt, hanem az, hogy a belvárosban egyszerűen nem volt hely a híd pesti hídfőjének. Logikusan a Kerepesi utat kellett volna meghosszabbítani a Dunáig, és átvezetni a tervezett hídon, ezzel tulajdonképp mindenki egyetértett, de mégis hosszas viták és előkészítések kellettek ahhoz, hogy a régi belvárost gyakorlatilag beáldozzák az új, Astoria és a Duna közötti út kiépítéséhez.
A Ferenciek tere 1890 előtt. A templomtól balra ma a 6 sávos Kossuth Lajos utca található (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.046)
Az Erzsébet híd fel is épült 1903-ra, és vele együtt egy új belváros született. A villamosok is már ott csilingeltek a Duna partján, de a hídon csak 1914-ben mehettek át, ugyanis a két villamostársaság vitájában nehezen született megegyezés.
Ezzel lényegében kialakult a mai út nyomvonala, ami ugyan egy útvonal, de ma három néven ismerjük, hiszen a Március 15-e tér és a Ferenciek tere közötti szakasz a Szabadsajtó út, a Ferenciek tere és az Astoria közötti a Kossuth Lajos utca, és az Astoriától indul az egykori Kerepesi út, amely 1906-tól a Rákóczi út nevet viseli. Ezen az Erzsébet hídtól induló főúton létesült az első villanyrendőr, mégpedig a Corvin Áruháznál, 1926-ban.
Az út szerepére is hatással levő újabb fordulat a II. világháború előestéjén következett be. A városvezetés és a várostervezők ugyanis rájöttek, hogy Budapest nem autóbarát város, ezért nagyszabású elképzeléseket szőttek – például a rakpartok átalakítását – az autózás feltételeinek javítására, és ennek keretében építették át az Erzsébet híd hídfőjét is.
A további ötletek megvalósítását a háború azonban megakasztotta. A háború után több mint egy évtizedig nem is vették elő ismét ezeket az elgondolásokat, hiszen autót csak a kiváltságosok, a pártelit, vezető orvosok, színészek, sportolók használhattak, a közlekedés alapját a tömegközlekedés, a tervezett és erős ütemben épített metró adta. A metrónak kellett volna tehermentesíteni a Rákóczi utat is, de az építkezést gazdasági és politikai okokból 1954-ben leállították.
Az 1963-as légi fotón jól látszanak az árkádosított házak (Fotó: Fortepan/Képszám: 84203)
Ám az 1956-os forradalom után változott a helyzet, ismét engedélyezték a magánautókat, ezzel egyidőben leporolták a régi, autóbarát városról szóló terveket, és tovább is gondolták azokat.
A Rákóczi útból egyfajta országtengelyt kívántak létrehozni, egy olyan városi gyorsforgalmi utat, amelyen az autók akadálytalanul suhannak, a keresztirányú forgalom nem zavarja őket, mert a keresztutak közlekedését alul- és felüljárókon vezetik. A Rákóczi útnak ekkor nemcsak a város belső közlekedésében szántak jelentős szerepet, hanem a tranzitközlekedésben, azaz az országos kelet-nyugati forgalomban is. Első lépésként, 1958-tól kiszélesítették az utat, a járdák rovására, amit úgy ellensúlyozták, hogy a Rákóczi út melletti házak egy részét árkádosították.
A következő lépésben elkészültek a gyalogos-aluljárók a Blaha Lujza téren és az Astoriánál, majd 1964-ben átadták a német autópályahidak mintájára felépített új, a réginél szélesebb 2x3 sávos Erzsébet hidat. Ekkor még átvezették a villamost a hídon, hiszen a kelet-nyugati metró nem készült el. A Baross téren 1970-re felépült a közúti felüljáró is.
A Baross téri felüljáró építése 1969-ben (Fotó: Fortepan/FŐMTERV)
A metró átadása után, 1972 végén megszűnt a Rákóczi úton a villamosközlekedés is. A villamosvonalakat felszedték, és ekkor alakították ki a most ismert 2x3 sávos főutat. A munkákról 1973. április 22-én a Népszabadság is beszámolt, annak apropóján, hogy a tervezett határidő előtt, már május elsején át kívánták adni az utat a forgalomnak. A lap így mutatta be a Budapest belvárosán keresztülmenő utat:
„Hogy milyen lesz a Rákóczi út egy röpke hét múlva? Tágas, kényelmes, biztonságos. Ez lesz az első olyan főútvonalunk, amely forgalomtechnikai szempontból már a holnapnak épül. Mindkét oldalon két forgalmi sáv és egy autóbuszsáv vezet, és sehol sem kell útszűkületre számítani. Korrigálják a Blaha Lujza téri „kanyart” is: az úttest három méterrel „beljebb” kerül, s ahol eddig a forgalom haladt, ott az autóbuszmegálló várakozóhelyét bővítik. […]. És végül írjuk le a legfontosabbat: a Rákóczi út áteresztőképessége a múlthoz képest kétszeresre növekszik, óránként egyegy irányban 2500 gépjármű haladhat végig rajta.”
Az útpálya aszfaltozásával azonban még nem fejeződött be a munka, hiszen 1974 és 1976 között megépült a közúti és gyalogos-aluljáró a mai Ferenciek terén.
Főút villamossal, fákkal még 1972-ben, a villamosok leállítása előtt (Fotó:Fortepan/Képszám: 87792)
Akkoriban a döntéshozók úgy gondolták, hogy a fentebbi építkezésekkel nem zárult le a kelet-nyugati főút átalakítása, hiszen a tervek között szerepelt egy felüljáró építése az Astoriánál, amely a Kiskörút forgalmát vezette volna át a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca tengely felett, a Blaha Lujza téren pedig a Nagykörutat bújtatták volna át a Rákóczi út alatt. Ezek az elképzelések azonban már nem valósultak meg, és a Ferenciek tere 2012–2014 közötti felújításakor az itteni közúti aluljárót is megszüntették.
Nyitókép: A hatsávos főút 1975-ben (Fotó: Fortepan/Főfotó)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció